A zsoltárok könyve 123

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Zarándok-ének. Hozzád emelem szememet, aki az égben laksz.	1 Canticum ascensionum. Ad te levavi oculos meos, qui habitas in caelis.
2 Íme, mint a szolgák szeme uruk kezére, mint a szolgáló szeme úrnőjének kezére, úgy tekint az Úrra, Istenünkre a mi szemünk, amíg rajtunk meg nem könyörül.	2 Ecce sicut oculi servorum ad manus dominorum suorum, sicut oculi ancillae ad manus dominae suae, ita oculi nostri ad Dominum Deum nostrum, donec misereatur nostri.
3 Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk, mert túlontúl jóllaktunk a megvetéssel!	3 Miserere nostri, Domine, miserere nostri, quia multum repleti sumus despectione;
4 Túlontúl jóllakott a lelkünk a gazdagok csúfolkodásával, a kevélyek gyalázkodásával.	4 quia multum repleta est anima nostra derisione abundantium et despectione superborum.