A zsoltárok könyve 123

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 Zarándok-ének. Hozzád emelem szememet, aki az égben laksz.	1 ωδη των αναβαθμων ει μη οτι κυριος ην εν ημιν ειπατω δη ισραηλ
2 Íme, mint a szolgák szeme uruk kezére, mint a szolgáló szeme úrnőjének kezére, úgy tekint az Úrra, Istenünkre a mi szemünk, amíg rajtunk meg nem könyörül.	2 ει μη οτι κυριος ην εν ημιν εν τω επαναστηναι ανθρωπους εφ' ημας
3 Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk, mert túlontúl jóllaktunk a megvetéssel!	3 αρα ζωντας αν κατεπιον ημας εν τω οργισθηναι τον θυμον αυτων εφ' ημας
4 Túlontúl jóllakott a lelkünk a gazdagok csúfolkodásával, a kevélyek gyalázkodásával.	4 αρα το υδωρ κατεποντισεν ημας χειμαρρον διηλθεν η ψυχη ημων
	5 αρα διηλθεν η ψυχη ημων το υδωρ το ανυποστατον
	6 ευλογητος κυριος ος ουκ εδωκεν ημας εις θηραν τοις οδουσιν αυτων
	7 η ψυχη ημων ως στρουθιον ερρυσθη εκ της παγιδος των θηρευοντων η παγις συνετριβη και ημεις ερρυσθημεν
	8 η βοηθεια ημων εν ονοματι κυριου του ποιησαντος τον ουρανον και την γην