1 Il giudice saggio disciplina il suo popolo, il governo d'un saggio sarà ordinato. | 1 A bölcs uralkodó igazságot tesz népének, s az értelmes ember uralma tartós. |
2 Quale il giudice del popolo tali i suoi ministri, gli abitanti della città somigliano a chi la governa. | 2 Amilyen a nép fejedelme, olyanok tanácsosai, s amilyen a város feje, olyanok a lakói is. |
3 Il re sregolato rovina il suo popolo, e la saggezza dei potenti edifica la città. | 3 A balga király tönkreteszi népét, de népessé lesznek a városok nagyjaik okossága folytán. |
4 Il governo del mondo è in mano al Signore, ad esso destina, a suo tempo, l'uomo adatto. | 4 Isten kezében van a földkerekség uralma, és rátermett uralkodót rendel fölé idejében. |
5 Nella mano del Signore è il successo dell'uomo, è lui che dona allo scriba la sua gloria. | 5 Az ember sikere Isten kezében van, s a főemberre ő ruházza tekintélyét. |
6 Non sdegnarti col prossimo nei suoi errori, e non agire mai con tracotanza. | 6 Ne tartsd eszedben társad semmiféle jogsértését, és ne kövess el semmilyen erőszakot! |
7 L'arroganza spiace a Dio e agli uomini, entrambi odiano l'ingiustizia. | 7 Isten és emberek előtt gyűlöletes a kevélység, és utálatos a nemzetek minden erőszakossága. |
8 L'impero passa da una nazione all'altra con l'inganno, l'ambizione e la cupidigia. | 8 Egyik nemzetről a másikra száll az uralom, igaztalanság, jogsértés, gyalázás és különféle cselvetés miatt. |
9 Perché si esalta chi è terra e cenere? Ancora in vita vomita gli intestini. | 9 Semmi sem gonoszabb a fukarnál, mert az ilyen még lelkét is áruba bocsátja, |
10 La grave malattia si burla del medico, chi oggi è re domani muore. | 10 Mit kevélykedik a por és hamu? Még életében kihányja belső részeit. |
11 Questa è la sorte dell'uomo che muore: serpenti, bestie feroci e vermi. | 11 A hosszú betegség terhes az orvosnak, a rövid betegség pedig megvidámítja. |
12 Chi s'allontana da Dio è sulla via dell'arroganza, egli distoglie il cuore dal creatore. | 12 Minden hatalmasság rövid életű, s a király, aki ma még van, holnap már halott. |
13 Perché l'arroganza comincia col peccato, chi n'è colpito emana cose abominevoli; perciò il Signore li punisce con portenti, li sconvolge fino ad annientarli. | 13 Ha az ember meghal, csúszó-mászó, rovar és féreg az örökrésze! |
14 Il Signore abbatte i prìncipi dai troni per farvi sedere gli uomini miti. | 14 Az ember gőgjének kezdete az elpártolás Istentől, |
15 Il Signore svelle le radici delle nazioni e pianta gli umili al loro posto. | 15 amikor a szíve elfordul Alkotójától. Minden bűn kezdete ugyanis a kevélység, aki ragaszkodik hozzá, betelik átokkal, végül pedig elvész általa. |
16 Il Signore devasta le terre dei popoli e le distrugge sino alle fondamenta; | 16 Ezért tette Isten becstelenné a gonoszok gyülekezetét, és rontotta meg őket végképpen. |
17 colpisce certi uomini e li annienta, cancella dalla terra la loro memoria. | 17 Felforgatta Isten a dölyfös fejedelmek trónját, s a megalázottakat ültette helyükre. |
18 L'arroganza non fu creata per gli uomini, né l'ira per i nati di donna. | 18 Kiszárította Isten a dölyfös nemzetek gyökerét, s a népek közül a megalázottakat plántálta helyükbe. |
19 C'è una specie che merita onore? Gli uomini; c'è una specie che merita onore? Quanti temono il Signore. | 19 Felforgatta az Úr a nemzetek országait, s elpusztította őket fenekestől. |
20 C'è una specie che merita disprezzo? Gli uomini; c'è una specie che merita disprezzo? Quanti vìolano la legge. | 20 Némelyeket elsenyvedni engedett, szétszórta őket, és kiirtotta emléküket a földről. |
21 Tra fratelli ha onore chi comanda, ma agli occhi del Signore quanti lo temono. | 21 Eltörölte Isten a dölyfösök emlékét, de meghagyta az alázatos szívűek emlékezetét. |
22 Sia un ricco e un nobile che un povero può vantarsi del timore del Signore. | 22 Nem született együtt a gőg az emberekkel, sem a harag az asszonyok szülötteivel. |
23 Non è giusto disprezzare il povero che ha senno, né conveniente onorare il peccatore. | 23 Becsben áll az istenfélők ivadéka, de gyalázat vár a sarjra, amely megszegi az Úr parancsait. |
24 Principe, giudice, potente: anche se onorati, son meno di chi teme il Signore. | 24 A testvérek közt becsben áll vezérük, s akik félik az Urat, szeme előtt vannak. |
25 Gli uomini liberi serviranno lo schiavo saggio, e chi ha senno non protesterà. | 25 Legyen valaki gazdag, megbecsült vagy szegény, az Úr félelme dicsőségére válik. |
26 Non far sfoggio di saggezza quando attendi al tuo mestiere, e non sentirti grande quando sei nel bisogno. | 26 Ne nézd le az igaz embert, mert szegény, és ne dicsérd a bűnös férfit, mert gazdag! |
27 Val più lavorare e abbondare in tutto che passeggiare con boria e senza pane. | 27 Becsülik az előkelőt, a bírót, a hatalmon levőt, de nincs nagyobb az istenfélőnél. |
28 Figlio, sii modesto ma pensa al tuo onore, fatti valere secondo il tuo merito. | 28 Az értelmes szolgának szabadok szolgálnak, az okos, fegyelmezett férfi nem morog, ha megfeddik, a tudatlannak azonban nincs becsülete. |
29 Chi riparerà al male che uno fa a se stesso, e chi l'onorerà se egli si disonora? | 29 Ne fontoskodj, amikor munkádat végzed, és ne nagyzolj nélkülözés közepette! |
30 Il povero si farà onore con la saggezza, e il ricco si farà onore con la ricchezza. | 30 Többet ér, aki dolgozik és bővelkedik mindenben, mint a nagyzoló, akinek még kenyere sincsen. |
31 L'onore del povero crescerà con la ricchezza, ma il disprezzo del ricco crescerà con la povertà. | 31 Tartsd, fiam, lelkedet szerénységben, de becsüld meg érdeme szerint! Ki tartaná igaznak a maga ellen vétőt, és ki becsülné meg azt, aki önmagát gyalázza? A szegényt ügyessége s istenfélelme miatt tisztelik, másokat pedig vagyonukért becsülnek; akit megbecsülnek szegénységében, mennyivel inkább becsülik, ha gazdag! Akit csak a gazdagságáért dicsérnek, az félhet ám a szegénységtől! |