Izajás könyve 49

KÁLDI-NEOVULGÁTA	KING JAMES BIBLE
1 Hallgassatok rám, szigetek, és figyeljetek, népek, a távolból! Az Úr hívott el engem az anyaméhtől fogva, anyám méhétől emlegette nevem.	1 Listen, O isles, unto me; and hearken, ye people, from far; The LORD hath called me from the womb; from the bowels of my mother hath he made mention of my name.
2 Olyanná tette számat, mint az éles kard, keze árnyékában rejtett el engem; olyanná tett, mint a hegyes nyíl, tegzébe dugott engem.	2 And he hath made my mouth like a sharp sword; in the shadow of his hand hath he hid me, and made me a polished shaft; in his quiver hath he hid me;
3 Így szólt hozzám: »Szolgám vagy, Izrael, benned fogok megdicsőülni.«	3 And said unto me, Thou art my servant, O Israel, in whom I will be glorified.
4 De én azt mondtam: »Hasztalan fáradoztam, hiába és feleslegesen fecséreltem erőmet. De igazságom az Úrnál van, és munkám jutalma Istenemnél.«	4 Then I said, I have laboured in vain, I have spent my strength for nought, and in vain: yet surely my judgment is with the LORD, and my work with my God.
5 Most pedig így szól az Úr, aki az anyaméhtől fogva szolgájának alkotott engem, hogy visszavezessem hozzá Jákobot, és Izrael hozzá gyűljön; mert becses vagyok az Úr szemében, és Istenem lett az én erőm;	5 And now, saith the LORD that formed me from the womb to be his servant, to bring Jacob again to him, Though Israel be not gathered, yet shall I be glorious in the eyes of the LORD, and my God shall be my strength.
6 ezt mondta: »Kevés az, hogy szolgám légy, hogy helyreállítsd Jákob törzseit, és Izrael maradékát visszatérítsd; a nemzetek világosságává teszlek, hogy eljusson üdvösségem a föld végéig.«	6 And he said, It is a light thing that thou shouldest be my servant to raise up the tribes of Jacob, and to restore the preserved of Israel: I will also give thee for a light to the Gentiles, that thou mayest be my salvation unto the end of the earth.
7 Így szól az Úr, Izrael megváltója, Szentje, ahhoz, akit megvetnek az emberek, akit utálnak a nemzetek, a kényurak szolgájához: »Királyok látnak majd, és felállnak, fejedelmek, és leborulnak, az Úr miatt, aki hűséges, Izrael Szentje miatt, aki kiválasztott téged.«	7 Thus saith the LORD, the Redeemer of Israel, and his Holy One, to him whom man despiseth, to him whom the nation abhorreth, to a servant of rulers, Kings shall see and arise, princes also shall worship, because of the LORD that is faithful, and the Holy One of Israel, and he shall choose thee.
8 Így szól az Úr: »A kegyelem idején meghallgatlak téged, és a szabadulás napján megsegítelek; megőrizlek, s a nép szövetségévé teszlek, hogy helyreállítsd az országot, és kioszd az elpusztított örökséget;	8 Thus saith the LORD, In an acceptable time have I heard thee, and in a day of salvation have I helped thee: and I will preserve thee, and give thee for a covenant of the people, to establish the earth, to cause to inherit the desolate heritages;
9 hogy azt mondd a foglyoknak: ‘Jöjjetek ki!’, és azoknak, akik sötétségben vannak: ‘Lépjetek a napvilágra!’ Az utak mellett legelnek majd, és minden kopár dombon lesz legelőjük.	9 That thou mayest say to the prisoners, Go forth; to them that are in darkness, Shew yourselves. They shall feed in the ways, and their pastures shall be in all high places.
10 Nem éheznek és nem szomjaznak, nem sújtja őket forróság és nap, mert aki megkönyörült rajtuk, az vezeti őket, és vizek forrásához irányítja őket.	10 They shall not hunger nor thirst; neither shall the heat nor sun smite them: for he that hath mercy on them shall lead them, even by the springs of water shall he guide them.
11 Minden hegyemet úttá teszem, és ösvényeim kiemelkednek.	11 And I will make all my mountains a way, and my highways shall be exalted.
12 Íme, ezek messziről jönnek, és íme, azok északról meg nyugatról, mások pedig Sziním földjéről.«	12 Behold, these shall come from far: and, lo, these from the north and from the west; and these from the land of Sinim.
