A példabeszédek könyve 20

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Buja dolog a bor, és tombol a részegség, aki ezekben gyönyörködik, bölcs nem lesz.	1 Luxuriosa res vinum, et tumultuosa sicera; quicumque his delectatur, non erit sapiens.
2 A király fenyegetése olyan, mint az oroszlán bömbölése, önmaga ellen vét, aki őt felbőszíti.	2 Sicut rugitus leonis ita et terror regis: qui provocat eum, peccat in animam suam.
3 Becsületére válik a férfinak, ha felhagy a viszállyal, bezzeg beleártja magát a veszekedésbe mindaz, aki balga!	3 Honor est homini separari a contentionibus; omnes autem stulti miscentur contumeliis.
4 A tunya a hideg miatt elhagyja a szántást, ezért nyáron koldul, de nem adnak neki!	4 Propter frigus piger arare noluit; mendicabit ergo aestate, et non dabitur illi.
5 Mint a mély víz, olyan a terv az ember szívében, de az okos ember kimeregeti azt.	5 Sicut aqua profunda consilium in corde viri, sed homo sapiens exhauriet illud.
6 Sok emberről állítják, hogy jószívű, de ki talál olyat, akiben meg lehet bízni?	6 Multi homines misericordes vocantur; virum autem fidelem quis inveniet?
7 Az igaz, aki tökéletességben jár, boldog gyermekeket hagy maga után.	7 Iustus, qui ambulat in simplicitate sua, beatos post se filios derelinquet.
8 A király, amikor ítélőszékén ül, tekintetével elszéleszt minden gonoszt.	8 Rex, qui sedet in solio iudicii, dissipat omne malum intuitu suo.
9 Ki mondhatja: tiszta a szívem, tiszta vagyok a bűntől?	9 Quis potest dicere: “ Mundavi cor meum, purus sum a peccato ”?
10 A kétféle súly és kétféle mérték: mindkettő utálatos Isten előtt.	10 Pondus et pondus, mensura et mensura, utrumque abominabile est apud Dominum.
11 A gyermeket meg lehet ismerni abból, hogy mit tesz-vesz, hogy tiszták s helyesek-e cselekedetei?	11 Ex studiis suis intellegitur puer, si munda et recta sint opera eius.
12 A halló fület, a látó szemet: mind a kettőt az Úr alkotta.	12 Aurem audientem et oculum videntem, Dominus fecit utrumque.
13 Ne szeresd az alvást, hogy a szegénység el ne nyomjon, tartsd nyitva szemedet, akkor jóllakhatsz kenyérrel!	13 Noli diligere somnum, ne te egestas opprimat; aperi oculos tuos et saturare panibus.
14 »Silány! Silány!« – mondja minden vevő, s amikor elmegy, nagyra van vele.	14 “ Malum est, malum est! ” dicit omnis emptor et, cum recesserit, tunc gloriabitur.
15 Lehet valakinek aranya és drágaköve bőven, a legbecsesebb ékszer mégis csak az értelmes száj.	15 Est aurum et multitudo gemmarum et vas pretiosum labia scientiae.
16 Csak vedd el a ruháját, mert kezese lett másnak, végy zálogot tőle idegenek miatt!	16 Tolle vestimentum eius, quia fideiussor exstitit alieni, et pro extraneis aufer pignus ab eo.
17 Édes az embernek a csalárdság kenyere, de azután szája betelik kaviccsal.	17 Suavis est homini panis mendacii, et postea implebitur os eius calculo.
18 Tanácstól erősödnek a tervek, bölcs számítással kell viselni hadat!	18 Cogitationes consiliis firmantur, et dispensationibus tractanda sunt bella.
19 Aki pletykával házal, elárulja a titkot, ezért ne barátkozz oktalan fecsegővel!	19 Ei, qui revelat mysteria et calumniatur et dilatat labia sua, ne commiscearis.
20 Aki átkozza atyját és anyját, annak mécsese a sötétség idején kialszik.	20 Qui maledicit patri suo et matri, exstinguetur lucerna eius in mediis tenebris.
21 Az örökséget, amelyet eleinte siettetnek, nem áldják a végén.	21 Hereditas, ad quam festinatur in principio, in novissimo benedictione carebit.
22 Ne mondd: »Visszafizetem a gazságot!« Az Úrban bízzál, ő majd megsegít.	22 Ne dicas: “ Reddam malum ”; exspecta Dominum, et liberabit te.
23 Utálja az Úr a kétféle súlyt, a hamis mérleg nem jó!	23 Abominatio est apud Dominum pondus etpondus; statera dolosa non est bona in oculis eius.
24 A férfi lépteit az Úr irányítja, hogy is érthetné meg az ember a saját útját?	24 A Domino diriguntur gressus viri; quis autem hominum intellegere potest viam suam?
25 Kelepce az embernek, ha valamit elsietve szentnek nyilvánít, s a fogadalom után gondolja meg a dolgot.	25 Laqueus est homini inconsulte dicere: “ Sanctum! ” et post vota retractare.
26 A bölcs király szétszórja a gonoszokat, és kereket gurít rájuk.	26 Ventilat impios rex sapiens et incurvat super eos rotam.
27 Az ember lelke az Úr fáklyája, amely bensőnk minden rejtekét kifürkészi.	27 Lucerna Domini spiraculum hominis, quae investigat omnia secreta ventris.
28 A királyt szeretet és hűség oltalmazza, trónusát a kegyesség támogatja.	28 Misericordia et veritas custodiunt regem, et roboratur clementia thronus eius.
29 Az ifjak büszkesége az erejük, s a vének tisztessége az ősz haj.	29 Ornamentum iuvenum fortitudo eorum, et honor senum canities.
30 Az ütés kék foltja megtisztítja a gonoszokat, és a verés a test belső részeit.	30 Livor vulneris absterget mala, et plagae in secretioribus ventris.