Isaías 14

SAGRADA BIBLIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Porque o Senhor terá compaixão de Jacó, e ainda dará a Israel a sua predileção e os restabelecerá na sua terra, os estrangeiros se reunirão a eles e se agregarão à casa de Jacó.	1 Mert megkönyörül az Úr Jákobon, kiválasztja még egyszer Izraelt, és letelepíti őket földjükön. Az idegenek majd hozzájuk csatlakoznak, és Jákob házához társulnak.
2 Os povos virão buscá-los para conduzi-los à sua morada. Possuí-los-á a casa de Israel na terra do Senhor como servos e como servas. Conservarão prisioneiros aqueles que os tinham detido, e dominarão seus opressores.	2 A nemzetek kézbeveszik őket, és elviszik lakóhelyükre, Izrael háza pedig tulajdonává teszi az idegeneket az Úr földjén, szolgákká és szolgálókká. Azokat viszik fogságba, akik elhurcolták őket, s ők uralkodni fognak sanyargatóikon.
3 Quando o Senhor te tiver aliviado de tuas penas, de teus tormentos e da dura servidão a que estiveste sujeito,	3 Ez történik majd azon a napon, amikor az Úr nyugalmat ad neked szenvedésed és gyötrelmed után, a kemény szolgaság után, melyben szolgáltál:
4 cantarás esta sátira contra o rei de Babilônia, e dirás: Como? Não existe mais o tirano! Acabou-se a tormenta!	4 ezt a gúnydalt fogod zengeni Babilon királyáról: »Hogy eltűnt a sanyargató, hogy eltűnt a szorongatás!
5 O Senhor despedaçou o bastão dos perversos e o cetro dos opressores.	5 Összetörte az Úr az istentelenek botját, a zsarnokok vesszejét,
6 Ele feria os povos com fúria, vibrando golpes sem interrupção, e governava as nações com brutalidade, subjugando-as sem piedade.	6 mely népeket vert dühödten szüntelen veréssel, nemzeteket igázott le haragjában kegyetlen üldözéssel.
7 Toda a terra conhece o repouso e a paz, todos exultam em cantos de alegria.	7 Megnyugodott és megpihent az egész föld, ujjongásban tört ki.
8 Até os ciprestes se regozijam de tua queda, dizendo com os cedros do Líbano: Desde que caíste, não sobe até nós o lenhador.	8 A ciprusok is örülnek miattad, s a Libanon cédrusai: ‘Mióta ledöntöttek téged, nem jön fel senki kiirtani minket.’
9 Debaixo da terra se agita a morada dos mortos, para receber-te à tua chegada; despertam em tua honra as sombras dos grandes, e todos os senhores da terra, e levantam-se de seus tronos todos os reis das nações.	9 Lent az alvilág megrendült jöttödre; felriasztja kedvedért az árnyakat, a föld minden fejedelmét, felkelti trónjáról a nemzetek minden királyát.
10 Todos tomam a palavra para dizer-te: Finalmente, eis-te fraco como nós, eis-te semelhante a nós.	10 Valamennyien megszólalnak, és ezt mondják neked: ‘Te is gyenge lettél, mint mi, hozzánk hasonlóvá lettél.’
11 Tua majestade desceu à morada dos mortos, acompanhada do som de tuas harpas. Jazes sobre um leito de vermes e os vermes são a tua coberta.	11 Az alvilágba szállt alá kevélységed és hárfáid zengése; rothadás alattad a fekvőhely, és férgek a takaród.
12 Então! Caíste dos céus, astro brilhante, filho da aurora! Então! Foste abatido por terra, tu que prostravas as nações!	12 Hogyan hullottál le az égből, te hajnalcsillag, a hajnalpírnak fia? Lebuktál a földre, nemzetek legyőzője!
13 Tu dizias: Escalarei os céus e erigirei meu trono acima das estrelas. Assentar-me-ei no monte da assembléia, no extremo norte.	13 Te azt mondtad magadban: ‘Az égbe szállok fel, Isten csillagai fölé emelem trónomat, leülök a gyülekezet hegyén, a messzi északon.
14 Subirei sobre as nuvens mais altas e me tornarei igual ao Altíssimo.	14 Felmegyek a magas felhők fölé, hasonló leszek a Magasságbelihez.’
15 E, entretanto, eis que foste precipitado à morada dos mortos, ao mais profundo abismo.	15 De az alvilágba szállsz alá, a verem legmélyére!
16 Detêm-se para ver-te melhor, e procuram reconhecer-te: Porventura é aquele que fazia tremer a terra, e abalava os impérios,	16 Akik meglátnak, rád néznek, és téged figyelnek: ‘Hát ez az, aki megremegtette a földet, aki megrendítette a királyságokat?
