Jób könyve 22

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 És felelt a temáni Elifáz, és így szólt:	1 Respondens autem Eliphaz Themanites, dixit :
2 »Lehet-e az embert Istenhez hasonlítani, még ha tökéletes is tudása?	2 Numquid Deo potest comparari homo, etiam cum perfectæ fuerit scientiæ ?
3 Mi haszna van Istennek, ha igaz vagy, mit nyer azzal, ha utad tökéletes?	3 Quid prodest Deo, si justus fueris ? aut quid ei confers, si immaculata fuerit via tua ?
4 Talán istenfélelmed miatt fenyít meg téged és száll veled perbe,	4 Numquid timens arguet te, et veniet tecum in judicium,
5 és nem inkább nagy gonoszságod miatt, véghetetlen bűneid miatt?	5 et non propter malitiam tuam plurimam, et infinitas iniquitates tuas ?
6 Mert ok nélkül vettél zálogot testvéreidtől, elvetted a ruhát a mezítelenektől,	6 Abstulisti enim pignus fratrum tuorum sine causa, et nudos spoliasti vestibus.
7 nem adtál vizet a fáradtnak s az éhestől megtagadtad a kenyeret,	7 Aquam lasso non dedisti, et esurienti subtraxisti panem.
8 karod erejével vetted a földet birtokodba, a legerősebb címén birtokoltad,	8 In fortitudine brachii tui possidebas terram, et potentissimus obtinebas eam.
9 az özvegyeket üres kézzel menesztetted, az árvák karjait összezúztad.	9 Viduas dimisisti vacuas, et lacertos pupillorum comminuisti.
10 Tőrökkel vagy ezért körülvéve, és félelem háborít meg hirtelen.	10 Propterea circumdatus es laqueis, et conturbat te formido subita.
11 Azt hitted, hogy nem látsz sötétséget, s az árvíz rohama el nem borít?	11 Et putabas te tenebras non visurum, et impetu aquarum inundantium non oppressum iri ?
12 ‘Nem gondolod meg, hogy Isten magasabb az égnél s a csillagok teteje fölé emelkedik?’	12 an non cogitas quod Deus excelsior cælo sit, et super stellarum verticem sublimetur ?
13 És mondod: ‘Mit tud az Isten? A felhők homálya mögül tehet-e igazságot?	13 Et dicis : Quid enim novit Deus ? et quasi per caliginem judicat.
14 Felhők leplezik, és nem látja dolgainkat, ő az ég szélén jár-kel!’	14 Nubes latibulum ejus, nec nostra considerat, et circa cardines cæli perambulat.
15 Vajon az ősvilág ösvényét követed, amelyet gonosz férfiak tapostak,	15 Numquid semitam sæculorum custodire cupis, quam calcaverunt viri iniqui,
16 akiket idő előtt ragadtak el, és áradás mosta el talajukat?	16 qui sublati sunt ante tempus suum, et fluvius subvertit fundamentum eorum ?
17 Azt mondták Istennek: ‘Hagyj minket békében!’ S úgy gondolták, hogy a Mindenható tehetetlen,	17 Qui dicebant Deo : Recede a nobis : et quasi nihil posset facere Omnipotens, æstimabant eum,
18 pedig ő betöltötte házaikat javakkal. Gondolatuk távol legyen tőlem!	18 cum ille implesset domos eorum bonis : quorum sententia procul sit a me.
19 Látják ezt az igazak és örvendeznek, s az ártatlan kigúnyolja őket.	19 Videbunt justi, et lætabuntur, et innocens subsannabit eos :
20 ‘Nemde semmivé lett dölyfük, és maradékukat tűz emésztette.’	20 nonne succisa est erectio eorum ? et reliquias eorum devoravit ignis ?
21 Légy tehát Vele jóban és békességben, ennek majd igen jó gyümölcsét látod.	21 Acquiesce igitur ei, et habeto pacem, et per hæc habebis fructus optimos.
22 Fogadd el szájából a tanítást és tedd el szavait szívedbe!	22 Suscipe ex ore illius legem, et pone sermones ejus in corde tuo.
23 Ha visszatérsz a Mindenhatóhoz, ha megalázod magadat, s eltávolítod a bűnt a sátradból,	23 Si reversus fueris ad Omnipotentem, ædificaberis, et longe facies iniquitatem a tabernaculo tuo.
24 ha olyannak veszed az aranyat, mint a port, s az ófírt, mint a patak kavicsait,	24 Dabit pro terra silicem, et pro silice torrentes aureos.
25 akkor a Mindenható lesz aranykincsed, és ő lesz ezüstöd bőségben.	25 Eritque Omnipotens contra hostes tuos, et argentum coacervabitur tibi.
26 Mert akkor a Mindenhatóban találsz gyönyörűséget, és Istenhez emelheted arcodat.	26 Tunc super Omnipotentem deliciis afflues, et elevabis ad Deum faciem tuam.
27 Ha könyörögsz hozzá, meghallgat, és megadhatod, amit fogadtál.	27 Rogabis eum, et exaudiet te, et vota tua reddes.
28 Amit felteszel magadban, sikerül, és útjaidon fény ragyog,	28 Decernes rem, et veniet tibi, et in viis tuis splendebit lumen.
29 mert aki megalázza magát, dicsőségben lesz, s aki lesüti szemét, üdvösséget lel,	29 Qui enim humiliatus fuerit, erit in gloria, et qui inclinaverit oculos, ipse salvabitur.
30 az ártatlan megszabadul, megmenekül keze tisztasága miatt.«	30 Salvabitur innocens : salvabitur autem in munditia manuum suarum.