1 Voici que la Sagesse fait son propre éloge, et qu’elle se rend gloire au milieu de son peuple. | 1 Magasztalja önmagát a bölcsesség; tiszteletben áll Istennél, s dicsekszik népe körében. |
2 Elle a pris la parole à l’Assemblée du Très-Haut, c’est devant le Tout-Puissant qu’elle se glorifie. | 2 Kinyitja száját a Magasságbeli közösségében, és dicséri magát a közösség előtt. |
3 Je suis sortie, dit-elle, de la bouche du Très-Haut, et comme un brouillard j’ai recouvert la terre. | 3 Magasztalják népe körében, megcsodálják a szentek közösségében, |
4 Dans les hauteurs du ciel est ma demeure, mon trône est dans la colonne de nuée. | 4 dicsérik a választottak sokasága előtt, s áldják az áldottak közt, amikor így szól: |
5 Moi seule ai fait le tour de la voûte du ciel et parcouru le fond des océans. | 5 »A Magasságbeli szájából jöttem elő, mint elsőszülött valamennyi teremtmény előtt; |
6 J’ai pris possession des flots de la mer; à moi la terre, et tous les peuples et toutes les nations. | 6 el nem múló fényt gyújtottam az égen, és mint köd, borítottam az egész földet. |
7 Chez eux tous j’ai cherché un lieu où m’arrêter: chez qui, en quel domaine aurai-je un abri? | 7 A magasságban van az én lakásom, és trónom felhőoszlopon áll. |
8 Et le Créateur de toutes choses m’a donné un ordre, celui qui m’a créée m’a indiqué où dresser ma tente. Il m’a dit: “Installe-toi en Jacob, qu’Israël soit ton domaine!” | 8 Bejártam az ég kerekségét egymagam, behatoltam a tenger mélységébe; |
9 Dès le commencement le Seigneur m’avait créée, avant que n’existe le temps, et je ne passe pas avec le temps. | 9 végigmentem a tenger hullámain, és megálltam a földön mindenhol. |
10 Je célèbre en sa présence la liturgie de sa Sainte Demeure, et c’est pour cela même que je me suis fixée en Sion. | 10 Minden nép és valamennyi nemzet fölött uralmat gyakoroltam, |
11 Il m’a fait reposer dans la ville bien-aimée, c’est de Jérusalem que j’exerce mon pouvoir. | 11 erőmmel jártam minden között, ami magas, és ami alacsony, nyugalmat kerestem mindezek között, hogy az Úr örökrészében tartózkodjam. |
12 J’ai pris racines dans le peuple glorifié par le Seigneur, dans ce domaine qui est son héritage. | 12 Akkor meghagyta nekem a mindenség Teremtője, aki teremtett engem, s nyugalmat adott sátramnak, |
13 Je me suis élevée comme un cèdre du Liban, comme les cyprès sur les pentes de l’Hermon. | 13 és azt mondta nekem: ‘Jákobban lakjál, Izraelben legyen örökrészed, és választottaim között verj gyökeret!’ |
14 J’ai grandi comme les palmiers d’Engaddi, comme les lauriers-roses de Jéricho, comme un bel olivier dans la plaine. | 14 Kezdetben teremtettek engem, még a világ előtt, és nem szűnöm meg sohasem. A szent hajlékban tettem színe előtt szolgálatot, |
15 Comme le cinnamome j’ai donné mon parfum, comme les plantes odoriférantes; comme les sèves aromatiques j’ai répandu ma senteur, comme le baume et la myrrhe de choix, comme les vapeurs de l’encens dans le sanctuaire. | 15 majd pedig Sionban kaptam állandó lakást, a szent városban találtam ekképp pihenőt, és Jeruzsálem lett uralmam székhelye. |
16 Comme le pin parasol j’ai étendu mes branches: elles s’appellent Gloire et Grâce. | 16 A dicsőséges nép közt vertem gyökeret, az én Istenem részében, az ő örökségében, s a szentek gyülekezetében megtelepedtem. |
17 Comme une vigne j’ai fleuri, avec des fleurs belles à voir qui ont donné des fruits de gloire et de richesse. | 17 Magasra nőttem, mint a cédrus a Libanonon, mint a ciprusfa Sion hegyén. |
18 NO TEXT | 18 Felnőttem, miként a pálma Kádesben, mint a rózsaliget Jerikóban, |
19 Venez à moi, vous qui me désirez, et rassasiez-vous de mes fruits. | 19 mint a díszes olajfa a síkságon, magasra nőttem, mint a platán a víz mellett, a tereken. |
20 Le souvenir qu’on garde de moi est plus doux que le miel, me posséder est plus suave qu’un rayon de miel. | 20 Illatozom, mint a fahéj és a fűszeres balzsam, mint a válogatott mirha, kellemes illatot árasztok, |