17 que fazia do mundo um deserto, e destruía as cidades, e impedia os prisioneiros de voltarem para suas casas?	17 Ő az, aki a földkerekséget sivataggá tette, városait lerombolta, és foglyait nem engedte haza?
18 Todos os reis das nações, todos repousam com glória, cada um no seu túmulo;	18 A nemzetek királyai mind dicsőségben nyugszanak, mindenki a házában;
19 tu, porém, foste atirado para longe de teu sepulcro, como um aborto que causa horror. Os cadáveres dos homens mortos à espada jazem sobre as pedras de uma tumba;	19 téged azonban kivetnek sírodból, mint eldobott sarjat, beborítva meggyilkoltakkal, akik kard által vesztek el, és leszállnak a verem köveire; kidobnak, mint eltaposott hullát.
20 tal como uma carniça que se calca aos pés, tu não te reunirás a eles no sepulcro, porque arruinaste tua terra, e fizeste perecer o teu povo. Nunca, jamais se falará da raça dos ímpios.	20 Temetésben nem lesz részed, mint nekik, mert földedet tönkretetted, népedet legyilkoltad; kihal neve mindörökre a gonoszok ivadékának!
21 Preparai o massacre dos filhos por causa da iniqüidade dos pais. Que eles não se levantem para conquistar o mundo, e invadir toda a face da terra.	21 Készítsetek fiainak vágóhidat, atyáik bűne miatt, nehogy felkeljenek, és birtokba vegyék az országot, s betöltsék a földkerekség színét városokkal!’«
22 Levantar-me-ei contra eles, declara o Senhor dos exércitos, apagarei o nome e o vestígio de Babilônia, sua raça e sua posteridade, diz o Senhor.	22 »Felkelek ellenük – mondja a Seregek Ura –, és kiirtom Babilon nevét és maradékát, sarjadékát és ivadékát – mondja az Úr. –
23 Farei dela o domínio da garça real, um lodaçal. Varrê-la-ei com a vassoura da destruição, - palavra do Senhor dos exércitos.	23 Sündisznó odvává teszem, és mocsárrá, elsöpröm a pusztítás seprűjével« – mondja a Seregek Ura.
24 Jurou o Senhor dos exércitos: Por certo será feito como eu decidi, e o que resolvi se cumprirá.	24 Megesküdött a Seregek Ura, és így szólt: »Bizony, ahogy elgondoltam, úgy lesz, és amint elterveztem, úgy következik be.
25 Esmagarei o assírio em minha terra e o calcarei aos pés nos meus montes. Serão livres de seu jugo, e o seu fardo não lhes pesará nos ombros.	25 Összetöröm Asszíriát országomban, és hegyeimen eltaposom őt; leveszem róluk igáját, és terhét vállukról leemelem.«
26 Eis a decisão tomada para toda a terra; é assim que eu estendo a mão sobre todas as nações.	26 Ez az elhatározott terv az egész föld felől, és ez a kinyújtott kéz az összes nemzet fölött.
27 O Senhor dos exércitos decidiu, quem mudará sua sentença? Sua mão está estendida, quem o fará retirá-la?	27 Mert amit a Seregek Ura eltervezett, ki hiúsíthatja meg? És ha keze ki van nyújtva, ki fordíthatja el?
28 Este oráculo data do ano da morte do rei Acaz:	28 Ácház király halálának évében hangzott el ez a kijelentés:
29 Não te alegres, ó terra dos filisteus, de que tenha sido quebrada a vara que te feria, porque da estirpe da serpente nascerá uma áspide, e seu fruto será um dragão voador.	29 »Ne örvendezz, egész Filisztea, hogy összetört a botja a téged verőnek! Mert a kígyó gyökeréből áspiskígyó sarjad, és kígyó magva csak repülő kígyó.
30 Os humildes poderão pastar nas minhas pastagens, e os pobres dormirão tranqüilos. Eu farei, porém, morrer de fome a tua raça, e matarei tua posteridade.	30 A szegények elsőszülöttei jóllaknak, és a szűkölködők biztonságban pihennek; de a te gyökeredet éhséggel pusztítom el, és maradékodat megölöm.
31 Lamenta-te, ó porta! Grita, ó cidade! Treme, ó terra inteira dos filisteus! Porque do norte vem uma nuvem de poeira, e batalhões em filas cerradas.	31 Jajgass, kapu! Kiálts, város! Reszkess, egész Filisztea! Mert észak felől füst közeleg, és nincs szökevény seregeiben.«
32 E que responderá {meu povo} aos mensageiros desta nação? Que o Senhor fundou Sião, e que os humildes de seu povo aí encontrarão o refúgio.	32 Mit feleljenek a nemzet követeinek? »Az Úr alapozta meg Siont, és benne keresnek menedéket népének szegényei!«