Bereshìt (בראשית) - Genesi 49

STUTTGARTENSIA-DELITZSCH	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 וַיִּקְרָא יַעֲקֹב אֶל־בָּנָיו וַיֹּאמֶר הֵאָסְפוּ וְאַגִּידָה לָכֶם אֵת אֲשֶׁר־יִקְרָא אֶתְכֶם בְּאַחֲרִית הַיָּמִים	1 Jákob azután hívatta a fiait. Azt mondta nekik: »Gyűljetek össze, hadd adjam tudtotokra, mi vár rátok a távoli napokban!
2 הִקָּבְצוּ וְשִׁמְעוּ בְּנֵי יַעֲקֹב וְשִׁמְעוּ אֶל־יִשְׂרָאֵל אֲבִיכֶם	2 Gyűljetek össze, s halljátok, Jákob fiai, halljátok atyátokat, Izraelt!
3 רְאוּבֵן בְּכֹרִי אַתָּה כֹּחִי וְרֵאשִׁית אֹונִי יֶתֶר שְׂאֵת וְיֶתֶר עָז	3 Rúben, elsőszülöttem, te erőm és erősségem kezdete: a méltóságból elsőbbség, a hatalomból nagyobb rész illetne!
4 פַּחַז כַּמַּיִם אַל־תֹּותַר כִּי עָלִיתָ מִשְׁכְּבֵי אָבִיךָ אָז חִלַּלְתָּ יְצוּעִי עָלָה׃ פ	4 De kicsaptál, mint a víz! Nem lesz elsőbbséged, mert atyád fekhelyére léptél, és ágyamat beszennyezted.
5 שִׁמְעֹון וְלֵוִי אַחִים כְּלֵי חָמָס מְכֵרֹתֵיהֶם	5 Simeon és Lévi: testvérek ők, fegyvereik az erőszak edényei.
6 בְּסֹדָם אַל־תָּבֹא נַפְשִׁי בִּקְהָלָם אַל־תֵּחַד כְּבֹדִי כִּי בְאַפָּם הָרְגוּ אִישׁ וּבִרְצֹנָם עִקְּרוּ־שֹׁור	6 Tanácsukba a lelkem ne menjen, gyülekezetükben dicsőségem ne legyen, mert férfit gyilkoltak dühükben, bikákat erőtlenné tettek önkényükben!
7 אָרוּר אַפָּם כִּי עָז וְעֶבְרָתָם כִּי קָשָׁתָה אֲחַלְּקֵם בְּיַעֲקֹב וַאֲפִיצֵם בְּיִשְׂרָאֵל׃ ס	7 Átkozott a dühük, mert nyakas, és a haragjuk, mert kemény. Elosztom őket Jákobban, és szétszórom őket Izraelben.
8 יְהוּדָה אַתָּה יֹודוּךָ אַחֶיךָ יָדְךָ בְּעֹרֶף אֹיְבֶיךָ יִשְׁתַּחֲוּוּ לְךָ בְּנֵי אָבִיךָ	8 Júda: téged dicsőítenek majd testvéreid; ellenségeid nyakán lesz a kezed, és atyád fiai meghajolnak előtted.
9 גּוּר אַרְיֵה יְהוּדָה מִטֶּרֶף בְּנִי עָלִיתָ כָּרַע רָבַץ כְּאַרְיֵה וּכְלָבִיא מִי יְקִימֶנּוּ	9 Júda fiatal oroszlán, zsákmányért indulsz, fiam, s megpihenve lefekszel, mint az oroszlán, mint a nőstény oroszlán – ki merné felkelteni?
10 לֹא־יָסוּר שֵׁבֶט מִיהוּדָה וּמְחֹקֵק מִבֵּין רַגְלָיו עַד כִּי־יָבֹא [שִׁילֹה כ] (שִׁילֹו ק) וְלֹו יִקְּהַת עַמִּים	10 El nem vétetik a fejedelmi pálca Júdától, sem a vezér botja az ő térdei közül, míg el nem jön az, akié az, akinek a népek engedelmeskednek.
