Első levél a korintusiaknak 13

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 Szóljak bár az emberek vagy angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, olyan vagyok, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom.	1 If I speak with the tongues of men, and of angels, and have not charity, I am become as sounding brass, or a tinkling cymbal.
2 Legyen bár prófétáló tehetségem, ismerjem akár az összes titkot és minden tudományt, és legyen bár olyan teljes a hitem, hogy a hegyeket áthelyezzem: ha szeretet nincs bennem, semmi sem vagyok.	2 And if I should have prophecy and should know all mysteries, and all knowledge, and if I should have all faith, so that I could remove mountains, and have not charity, I am nothing.
3 Osszam el bár egész vagyonomat alamizsnaként, és adjam át testemet, hogy dicsekedjek: ha szeretet nincs bennem, semmit sem használ nekem.	3 And if I should distribute all my goods to feed the poor, and if I should deliver my body to be burned, and have not charity, it profiteth me nothing.
4 A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, nem féltékeny, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel,	4 Charity is patient, is kind: charity envieth not, dealeth not perversely; is not puffed up;
5 nem tapintatlan, nem keresi a magáét, nem gerjed haragra, nem feltételezi a rosszat,	5 Is not ambitious, seeketh not her own, is not provoked to anger, thinketh no evil;
6 nem örül a gonoszságnak, de együtt örül az igazsággal;	6 Rejoiceth not in iniquity, but rejoiceth with the truth;
7 mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.	7 Beareth all things, believeth all things, hopeth all things, endureth all things.
8 A szeretet soha meg nem szűnik. A prófétálások véget érnek, a nyelvek megszűnnek, a tudomány elenyészik.	8 Charity never falleth away: whether prophecies shall be made void, or tongues shall cease, or knowledge shall be destroyed.
9 Mert töredékes a megismerésünk, és töredékes a prófétálásunk;	9 For we know in part, and we prophesy in part.
10 amikor pedig eljön majd a tökéletes, a töredékes véget fog érni.	10 But when that which is perfect is come, that which is in part shall be done away.
11 Amikor gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek, úgy éreztem, mint a gyermek, úgy gondolkoztam, mint a gyermek; amikor pedig férfivá lettem, felhagytam azokkal a dolgokkal, amelyek gyermekhez valók.	11 When I was a child, I spoke as a child, I understood as a child, I thought as a child. But, when I became a man, I put away the things of a child.
12 Most ugyanis tükör által, homályosan látunk, akkor pedig majd színről színre. Most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, mint ahogy én is ismert vagyok.	12 We see now through a glass in a dark manner; but then face to face. Now I know I part; but then I shall know even as I am known.
13 Most tehát megmarad a hit, a remény, a szeretet, ez a három; de ezek közül legnagyobb a szeretet.	13 And now there remain faith, hope, and charity, these three: but the greatest of these is charity.