1 Qui appelle? n’est-ce pas la Sagesse? Cette voix, n’est-ce pas l’Intelligence? | 1 Nem hív-e a bölcsesség, nem hallatja-e szavát az okosság? |
2 Elle s’est postée sur la hauteur, au bord de la route, au carrefour des chemins. | 2 Odaáll a legmagasabb, kiemelkedő ormokra, az útszélre, oda, ahol ösvények találkoznak, |
3 La voici qui appelle, juste aux portes de la ville, aux entrées les plus fréquentées: | 3 a város kapui mellett, s a bejáratnál így kiált fennhangon: |
4 “C’est à vous, les humains, que je m’adresse, je lance un appel aux fils d’Adam! | 4 »Hozzátok beszélek, férfiak! Az emberek fiaihoz szól szavam! |
5 Apprenez à juger, vous qui ne savez pas, et vous qui ne pensez à rien, devenez réfléchis! | 5 Értsetek okos szót, ti balgák, kapjatok észbe, ti dőrék! |
6 Écoutez-moi, je dirai l’essentiel, rien ne sort de mes lèvres qui ne soit exact. | 6 Hallgassatok meg, mert kiváló dolgokról beszélek, és igazságra nyílnak ajkaim, |
7 C’est la vérité qui tombe de ma bouche, car je déteste les discours hypocrites. | 7 mert szám igazságot beszél, és ajkam a gonoszt utálja. |
8 Toutes mes paroles sont sincères, pas une qui soit douteuse ou falsifiée. | 8 Minden szavam igazság, nincs abban hamis, nincs csűrés-csavarás. |
9 Toutes sont exactes: un esprit ouvert s’en rend compte; elles sont justes: on le voit avec un peu de savoir. | 9 Világosak azok az okosaknak, és egyenesek azoknak, akik meglelték a tudományt. |
10 Faites vôtre ma discipline, plutôt que l’argent, choisissez la science et non pas l’or fin. | 10 Intelmemet vegyétek, és ne az ezüstöt, és tudást válasszatok inkább, mint aranyat, |
11 La sagesse est plus utile que les perles, quel trésor pourrait l’égaler? | 11 mert becsesebb a bölcsesség minden drágaságnál, és nincs hozzá fogható kívánatos dolog.« |
12 Moi, la Sagesse, j’habite avec l’art de juger, l’action réfléchie me compte entre ses amies. | 12 Én, a bölcsesség, ott lakom az eszességben, és vagyok jelen az értelmes gondolatokban. |
13 (Détester le mal, c’est craindre Yahvé). Je déteste l’orgueil et l’arrogance, les chemins qui mènent au mal et l’hypocrisie. | 13 Az Úr félelme gyűlöli a gonoszságot, utálja a dölyföt, a kevélységet, a gonoszság útját és a hamis szájat. |
14 Mais chez moi l’on trouve bon sens et savoir-faire, l’intelligence ainsi que la puissance. | 14 Enyém a tanács, az igazságosság, enyém az okosság, enyém az erő! |
15 Par moi règnent les rois, et leurs ministres décident avec justice; | 15 Általam uralkodnak a királyok, és tesznek igazságot a törvényhozók. |
16 grâce à moi se maintiennent les princes, et les grands, et ceux qui gouvernent la terre. | 16 Általam kormányoznak az uralkodók, és ítélkeznek a hatalmasok. |
17 J’aime ceux qui m’aiment, ceux qui me cherchent me rencontrent. | 17 Szeretem azokat, akik szeretnek engem, akik virradatkor keresnek, meg is találnak. |
18 Ils trouvent avec moi honneur et richesse, fortune durable et prospérité. | 18 Nálam van a gazdagság és a pompa, a tisztes vagyon, a becsületesség. |
19 Mes fruits sont meilleurs que l’or fin, ce que j’apporte vaut bien plus que l’argent. | 19 Jobb a gyümölcsöm aranynál és drágakőnél, s javaim többet érnek a színezüstnél. |
20 Je fais route sur un chemin de droiture, d’où partent en tout sens les sentiers de la justice; | 20 Az igazság útjain járok, a jog ösvényei közepén, |
21 je vais, comblant de biens ceux qui m’aiment, et je fais pour eux le plein de leurs réserves. | 21 hogy gazdaggá tegyem azokat, akik szeretnek engem, és megtöltsem kincsesházaikat. |
22 Yahvé m’a créée, - ce fut le début de son œuvre - avant toutes ses créatures, depuis toujours. | 22 Az Úr szerzett engem útjai elején, kezdetben, mielőtt bármit is alkotott. |
23 Avant les siècles je fus formée, dès le commencement, bien avant la terre. | 23 Öröktől fogva rendelt engem, ősidők óta, még a föld előtt. |
24 Les océans n’étaient pas là quand je suis née, pas une des fontaines d’où jaillissent les mers. | 24 Nem voltak még tengerek, én már fogantattam, még nem törtek elő a vízben dús források, |
25 Les montagnes n’étaient pas apparues, pas de collines encore quand je fus enfantée, | 25 még nem álltak a hegyek súlyos tömegükben, a halmok előtt születtem. |
26 Yahvé n’avait pas fait la terre et la campagne, ni même la poussière primitive du monde. | 26 Még nem teremtette meg a földet és a folyókat és a földkerekség sarkait, |
27 J’étais là quand il mit les cieux en place, quand il traça sur l’océan le cercle des terres, | 27 amikor az eget felállította, már ott voltam, amikor biztos törvénnyel kört vont a mélység színe fölé. |
28 quand il mit d’office les nuées dans les hauteurs et régla au fond des mers le débit de leurs eaux, | 28 Amikor a fellegeket odafenn megerősítette, és kimérte a vízforrásokat. |
29 quand il imposa à la mer ses frontières, une limite que ne franchiraient pas les flots. Alors qu’il posait les fondements de la terre, | 29 Amikor a tengert körülvette határával, és törvényt szabott a vizeknek, hogy át ne hágják határaikat. Amikor a föld alapjait megvetette, |
30 j’étais à ses côtés comme une enfant. J’étais, jour après jour, tout son plaisir, et sans cesse je jouais en sa présence. | 30 ott voltam mellette, mindent elrendeztem, és gyönyörködtem nap nap után, színe előtt játszadoztam mindenkor. |
31 Je joue sur ce monde, sur la terre qu’il a faite, et mon grand plaisir, c’est d’être chez les fils d’Adam. | 31 Játszadoztam a földje kerekségén, és gyönyörűség volt nekem az emberek fiai között lenni. |
32 Vous donc, mes fils, écoutez-moi: heureux ceux qui suivent mes chemins! | 32 Most pedig, gyermekeim, hallgassatok rám! Boldogok, akik megtartják útjaimat! |
33 Accueillez ma discipline et devenez des sages, ne la méprisez pas! | 33 Hallgassátok az intést, legyetek bölcsek, és el ne vessétek azt magatoktól! |
34 Heureux celui qui m’écoute, qui chaque jour veille à ma porte et reste sur le seuil, en éveil. | 34 Boldog az ember, aki hallgat rám, aki ajtómnál virraszt naponta, és őrzi ajtóm félfáját, |
35 Car celui qui me trouve a trouvé la vie, les faveurs de Yahvé viendront sur lui; | 35 mert aki engem megtalál, életet talál, és üdvöt nyer az Úrtól. |
36 mais celui qui m’offense attente à sa vie, tous ceux qui me haïssent ont choisi la mort.” | 36 Aki azonban ellenem vét, a saját lelkének árt, mindenki, aki gyűlöl engem, a halált kedveli! |