11 אֹסְרִי לַגֶּפֶן [עִירֹה כ] (עִירֹו ק) וְלַשֹּׂרֵקָה בְּנִי אֲתֹנֹו כִּבֵּס בַּיַּיִן לְבֻשֹׁו וּבְדַם־עֲנָבִים [סוּתֹה כ] (סוּתֹו׃ ק)	11 Szőlőtőhöz köti csikaját, az indához a szamara vemhét. Borban mossa ruháját, és szőlő vérében a palástját.
12 חַכְלִילִי עֵינַיִם מִיָּיִן וּלְבֶן־שִׁנַּיִם מֵחָלָב׃ פ	12 Szeme feketébb a bornál, s a foga fehérebb a tejnél.
13 זְבוּלֻן לְחֹוף יַמִּים יִשְׁכֹּן וְהוּא לְחֹוף אֳנִיֹּות וְיַרְכָתֹו עַל־צִידֹן׃ ס	13 Zebulon a tenger partján lakik, hajók kikötőjénél, és elér egész Szidonig.
14 יִשָּׂשכָר חֲמֹר גָּרֶם רֹבֵץ בֵּין הַמִּשְׁפְּתָיִם	14 Isszakár mint erős szamár hever a karámok között.
15 וַיַּרְא מְנֻחָה כִּי טֹוב וְאֶת־הָאָרֶץ כִּי נָעֵמָה וַיֵּט שִׁכְמֹו לִסְבֹּל וַיְהִי לְמַס־עֹבֵד׃ ס	15 Látja, hogy jó a nyugalom, és hogy a földje kiváló. Vállát tehát teher alá hajtja s lesz belőle adózó szolga.
16 דָּן יָדִין עַמֹּו כְּאַחַד שִׁבְטֵי יִשְׂרָאֵל	16 Dán igazságot szolgáltat népének, mint bármely törzse Izraelnek.
17 יְהִי־דָן נָחָשׁ עֲלֵי־דֶרֶךְ שְׁפִיפֹן עֲלֵי־אֹרַח הַנֹּשֵׁךְ עִקְּבֵי־סוּס וַיִּפֹּל רֹכְבֹו אָחֹור	17 Kígyó lesz Dán az úton, vipera az ösvényen, amely megmarja a ló patáját, hogy lovasával hanyatt essék.
18 לִישׁוּעָתְךָ קִוִּיתִי יְהוָה	18 A te szabadításodra várakozom, Uram!
19 גָּד גְּדוּד יְגוּדֶנּוּ וְהוּא יָגֻד עָקֵב׃ ס	19 Gád ellen rablók támadnak, de harcra készen ő követi nyomukat.
20 מֵאָשֵׁר שְׁמֵנָה לַחְמֹו וְהוּא יִתֵּן מַעֲדַנֵּי־מֶלֶךְ׃ ס	20 Áser kenyere kövér, királyoknak adhatna csemegét!
21 נַפְתָּלִי אַיָּלָה שְׁלֻחָה הַנֹּתֵן אִמְרֵי־שָׁפֶר׃ ס	21 Naftali iramló szarvas, viseli szép szarvait.
22 בֵּן פֹּרָת יֹוסֵף בֵּן פֹּרָת עֲלֵי־עָיִן בָּנֹות צָעֲדָה עֲלֵי־שׁוּר	22 Gyümölcsöző fa József, gyümölcstermő fa a forrás felett, ágai áthajolnak a falon.
23 וַיְמָרֲרֻהוּ וָרֹבּוּ וַיִּשְׂטְמֻהוּ בַּעֲלֵי חִצִּים	23 Megkeserítették azonban, és belekötöttek, ellene fordultak a dárdavetők.
24 וַתֵּשֶׁב בְּאֵיתָן קַשְׁתֹּו וַיָּפֹזּוּ זְרֹעֵי יָדָיו מִידֵי אֲבִיר יַעֲקֹב מִשָּׁם רֹעֶה אֶבֶן יִשְׂרָאֵל	24 Ám összetört az íjuk, s karjuk inai szétszakadtak Jákob Hatalmasának keze által, Izrael Pásztorának, Kövének neve által.
