Zakariás jövendölése 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Jövendölés. »Ránehezedik az Úr szava Hadrak földjére, és rászáll Damaszkuszra; mert az Úr szeme Arámon van, és Izraelnek minden törzsén,	1 Onus verbi Domini in terra Hadrach et Damasci requiei ejus, quia Domini est oculus hominis et omnium tribuum Israël.
2 Emát is az övé, ami szomszédos vele, és Tírusz meg Szidon, melyek igen sokat tartanak bölcsességükről.	2 Emath quoque in terminis ejus, et Tyrus, et Sidon : assumpserunt quippe sibi sapientiam valde.
3 Sáncot épített magának Tírusz, felhalmozta az ezüstöt, mint a port, s az aranyat, mint az utca sarát.	3 Et ædificavit Tyrus munitionem suam, et coacervavit argentum quasi humum, et aurum ut lutum platearum.
4 Íme, az Úr őt birtokába veszi, a tengerbe dönti erődítését, és őt magát tűz emészti meg.	4 Ecce Dominus possidebit eam : et percutiet in mari fortitudinem ejus, et hæc igni devorabitur.
5 Látja majd ezt Askalon és megremeg; Gáza is, és fölötte nagy fájdalom fogja el; Akkaron is, mert reménye kudarcot vallott. És Gázából eltűnik a király, és Askalon lakatlanná lesz.	5 Videbit Ascalon, et timebit, et Gaza, et dolebit nimis, et Accaron, quoniam confusa est spes ejus : et peribit rex de Gaza, et Ascalon non habitabitur.
6 Asdódban fattyú telepszik meg, és megtöröm a filiszteusok kevélységét.	6 Et sedebit separator in Azoto, et disperdam superbiam Philisthinorum.
7 Kiveszem a vért a szájából, s az undokságot a fogai közül, de a maradékuk Istenünké lesz, és olyan lesz, mint egy vezér Júdában, Akkaron pedig olyan, mint a jebuzita.	7 Et auferam sanguinem ejus de ore ejus, et abominationes ejus de medio dentium ejus : et relinquetur etiam ipse Deo nostro, et erit quasi dux in Juda, et Accaron quasi Jebusæus.
8 És körülveszem házamat azokkal szemben, akik hadakoznak ellenem jövet és menet; és nem járja őket többé sarcoló, mert immár rájuk tekintettem szememmel.	8 Et circumdabo domum meam ex his qui militant mihi euntes et revertentes : et non transibit super eos ultra exactor, quia nunc vidi in oculis meis.
9 Felette örvendezzél, Sion leánya; ujjongj, Jeruzsálem leánya: íme, bevonul hozzád királyod, igaz ő és megszabadít; szegény ő és szamáron ül, szamárkanca fiatal vemhén.	9 Exsulta satis, filia Sion ; jubila, filia Jerusalem : ecce rex tuus veniet tibi justus, et salvator : ipse pauper, et ascendens super asinam et super pullum filium asinæ.
10 Kiirtom én a harci szekereket Efraimból, s a lovakat Jeruzsálemből; széttöröm a harci íjakat, és békét hirdet ő a nemzeteknek; és uralkodik tengertől tengerig, és a Folyamtól a föld határáig.	10 Et disperdam quadrigam ex Ephraim, et equum de Jerusalem, et dissipabitur arcus belli : et loquetur pacem gentibus, et potestas ejus a mari usque ad mare, et a fluminibus usque ad fines terræ.
11 Ami téged illet: szövetséged véréért szabadon bocsátom foglyaidat a víztelen veremből.	11 Tu quoque in sanguine testamenti tui emisisti vinctos tuos de lacu in quo non est aqua.
12 Térjetek vissza a várba, reménység foglyai; ma is azt hirdetem: kétszer annyit adok vissza neked!	12 Convertimini ad munitionem, vincti spei : hodie quoque annuntians duplicia reddam tibi.
13 Mert mint íjat kifeszítem magamnak Júdát, és ráhelyezem nyílként Efraimot; és fellázítom fiaidat, Sion, fiaid ellen, Görögország, és olyanná teszlek, mint a hősök kardja.	13 Quoniam extendi mihi Judam quasi arcum : implevi Ephraim : et suscitabo filios tuos, Sion, super filios tuos, Græcia : et ponam te quasi gladium fortium.
14 Az Úr, az Isten megjelenik majd felettük, és nyila kirepül, mint a villám; az Úr, az Isten megfújja a harsonát, és kivonul a dél viharában.	14 Et Dominus Deus super eos videbitur, et exibit ut fulgur jaculum ejus : et Dominus Deus in tuba canet, et vadet in turbine austri.
15 A Seregek Ura megvédelmezi majd őket, és ők pusztítanak és a parittyaköveket a földön tapodják. És mámorosan isszák a vért, mint a bort, és megtelnek vele, mint az áldozati csészék, és mint az oltár szarvai.	15 Dominus exercituum proteget eos : et devorabunt, et subjicient lapidibus fundæ : et bibentes inebriabuntur quasi a vino, et replebuntur ut phialæ, et quasi cornua altaris.
16 És az Úr, az ő Istenük megszabadítja őket azon a napon, mint népének juhait; bizony, mint a korona drágakövei, tündökölnek majd földjén.	16 Et salvabit eos Dominus Deus eorum in die illa, ut gregem populi sui, quia lapides sancti elevabuntur super terram ejus.
17 Mily nagy az ő jósága, mily nagy az ő szépsége! Bőven ellátja gabonával az ifjakat, s musttal a leányokat!	17 Quid enim bonum ejus est, et quid pulchrum ejus, nisi frumentum electorum, et vinum germinans virgines ?