Baruc 3

EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Señor todopoderoso, Dios de Israel, es un alma angustiada y un espíritu acongojado el que grita hacia ti.	1 Most tehát, mindenható Úr, Izrael Istene, szorongatott lélek és gyötrődő szív kiált hozzád.
2 Escucha, Señor, y ten piedad, porque hemos pecado contra ti.	2 Hallgass meg, Urunk, és irgalmazz, mert irgalmas Isten vagy. Könyörülj meg rajtunk, mert vétkeztünk ellened.
3 Tú permaneces para siempre, mientras que nosotros perecemos para siempre.	3 Te ugyanis trónolsz örökké, és mi elvesszünk örökre?
4 Señor todopoderoso, Dios de Israel, escucha la plegaria de los muertos de Israel, de los hijos de aquellos que han pecado contra ti y no han escuchado la voz del Señor, su Dios, por lo que han caído sobre nosotros estas calamidades.	4 Mindenható Úr, Izrael Istene, hallgasd meg most Izrael halottainak és fiaiknak imádságát, akik vétkeztek ellened és nem hallgattak az Úrnak, az ő Istenüknek szavára, s ezért ránk halmozódtak a csapások.
5 No te acuerdes de las injusticias de nuestros padres, sino acuérdate en este momento de tu mano y de tu Nombre.	5 Ne emlékezzél meg atyáink gonoszságairól, hanem emlékezzél meg tulajdon kezedről és nevedről ebben az időben,
6 Porque tú eres el Señor, nuestro Dios, y nosotros te alabaremos, Señor .	6 mert te, az Úr vagy a mi Istenünk, és mi, Urunk, dicsérünk majd téged!
7 Sí, tú has infundido tu temor en nuestro corazón, para que invocáramos tu Nombre, y nosotros te alabaremos en nuestro exilio, porque hemos arrojado de nuestro corazón toda la injusticia de nuestros padres que pecaron contra ti.	7 Hiszen azért adtad a szívünkbe azt, hogy féljünk téged és segítségül hívjuk nevedet és dicsérjünk téged fogságunkban, mert megtértünk atyáink gonoszságából, akik vétkeztek ellened.
8 Aquí estamos hoy en la tierra de nuestro exilio donde tú nos has dispersado, soportando el oprobio, la maldición y la condena, por todas las injusticias de nuestros padres, que se apartaron del Señor, nuestro Dios.	8 Íme, ma abban a fogságunkban vagyunk, amelybe szétszórtál minket: gyalázatra, átokra, a bűn büntetéséül, atyáink minden gonoszságáért, akik eltávoztak tőled, Urunk, Istenünk!«
9 Escucha, Israel, los mandamientos de vida; presta atención para aprender a discernir.	9 Halld meg, Izrael, az élet parancsait, figyelj, hogy okosságot tanulj!
10 ¿Por qué, Israel, estás en un país de enemigos y has envejecido en una tierra extranjera?	10 Hogy van az, Izrael, hogy ellenség földjén vagy?
11 ¿Por qué te has contaminado con los muertos, contándote entre los que bajan al Abismo?	11 Megvénültél az idegen földön, fertőzött vagy, mint a halottak, azok közé számítanak, akik leszállnak az alvilágba.
12 ¡Tú has abandonado la fuente de la sabiduría!	12 Elhagytad a bölcsesség forrását!
13 Si hubieras seguido el camino de Dios, vivirías en paz para siempre.	13 Ha Isten útján jártál volna, bizonnyal örökké békében lakhatnál!
14 Aprende dónde está el discernimiento, dónde está la fuerza y dónde la inteligencia, para conocer al mismo tiempo dónde está la longevidad y la vida, dónde la luz de los ojos y la paz.	14 Tanuld meg, hogy hol az okosság, hol az erő, hol az értelem – hogy azt is megtanuld: hol van a hosszú élet és a jólét, hol a ragyogó szem és a béke?
15 ¿Quién ha encontrado el lugar de la Sabiduría, quién ha penetrado en sus tesoros?	15 Ki találta meg annak helyét, és ki hatolt be kincseibe?
16 ¿Dónde están los jefes de las naciones, los que dominaban las bestias de la tierra	16 Hol vannak a nemzetek fejedelmei, a föld vadállatainak urai,
17 y se divertían con las aves del cielo; los que atesoraban la plata y el oro, en los que los hombres ponen su confianza, y cuyas posesiones no tenían límite;	17 akik az ég madaraival játszanak,
18 los que trabajaban la plata con tanto cuidado, que sus obras sobrepasan la imaginación?	18 akik ezüstöt halmoznak össze meg aranyat, amelyben bíznak az emberek, és amely után vég nélkül törtetnek? Akik ezüstért fáradtak, érte szorgoskodtak, és kiknek cselekedetei érthetetlenek?
