Livre d'Isaïe 26

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 En ce jour-là sur la terre de Juda on chantera ce chant: Nous avons une ville forte; avec son mur et son avant-mur elle est notre salut.	1 Azon a napon majd ezt az éneket éneklik Júda földjén: »Erős városunk van nekünk, oltalmul szolgál kőfal és bástya.
2 Ouvrez les portes, laissez entrer la nation juste, qui demeure fidèle	2 Nyissátok ki a kapukat, hadd vonuljon be az igaz nemzet, mely megtartja a hűséget!
3 et qui reste ferme. Tu la gardes en paix car elle a mis en toi sa confiance.	3 Szándéka szilárd: megőrzöd a békét, a békét, mert benned bízik.
4 Mettez votre confiance en Yahvé, toujours, car Yahvé sera toujours un rocher.	4 Bízzatok az Úrban örökkön örökké, mert az Úr örök Kőszikla!
5 Il a abaissé les habitants de là-haut, il a jeté à terre la cité imprenable, il l’a réduite en poussière.	5 Mert ledönti a hegyen lakókat, a kérkedő várost megalázza, földig alázza, porba sújtja.
6 Maintenant on la piétine, sur elle passent les pieds des petits, les pas des pauvres.	6 Láb tapossa, szegények lába, szűkölködők léptei.
7 Le chemin pour le juste est toujours droit, tu aplanis, toi, le sentier du juste.	7 Az igaznak ösvénye egyenes, Uram, az igaznak útját te egyengeted.
8 Tu le sais, Yahvé, nous ne cherchons rien hors du chemin de tes commandements. Ton nom, ton souvenir font le bonheur de nos âmes;	8 Ítéleteid ösvényén is terád vártunk, Uram, nevedre és emlékezetedre vágyódott a lelkünk.
9 de nuit mon âme aspire à toi, et dès le matin mon esprit est en éveil. Lorsque tes sentences atteignent la terre, les habitants du monde apprennent la justice;	9 Lelkem utánad vágyódik éjszaka, és bensőmben a lelkem téged keres. Mert ha ítéleteid megvalósulnak a földön, igazságot tanulnak a földkerekség lakói.
10 mais fait-on grâce au méchant, il n’apprend pas la justice, il commet le mal dans le pays de la droiture, il ne voit pas la majesté de Yahvé.	10 Ha kegyelmet kap is az istentelen, nem tanul igazságot; az igazság földjén gonoszul cselekszik, és nem látja az Úr fenségét.
11 Yahvé, ta main menace mais ils ne le voient pas. Qu’ils voient ton amour pour ton peuple et qu’ils en soient couverts de honte. Que le feu de ta colère dévore tes ennemis.	11 Uram, felemelkedett a kezed, de nem látják; lássák meg szégyenkezve féltő szereteted néped iránt! Bizony, az ellenségeidnek készített tűz megemészti őket.
12 Ô Yahvé, donne-nous la paix, toi seul peux mener à bien ce que nous faisons.	12 Uram, te adsz nekünk békességet, mert minden tettünket te vitted végbe nekünk.
13 Yahvé, notre Dieu, d’autres maîtres que toi nous ont dominés, mais nous ne connaissons que toi et nous célébrons ton nom.	13 Urunk, Istenünk, noha mások uralkodtak rajtunk, nem te, mi azért egyedül téged, a te nevedet emlegetjük.
14 Les morts ne revivront pas, les ombres ne se relèveront pas, car tu les as jugés, tu les as fait périr; tu as effacé jusqu’à leur souvenir.	14 A halottak nem élnek, az árnyak nem támadnak fel: ezért látogattad meg és pusztítottad el őket, és eltörölted minden emléküket.
15 Yahvé, tu as fait grandir la nation, tu l’as fait grandir pour ta gloire et tu as repoussé les frontières du pays.	15 Megsokasítottad a nemzetet, Uram, megsokasítottad a nemzetet, megdicsőítetted magad; kiterjesztetted az ország minden határát.
16 Dans le malheur nous t’avons recherché, au temps de l’oppression et de tes châtiments.	16 Uram, a szorongatásban téged kerestek, imát suttogtak, mikor fenyítetted őket.
17 Tu nous vois, Yahvé, semblables à la femme enceinte sur le point d’enfanter, qui se tord et crie dans les douleurs.	17 Mint a terhes asszony, aki közel van a szüléshez, vajúdik és kiált fájdalmában, olyanok voltunk mi színed előtt, Uram.
18 Nous avons conçu, nous avons connu les douleurs, mais nous n’avons enfanté que le vent, nous n’avons pas apporté le salut à la terre, et les nouveaux habitants du monde ne sont pas nés.	18 Fogantunk, vajúdtunk, mintegy szelet szültünk; szabadulást nem szereztünk az országnak, és nem születtek lakói a földnek.
19 Que tes morts revivent, que tes cadavres se relèvent! Que se réveillent et crient de joie ceux qui sont retournés à la poussière! Car ta rosée est rosée de lumière, et la terre nous rendra vivants ses morts.	19 Életre kelnek majd halottaid, holttestük feltámad. Ébredjetek és ujjongjatok, akik a porban laktok! Mert világosság harmata a te harmatod, és a föld újjászüli az árnyakat.
20 Va, mon peuple! Entre dans tes chambres, ferme la porte derrière toi, cache-toi ne serait-ce qu’un instant, le temps que passe la Colère!	20 Indulj, népem, menj be szobádba, és zárd magadra ajtódat, rejtőzz el egy rövid pillanatra, míg el nem múlik a harag!
21 Car voici que Yahvé sort de sa retraite pour faire payer leurs crimes aux habitants de la terre. La terre laissera voir le sang répandu, elle ne cachera plus ceux qu’on a massacrés.	21 Mert íme, az Úr kilép lakóhelyéről, hogy meglátogassa a föld lakóit bűnük miatt; a föld megmutatja a vérüket, és nem takarja be többé a megölteket.«