Levél a zsidóknak 1

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 Sokszor és sokféle módon szólt hajdan Isten az atyákhoz a próféták által,	1 God, who, at sundry times and in divers manners, spoke in times past to the fathers by the prophets, last of all,
2 ezekben a végső napokban pedig Fia által szólt hozzánk, akit a mindenség örökösévé rendelt, aki által a világokat is teremtette,	2 In these days hath spoken to us by his Son, whom he hath appointed heir of all things, by whom also he made the world.
3 s aki – mivel az ő dicsőségének fénye és lényegének képmása, és mindent fenntart hatalmának igéjével –, miután a bűnöktől megtisztulást szerzett, a Fölség jobbján ül a magasságban .	3 Who being the brightness of his glory, and the figure of his substance, and upholding all things by the word of his power, making purgation of sins, sitteth on the right hand of the majesty on high.
4 Annyival kiválóbb lett az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt náluk.	4 Being made so much better than the angels, as he hath inherited a more excellent name than they.
5 Hiszen melyik angyalnak mondta valaha: »Fiam vagy te, a mai napon nemzettelek téged« ? És ismét: »Én Atyja leszek, ő pedig a fiam lesz?«	5 For to which of the angels hath he said at any time, Thou art my Son, to day have I begotten thee? And again, I will be to him a Father, and he shall be to me a Son?
6 Amikor pedig újra bevezeti elsőszülöttjét a földkerekségre, így szól: »És hódol előtte Isten minden angyala!«	6 And again, when he bringeth in the first begotten into the world, he saith: And let all the angels of God adore him.
7 Az angyalokat illetően ugyanis így szól: »Aki angyalait szelekké teszi, és szolgáit tűznek lángjává« .	7 And to the angels indeed he saith: He that maketh his angels spirits, and his ministers a flame of fire.
8 Fiát illetően pedig: »A te trónod, Isten, örökkön örökké áll; országod jogara az igazság jogara.	8 But to the Son: Thy throne, O God, is for ever and ever: a sceptre of justice is the sceptre of thy kingdom.
9 Szeretted az igazságosságot és gyűlölted a gonoszságot; azért kent fel téged, Isten, a te Istened, az öröm olajával társaid felett« .	9 Thou hast loved justice, and hated iniquity: therefore God, thy God, hath anointed thee with the oil of gladness above thy fellows.
10 És: »Kezdetben te, Uram, megvetetted a föld alapját, és az egek a te kezed művei.	10 And: Thou in the beginning, O Lord, didst found the earth: and the works of thy hands are the heavens.
11 Elmúlnak ezek, de te megmaradsz; és mint a ruha, mind elavulnak,	11 They shall perish, but thou shalt continue: and they shall all grow old as a garment.
12 összegöngyölöd őket, mint egy köntöst, és elváltoznak, mint a ruha; te azonban ugyanaz vagy, és éveid el nem fogynak« .	12 And as a vesture shalt thou change them, and they shall be changed: but thou art the selfsame, and thy years shall not fail.
13 Angyalai közül melyiknek mondta valaha is: »Jobbom felől foglalj helyet, míg lábad zsámolyává teszem ellenségeidet«?	13 But to which of the angels said he at any time: Sit on my right hand, until I make thy enemies thy footstool?
14 Ők ugye mindnyájan szolgáló lelkek, s azok szolgálatára küldték őket, akiknek az a hivatása, hogy örököljék az üdvösséget?	14 Are they not all ministering spirits, sent to minister for them, who shall receive the inheritance of salvation?