25 מֵאֵל אָבִיךָ וְיַעְזְרֶךָּ וְאֵת שַׁדַּי וִיבָרְכֶךָּ בִּרְכֹת שָׁמַיִם מֵעָל בִּרְכֹת תְּהֹום רֹבֶצֶת תָּחַת בִּרְכֹת שָׁדַיִם וָרָחַם	25 Atyád Istene segítőd lesz, s a Mindenható meg fog áldani téged az ég áldásaival onnan felülről, és a lent fekvő mélység áldásaival, a mell és az anyaméh áldásaival.
26 בִּרְכֹת אָבִיךָ גָּבְרוּ עַל־בִּרְכֹת הֹורַי עַד־תַּאֲוַת גִּבְעֹת עֹולָם תִּהְיֶין לְרֹאשׁ יֹוסֵף וּלְקָדְקֹד נְזִיר אֶחָיו׃ פ	26 Atyád áldásai erősebbek az örök hegyek áldásainál, az ősi halmok kívánságánál! Szálljanak József fejére, testvérei nazírjának homlokára!
27 בִּנְיָמִין זְאֵב יִטְרָף בַּבֹּקֶר יֹאכַל עַד וְלָעֶרֶב יְחַלֵּק שָׁלָל	27 Benjamin ragadozó farkas: reggel prédát eszik, este pedig zsákmányt osztogat.«
28 כָּל־אֵלֶּה שִׁבְטֵי יִשְׂרָאֵל שְׁנֵים עָשָׂר וְזֹאת אֲשֶׁר־דִּבֶּר לָהֶם אֲבִיהֶם וַיְבָרֶךְ אֹותָם אִישׁ אֲשֶׁר כְּבִרְכָתֹו בֵּרַךְ אֹתָם	28 Ezek Izrael törzsei, mind a tizenketten. Ezt mondta nekik apjuk, és megáldotta őket, mindegyiket a neki szóló áldással.
29 וַיְצַו אֹותָם וַיֹּאמֶר אֲלֵהֶם אֲנִי נֶאֱסָף אֶל־עַמִּי קִבְרוּ אֹתִי אֶל־אֲבֹתָי אֶל־הַמְּעָרָה אֲשֶׁר בִּשְׂדֵה עֶפְרֹון הַחִתִּי	29 Aztán megparancsolta nekik: »Én immár népemhez térek. Temessetek engem atyáimhoz a Makpéla barlangba, amely a hetita Efron mezején van,
30 בַּמְּעָרָה אֲשֶׁר בִּשְׂדֵה הַמַּכְפֵּלָה אֲשֶׁר עַל־פְּנֵי־מַמְרֵא בְּאֶרֶץ כְּנָעַן אֲשֶׁר קָנָה אַבְרָהָם אֶת־הַשָּׂדֶה מֵאֵת עֶפְרֹן הַחִתִּי לַאֲחֻזַּת־קָבֶר	30 Mamréval szemben, Kánaán földjén, amelyet Ábrahám vett meg a hetita Efrontól, a mezővel együtt, temetőbirtokul.
31 שָׁמָּה קָבְרוּ אֶת־אַבְרָהָם וְאֵת שָׂרָה אִשְׁתֹּו מָּה קָבְרוּ אֶת־יִצְחָק וְאֵת רִבְקָה אִשְׁתֹּו וְשָׁמָּה קָבַרְתִּי אֶת־לֵאָה	31 Ott temették el őt, és a feleségét, Sárát. Ott temették el Izsákot is a feleségével, Rebekkával együtt, és ott fekszik eltemetve Lea is.«
32 מִקְנֵה הַשָּׂדֶה וְהַמְּעָרָה אֲשֶׁר־בֹּו מֵאֵת בְּנֵי־חֵת	32 Amikor aztán befejezte parancsait, amelyeket fiainak adott, felhúzta lábát az ágyra, meghalt, és népéhez tért.
33 וַיְכַל יַעֲקֹב לְצַוֹּת אֶת־בָּנָיו וַיֶּאֱסֹף רַגְלָיו אֶל־הַמִּטָּה וַיִּגְוַע וַיֵּאָסֶף אֶל־עַמָּיו