19 Ellos han desaparecido, han bajado al Abismo, y han surgido otros en su lugar.	19 Eltűntek ők, leszálltak az alvilágba, és mások léptek a helyükbe.
20 Otros más jóvenes han visto la luz y han habitado sobre la tierra, pero no han conocido el camino de la ciencia,	20 Ifjabbak látták meg a napvilágot és laktak a földön, de a fegyelem útját nem ismerték,
21 no han comprendido sus senderos. Tampoco sus hijos la han alcanzado y se han alejado de sus caminos.	21 és nem értették meg ösvényeit; fiaik sem tudták felfogni, távol maradt az tőlük is.
22 No se oyó nada de ella en Canaán, ni se la vio en Temán.	22 Nem hallottak róla Kánaán földjén, Temánban sem látták.
23 Ni siquiera los hijos de Agar, que buscan la ciencia sobre la tierra, ni los mercaderes de Merrán y de Temán, inventores de fábulas y buscadores de inteligencia, han conocido el camino de la sabiduría, ni se han acordado de sus senderos.	23 Hágár fiai, akik a földi okosságot kutatják, Merra és Temán kereskedői, a mesemondók, akik kutatják az okosságot és az értelmet, szintén nem ismerték fel a bölcsesség útját, és nem gondoltak ösvényeire.
24 ¡Qué grande, Israel, es la morada de Dios, qué extenso es el lugar de su dominio!	24 Ó Izrael, mily nagy az Isten háza, mily nagy az ő birtokának helye!
25 ¡Es grande y no tiene fin, excelso y sin medida!	25 Nagy és határtalan, fölséges és megmérhetetlen!
26 Allí nacieron los famosos gigantes de los primeros tiempos, de gran estatura y expertos en la guerra.	26 Ott vannak azok a hírneves óriások, akik az ősidőkben éltek, hatalmas termetűek, hadakozáshoz értők.
27 Pero no fue a ellos a quienes Dios eligió y les dio el camino de la ciencia;	27 Nem őket választotta ki az Úr, és nem ők találták meg a tudás útját. Elvesztek,
28 ellos perecieron por su falta de discernimiento, perecieron por su insensatez.	28 mert nem volt bölcsességük, elvesztek a saját oktalanságuk miatt.
29 ¿Quién subió al cielo para tomarla y hacerla bajar de las nubes?	29 Ki ment fel az égbe, hogy birtokba vegye, és ki hozta le a fellegekből?
30 ¿Quién atravesó el mar para encontrarla y traerla a precio de oro fino?	30 Ki kelt át a tengeren, hogy rátaláljon, és elhozza színaranyért?
31 Nadie conoce su camino, ni puede comprender su sendero.	31 Nincs senki sem, aki ismerhetné útjait, sem olyan, aki fel tudná kutatni ösvényeit;
32 Pero el que todo lo sabe, la conoce, la penetró con su inteligencia; el que formó la tierra para siempre, y la llenó de animales cuadrúpedos;	32 csak a Mindenható ismeri, és találta meg okosságával: ő, aki örök időre megalapította a földet, és betöltötte barmokkal meg négylábú állatokkal.
33 el que envía la luz, y ella sale, la llama, y ella obedece temblando.	33 Aki elküldi a fényt, s az elmegy, és ha hívja, az remegve engedelmeskedik neki.
34 Las estrellas brillan alegres en sus puestos de guardia:	34 A csillagok örömmel ragyognak őrhelyükön,
35 él las llama, y ellas responden: «Aquí estamos», y brillan alegremente para aquel que las creó.	35 ha hívja őket, azt mondják: »Itt vagyunk!«, és készséggel ragyognak alkotójuknak.
36 ¡Este es nuestro Dios, ningún otro cuenta al lado de él!	36 Ő a mi Istenünk, hozzá senki sem hasonlítható.
37 El penetró todos los caminos de la ciencia y se la dio a Jacob, su servidor, y a Israel, su predilecto.	37 Ő ismeri a bölcsességnek minden útját, s azt szolgájának, Jákobnak adta át, Izraelnek, az ő kedveltjének.
38 Después de esto apareció sobre la tierra, y vivió entre los hombres.	38 Ezután megjelent a földön, s az emberekkel társalgott.