Proverbi 27

DIODATI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Non gloriarti del giorno di domani; Perciocchè tu non sai ciò che il giorno partorirà	1 Ne dicsekedjél a holnappal, hisz nem tudod, mit hoz az eljövendő nap!
2 Loditi lo strano, e non la tua propria bocca; Lo straniero, e non le tue proprie labbra	2 Más dicsérjen téged, ne a saját szád, idegen valaki, és ne a saját ajkad!
3 Le pietre son pesanti, e la rena è grave; Ma l’ira dello stolto è più pesante che amendue quelle cose.	3 Nehéz a kő, súlyos a homok, de mindegyiknél terhesebb a bosszúság a balga miatt.
4 La collera è una cosa crudele, e l’ira una cosa strabocchevole; E chi potrà durar davanti alla gelosia?	4 Kegyetlen a harag és féktelen a dühöngés, de a féltékeny támadását ki állhatja ki?
5 Meglio vale riprensione palese, Che amore occulto.	5 Leplezetlen korholás többet ér eltitkolt szeretetnél.
6 Le ferite di chi ama son leali; Ma i baci di chi odia sono simulati	6 Többet érnek sebek baráttól, mint álnok csókok ellenségtől.
7 La persona satolla calca il favo del miele; Ma alla persona affamata ogni cosa amara è dolce	7 Aki jóllakott, a lépes mézet is lábbal tapossa, az éhes pedig a keserűt is édesnek találja.
8 Quale è l’uccelletto, che va ramingo fuor del suo nido, Tale è l’uomo che va vagando fuor del suo luogo	8 Mint a fészkéből elköltöző madár, olyan a férfi, aki elhagyja otthonát.
9 L’olio odorifero e il profumo rallegrano il cuore; Così fa la dolcezza dell’amico dell’uomo per consiglio cordiale.	9 Olaj és tömjénillat gyönyörűség a szívnek, a barát jótanácsa pedig édesség a léleknek.
10 Non lasciare il tuo amico, nè l’amico di tuo padre; E non entrare in casa del tuo fratello nel giorno della tua calamità; Meglio vale un vicino presso, che un fratello lontano	10 Ne hagyd el barátodat és atyád barátját, és ne menj testvéred házába nyomorúságod napján. Jobb a szomszéd a közelben, mint a testvér a távolban.
11 Figliuol mio, sii savio, e rallegra il mio cuore; Ed io avrò che rispondere a colui che mi farà vituperio	11 Tanulj bölcsességet, fiam, és örvendeztesd meg szívemet, hogy megfelelhess az ócsárlónak.
12 L’uomo avveduto, veggendo il male, si nasconde; Ma gli scempi passano oltre, e ne portano la pena	12 Az élelmes meglátja a bajt, és elrejtőzik, a korlátoltak pedig tovább mennek, és kárt vallanak.
13 Prendi pure il vestimento di chi ha fatta sicurtà per lo strano; E prendi pegno da lui per la straniera	13 Csak vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, végy zálogot tőle idegenek miatt!
14 Chi benedice il suo prossimo ad alta voce, Levandosi la mattina a buon’ora, Ciò gli sarà reputato in maledizione	14 Aki társát már kora reggel nagy hangon áldja, hasonlít az átkozóhoz.
15 Un gocciolar continuo in giorno di gran pioggia, E una donna rissosa, è tutt’uno.	15 A beázott tető esős napon és a házsártos asszony hasonlók egymáshoz:
16 Chi vuol tenerla serrata, pubblica di voler serrar del vento, E dell’olio nella sua man destra	16 aki magánál tartja, szelet tartogat, és olaj után fog kiáltani a jobbja.
17 Il ferro si pulisce col ferro; Così l’uomo pulisce la faccia del suo prossimo	17 Vasat vassal élesítenek, és mindenki a társa személyét csiszolja.
18 Chi guarda il fico ne mangia il frutto; Così chi guarda il suo signore sarà onorato	18 Aki fügefát gondoz, gyümölcsét is élvezi, aki urának gondját viseli, annak megbecsülés jár érte.
19 Come l’acqua rappresenta la faccia alla faccia; Così il cuor dell’uomo rappresenta l’uomo all’uomo	19 Amint a vízben tükröződik a belenéző arca, úgy az emberek szíve is tárva van az okosak előtt.
20 Il sepolcro, e il luogo della perdizione, non son giammai satolli; Così anche giammai non si saziano gli occhi dell’uomo	20 Az alvilág és az enyészet nem tud jóllakni sohasem, az ember szeme is telhetetlen.
21 La coppella è per l’argento, e il fornello per l’oro; Ma l’uomo è provato per la bocca che lo loda	21 Az ezüstöt a tégely, az aranyat a kemence teszi próbára, a férfit pedig a száj, amely dicséri. Az igaztalannak szíve gonoszságot firtat, az igaznak szíve pedig tudást keres.
22 Avvegnachè tu pestassi lo stolto in un mortaio, Col pestello, per mezzo del grano infranto, La sua follia non si dipartirebbe però da lui	22 Zúzhatod az ostobát – akár a darát – mozsárban törővel, mégsem hagyja el a balgasága.
23 Abbi diligentemente cura delle tue pecore, Metti il cuor tuo alle mandre.	23 Törődjél aprómarhád állapotával, és tartsd szemmel nyájaidat,
24 Perciocchè i tesori non durano in perpetuo; E la corona è ella per ogni età?	24 mert a vagyon nem tart örökké, és a gazdagság nem száll nemzedékről nemzedékre.
25 Il fieno nasce, e l’erbaggio spunta, E le erbe de’ monti son raccolte.	25 Ha kihajt a rét, zöldell a fű, és begyűjtik a szénát a hegyekről,
26 Gli agnelli son per lo tuo vestire, E i becchi sono il prezzo di un campo.	26 a juhok megadják neked a ruhát, s a bakok árán szántót vehetsz,
27 E l’abbondanza del latte delle capre è per tuo cibo, E per cibo di casa tua, E per lo vitto delle tue serventi	27 a kecskék elegendő tejet adnak élelmedre és házi szükségedre, és szolgáló leányaid eledelére.