13 Ujjongjatok, egek, és örvendj, te föld, ujjongásban törjetek ki, hegyek! Mert megvigasztalja népét az Úr, és szegényein megkönyörül.	13 Sing, O heavens; and be joyful, O earth; and break forth into singing, O mountains: for the LORD hath comforted his people, and will have mercy upon his afflicted.
14 Azt mondta Sion: »Elhagyott engem az Úr, és Uram megfeledkezett rólam.«	14 But Zion said, The LORD hath forsaken me, and my Lord hath forgotten me.
15 Megfeledkezhetik-e csecsemőjéről az asszony, nem könyörül-e méhe magzatán? Még ha az meg is feledkeznék, én akkor sem feledkezem meg rólad!	15 Can a woman forget her sucking child, that she should not have compassion on the son of her womb? yea, they may forget, yet will I not forget thee.
16 Íme, tenyeremre rajzoltalak téged; falaid előttem vannak szüntelen.	16 Behold, I have graven thee upon the palms of my hands; thy walls are continually before me.
17 Sietnek építőid; rombolóid és pusztítóid pedig kivonulnak belőled.	17 Thy children shall make haste; thy destroyers and they that made thee waste shall go forth of thee.
18 Hordozd körül szemedet, és lásd: mindnyájan összegyűltek, eljöttek hozzád! »Életemre mondom – szól az Úr –, hogy valamennyit díszként öltöd fel, és magadra kötöd őket, mint a menyasszony.«	18 Lift up thine eyes round about, and behold: all these gather themselves together, and come to thee. As I live, saith the LORD, thou shalt surely clothe thee with them all, as with an ornament, and bind them on thee, as a bride doeth.
19 Mert romjaid és pusztaságaid, elpusztított országod most szűk lesz lakóidnak, és távol lesznek pusztítóid.	19 For thy waste and thy desolate places, and the land of thy destruction, shall even now be too narrow by reason of the inhabitants, and they that swallowed thee up shall be far away.
20 Mondani fogják még füled hallatára gyermektelenséged fiai: »Szűk nekem a hely, adj teret, hogy ott lakhassam!«	20 The children which thou shalt have, after thou hast lost the other, shall say again in thine ears, The place is too strait for me: give place to me that I may dwell.
21 Akkor ezt mondod majd szívedben: »Ki szülte nekem ezeket? Hiszen én gyermektelen és meddő vagyok, száműzött és eltaszított. Ki nevelte fel ezeket? Íme, én egyedül maradtam; hol voltak ezek?«	21 Then shalt thou say in thine heart, Who hath begotten me these, seeing I have lost my children, and am desolate, a captive, and removing to and fro? and who hath brought up these? Behold, I was left alone; these, where had they been?
22 Így szól az Úristen: »Íme, fölemelem kezemet a nemzetek felé, és a népek felé fölemelem zászlómat; ölben hozzák majd fiaidat, és leányaidat vállukra emelik.	22 Thus saith the Lord GOD, Behold, I will lift up mine hand to the Gentiles, and set up my standard to the people: and they shall bring thy sons in their arms, and thy daughters shall be carried upon their shoulders.
23 Királyok lesznek a gondozóid, és fejedelemasszonyaik a dajkáid; arccal a földre borulnak előtted, és lábad porát nyalják. Akkor megtudod, hogy én vagyok az Úr, és nem szégyenülnek meg, akik bennem remélnek.«	23 And kings shall be thy nursing fathers, and their queens thy nursing mothers: they shall bow down to thee with their face toward the earth, and lick up the dust of thy feet; and thou shalt know that I am the LORD: for they shall not be ashamed that wait for me.
24 El lehet-e venni a hőstől a prédát, és az erőszakosnak zsákmánya megszabadulhat-e?	24 Shall the prey be taken from the mighty, or the lawful captive delivered?
25 Bizony, így szól az Úr: »A hősnek zsákmányát is elveszik, és az erőszakosnak prédája megszabadul. Akik veled perelnek, azokkal én fogok perelni, és fiaidat én szabadítom meg.	25 But thus saith the LORD, Even the captives of the mighty shall be taken away, and the prey of the terrible shall be delivered: for I will contend with him that contendeth with thee, and I will save thy children.
26 Megetetem elnyomóidat saját húsukkal, és mint a musttól, megittasodnak saját vérüktől. Akkor megtudja minden ember, hogy én vagyok az Úr, a te szabadítód, és a te megváltód, Jákob Hatalmasa.«	26 And I will feed them that oppress thee with their own flesh; and they shall be drunken with their own blood, as with sweet wine: and all flesh shall know that I the LORD am thy Saviour and thy Redeemer, the mighty One of Jacob.