21 Ceux qui me mangent auront encore faim, et ceux qui me boivent auront encore soif. | 21 mint a stórax, a galbán, az ónix és a stakté, mint a magától fakadó tömjén, illattal töltöm be lakóhelyemet, s illatom, mint a színtiszta balzsamé. |
22 Celui qui m’écoute ne s’en repentira pas, ceux qui me cultivent ne pécheront pas. | 22 Kiterjesztem ágaimat, mint a terebint, ágaim pompásak és szépségesek. |
23 Tout cela n’est pas autre chose que le Livre de l’Alliance du Dieu Très-Haut, c’est la Loi que Moïse nous a prescrite et qui est le trésor des assemblées de Jacob. | 23 Jó illatot árasztok, mint a szőlőtő, és virágomból pompás, dús gyümölcs terem. |
24 NO TEXT | 24 Anyja vagyok a szép szeretetnek, az istenfélelemnek, megismerésnek és a szent reménynek. |
25 De cette Loi jaillissent les eaux de la sagesse, semblables à celles du Pichon, ou à celles du Tigre au temps des fruits nouveaux. | 25 Nálam van az út és az igazság minden kegyelme, nálam az élet és az erény minden reménye. |
26 D’elle déborde le savoir comme une crue de l’Euphrate ou du Jourdain aux jours de la moisson, | 26 Jöjjetek hozzám mind, akik kívántok engem, és teljetek el gyümölcseimmel, |
27 d’elle s’échappent les eaux de l’instruction comme les flots du Nil, comme le Guihon aux jours de la vendange. | 27 mert lelkem édesebb a méznél, és birtoklásom jobb a lépes méznél! |
28 Le premier qui l’a trouvée n’en verra pas la fin, le dernier arrivé ne l’épuisera pas; | 28 Emlékezetem él minden idők nemzedékeiben. |
29 car ses pensées sont plus vastes que la mer et ses projets embrassent plus que le grand océan. | 29 Akik engem esznek, még inkább éheznek, akik engem isznak, még inkább szomjaznak, |
30 Pour ma part je n’étais qu’un petit chenal du fleuve, le ruisseau qu’on dérive vers un jardin. | 30 aki rám hallgat, meg nem szégyenül, s akik értem fáradnak, nem esnek bűnbe. |
31 Mais j’ai pensé: “Je vais irriguer mon jardin, je veux arroser mes parterres.” Et voici que mon ruisseau est devenu un fleuve, et mon fleuve, une mer! | 31 Akik fényt derítenek rám, örök életet nyernek.« |
32 Que ma doctrine brille comme l’aurore, et que s’étende au loin sa lumière! | 32 Áll mindez az élet könyvére, a Magasságbeli szövetségére és az igazság ismeretére, |
33 Que mes leçons se propagent comme paroles prophétiques: car je veux la laisser aux générations futures. | 33 a törvényre, amelyet Mózes az igazság szabálya gyanánt örökül adott Jákob házának, és ígéretül Izraelnek. |
34 Voyez: je n’ai pas peiné pour moi seul, mais pour tous ceux qui cherchent la sagesse. | 34 Megígérte Dávidnak, az ő szolgájának, hogy igen hatalmas királyt támaszt tőle, aki a dicsőség trónján örökké ül. Ez a törvény árasztja a bölcsességet, mint a Píson, és mint a Tigris a zsengék napjain. Megtölt belátással, mint az Eufrátesz, és bőséget oszt, mint a Jordán aratáskor. Okulástól duzzad, mint a Nílus, mint a Geon szüret idején. Nem győzte átkutatni az első, de az utolsó sem tudott a végére járni, mert bölcsessége bőségesebb a tengernél, és útmutatása a nagy óceánnál! Én, a bölcsesség, folyamokat bocsátottam ki magamból. Olyan vagyok, mint a mérhetetlen folyam ágya, úgy érkezem a paradicsomból, mint a folyam medre, mint a csatornája. Azt mondtam: »Megöntözöm beültetett kertemet, és megitatom mezőm terményeit!« És íme, a medrem bőséges folyammá lett, a folyamom pedig majd hogy tengerré nem változott! Mert, mint a hajnal pírját, felragyogtatom tudásomat mindnyájuknak, és hirdetem azt messze vidékeknek. Behatolok a föld minden alsó részébe, felkeresem az összes alvót, és megvilágítom mindazokat, akik bíznak az Úrban. Kiöntöm továbbra is a tanítást prófétai szóval, azoknak juttatom, akik bölcsességet keresnek, és nem hagyok fel vele, nemzedékről nemzedékre, míg el nem jön a szent korszak! Hadd lássátok, hogy nemcsak magamnak fáradtam, hanem mindazok javára, akik igazságot keresnek. |