A példabeszédek könyve 6

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Fiam, ha társadért jótálltál, ha kezedet adtad idegenért,	1 Fili mi, si spoponderis pro amico tuo, defixisti apud extraneum manum tuam :
2 ha tulajdon szád szava csapdába ejtett, és rabbá tett saját beszéded,	2 illaqueatus es verbis oris tui, et captus propriis sermonibus.
3 ahogy mondom, úgy tégy, fiam, hogy kilábalj, hiszen társad kezére kerültél. Menj! Sietve keltsd fel a társadat!	3 Fac ergo quod dico, fili mi, et temetipsum libera, quia incidisti in manum proximi tui. Discurre, festina, suscita amicum tuum.
4 Ne engedj alvást szemednek, és szendergést szempilláidnak!	4 Ne dederis somnum oculis tuis, nec dormitent palpebræ tuæ.
5 Vond ki magad, mint a gazella a hurokból, s a madár a madarász tőréből.	5 Eruere quasi damula de manu, et quasi avis de manu aucupis.
6 Eredj a hangyához, te lusta! Nézd az útjait és okulj!	6 Vade ad formicam, o piger, et considera vias ejus, et disce sapientiam.
7 Sem főnöke, sem tiszttartója, sem ura nincsen,	7 Quæ cum non habeat ducem, nec præceptorem, nec principem,
8 mégis megszerzi táplálékát nyáron, összegyűjti élelmét aratáskor.	8 parat in æstate cibum sibi, et congregat in messe quod comedat.
9 Meddig heversz még, lusta? Mikor kelsz fel álmodból?	9 Usquequo, piger, dormies ? quando consurges e somno tuo ?
10 Alszol egy kevéssé, szenderegsz egy kissé, összeteszed kicsit a kezedet, hogy aludj,	10 Paululum dormies, paululum dormitabis, paululum conseres manus ut dormias ;
11 és beállít hozzád az ínség, mint a csavargó, s a nélkülözés, mint a fegyveres rabló! De ha serény vagy, akkor aratásod bő, mint a forrás, s az ínség messze elkerül.	11 et veniet tibi quasi viator egestas, et pauperies quasi vir armatus. Si vero impiger fueris, veniet ut fons messis tua, et egestas longe fugiet a te.
12 Semmirekellő az istentelen ember, hamis szájjal jár,	12 Homo apostata, vir inutilis, graditur ore perverso ;
13 hunyorgat szemével, sikál a lábával, és jelet ad ujjával,	13 annuit oculis, terit pede, digito loquitur,
14 álnok szívvel gonoszt forral és viszályt hint el szüntelen!	14 pravo corde machinatur malum, et omni tempore jurgia seminat.
15 Az ilyenre hirtelen rászakad romlása, váratlanul összeroppan, és nincs számára gyógyulás.	15 Huic extemplo veniet perditio sua, et subito conteretur, nec habebit ultra medicinam.
16 Hat dolgot gyűlöl az Úr és hetet utál a lelke:	16 Sex sunt quæ odit Dominus, et septimum detestatur anima ejus :
17 a fennhéjázó szemet, a hazug nyelvet, az ártatlan vért ontó kezet,	17 oculos sublimes, linguam mendacem, manus effundentes innoxium sanguinem,
18 az álnok tervet forraló szívet, a gonoszra sebtében siető lábakat,	18 cor machinans cogitationes pessimas, pedes veloces ad currendum in malum,
19 a hamis tanút, aki ontja a hazugságot, és azt, aki viszályt hint testvérek közé.	19 proferentem mendacia testem fallacem, et eum qui seminat inter fratres discordias.
20 Tartsd meg, fiam, atyád parancsait, és el ne hagyd anyád tanítását!	20 Conserva, fili mi, præcepta patris tui, et ne dimittas legem matris tuæ.
21 Kösd őket szívedre mindenkor, fűzd őket nyakad köré!	21 Liga ea in corde tuo jugiter, et circumda gutturi tuo.
22 Hadd járjanak veled jöttödben-mentedben, őrködjenek fölötted, amikor alszol, és velük társalogj, amikor felébredsz!	22 Cum ambulaveris, gradiantur tecum ; cum dormieris, custodiant te : et evigilans loquere cum eis.
23 Mert a parancs fáklya, a tanítás világosság, s a fegyelem feddése az életre vezető út,	23 Quia mandatum lucerna est, et lex lux, et via vitæ increpatio disciplinæ :
24 hogy megóvjanak a rossz asszonytól, az idegen nő hízelkedő nyelvétől!	24 ut custodiant te a muliere mala, et a blanda lingua extraneæ.
25 Meg ne kívánd szépségét szívedben, és meg ne ejtsenek az ő kacsintásai!	25 Non concupiscat pulchritudinem ejus cor tuum, nec capiaris nutibus illius :
26 Mert a céda személy díja alig ér egy kenyeret, a férjes asszony azonban drága lélekre vadász.	26 pretium enim scorti vix est unius panis, mulier autem viri pretiosam animam capit.
27 Vehet-e ember tüzet az ölébe úgy, hogy ruhái meg ne égjenek?	27 Numquid potest homo abscondere ignem in sinu suo, ut vestimenta illius non ardeant ?
28 Járhat-e valaki izzó parázson úgy, hogy talpát meg ne perzselje?	28 aut ambulare super prunas, ut non comburantur plantæ ejus ?
29 Így jár, aki betér társa asszonyához, aki őt érinti, nem marad büntetlen!	29 sic qui ingreditur ad mulierem proximi sui, non erit mundus cum tetigerit eam.
30 Nem nagy bűnt követ el a tolvaj, ha azért lop, hogy csillapítsa éhségét,	30 Non grandis est culpa cum quis furatus fuerit : furatur enim ut esurientem impleat animam ;
31 mégis, ha rajtakapják, hétannyit fizet, oda kell adnia háza minden holmiját.	31 deprehensus quoque reddet septuplum, et omnem substantiam domus suæ tradet.
32 De az ember, aki házasságot tör, balgaságában vesztébe rohan.	32 Qui autem adulter est, propter cordis inopiam perdet animam suam ;
33 Csúfságot és szégyent von magára, és gyalázatát le nem mossa semmi,	33 turpitudinem et ignominiam congregat sibi, et opprobrium illius non delebitur :
34 mert a férfi féltékenysége és haragja nem ismer kíméletet a bosszú napján,	34 quia zelus et furor viri non parcet in die vindictæ,
35 nem enged senki könyörgésének, és váltságul nem fogad el semekkora ajándékot.	35 nec acquiescet cujusquam precibus, nec suscipiet pro redemptione dona plurima.