A zsoltárok könyve 72

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA MARTINI
1 Salamontól.	1 Salmo di Asaph. Quanto è mai buono Iddio con Israele; con quelli, che son di cuor retto!
2 Isten, add át ítéletedet a királynak, igazságodat a király fiának, hogy igazságosan ítélje népedet, és méltányosan szegényeidet.	2 Ma poco mancò, che i miei piedi non vacillassero, e che non uscisser di strada i miei passi.
3 Békét teremjenek a hegyek a népnek, és igazságot a halmok.	3 Perché io fui punto da zelo verso gli iniqui, in osservando la pace de' peccatori:
4 Szolgáltasson igazságot a nép szegényeinek, nyújtson a szegények fiainak segítséget, s alázza meg az erőszakoskodót.	4 Perché non pensano alla loro morte, e non son di durata le loro piaghe.
5 Éljen, amíg a nap és a hold, nemzedékről nemzedékre.	5 Non hanno parte alle afflizioni degli uomini, e con gli uomini non son flagellati.
6 Úgy szálljon le, mint az eső a rétre, s mint ahogy az esőcsepp öntözi a földet.	6 Per questo la superbia li prese: son ricoperti della loro iniquità, ad empietà.
7 Virágozzék napjaiban az igazság és a béke teljessége, amíg a hold el nem múlik.	7 Dalla grassezza in certo modo scaturì la loro iniquità: si sono abbandonati agli affetti del loro cuore.
8 Uralkodjék tengertől tengerig, A folyamtól a földkerekség széléig.	8 Pensano, e parlano malvagità: da luogo sublime ragionano di far del male.
9 Boruljanak le előtte a sivatag lakói s ellenségei nyalják a port.	9 Han messa in cielo la loro bocca: e la loro lingua va scorrendo la terra.
10 Tarzis királyai és a szigetek hordjanak adományokat, Arábia és Sába királyai ajándékokat hozzanak.	10 Per questo il popolo mio a tali cose si rivolge: e giorni trova di piena afflizione.
11 A föld minden királya hódoljon előtte, s legyen minden nemzet a szolgája.	11 E hanno detto: Come mai Iddio sa questo? e l'Altissimo ne ha egli notizia?
12 Mert ő megszabadítja a szegényt, aki hozzá kiált, s a szűkölködőt, akin senki sem segít.	12 Ecco che i peccatori medesimi, e i fortunati del secolo han raunate ricchezze.
13 Megkönyörül a szegényen és a nincstelenen és megszabadítja a szűkölködőket.	13 E io dissi; Senza motivo adunque purificai il mio cuore, e lavai le mani mie cogli innocenti:
14 Megmenti őket az elnyomástól és az erőszaktól, mert szemében drága az ő vérük.	14 E fui tutto dì flagellato, e fui sotto la sferza di gran mattino.
15 Éljen és legyen része Arábia aranyában, imádkoznak is majd érte mindenkor; Áldják őt minden nap.	15 Se io pensassi di ragionare così: ecco che io condannerei la nazione de' tuoi figliuoli.
16 Bőséggel legyen gabona a földön, s hullámozzék a hegyek tetején, mint a Libanon, olyan legyen termése; A város népe virágozzék mint a rét füve.	16 Mi studiava di intender questo: cosa laboriosa è questa, che mi si pone davanti:
17 Áldott legyen neve mindörökre, maradjon meg neve, amíg a nap ragyog; Benne nyerjen áldást a föld minden nemzetsége, dicsérje őt minden nemzet!	17 Per sino a tanto ch'io entri nel santuario di Dio, e intenda qual sia la fine di coloro.
18 Áldott legyen az Úr Isten, Izrael Istene, egyedül ő művel csodákat.	18 Peraltro in ingannevole felicità gli hai posti: tu gli hai gettati a terra nell'atto, che si levavano in alto.
19 Áldott legyen az ő fölséges neve örökre, teljék be fölségével az egész világ! Ámen! Ámen!	19 Come mai son eglino ridotti in desolazione; son venuti meno a un tratta; sono andati in perdizione per la loro iniquità.
	20 Come il sogno di un che si sveglia, cosi tu nella tua città, o Signore, ridurrai nel nulla l'immagine di costoro.
	21 Ma perché il mio cuore fu in tormento, ed ebber tortura gli affetti miei, ed io fui annichilato senza sapere il perché;
	22 E fui qual giumento dinanzi a te, e mi tenni sempre con te;
	23 Mi prendesti per la mia destra, e secondo la volontà tua mi conducesti, e con onore mi accogliesti.
	24 Imperocché qual cosa havvi mai per me nel cielo, e che volli io da te sopra la terra?
	25 La carne mia, e il mio cuore vien meno, o Dio del mio cuore, e mia porzione, o Dio, nell'eternità.
	26 Imperocché ecco che coloro, che da te si allontanano, periranno: tu manderai in perdizione tutti coloro, che a te rompon la fede.
	27 Ma per me buona cosa ell'è lo star unito con Dio: il porre in Dio Signore la mia speranza:
	28 Affinchè tutte le tue laudi io annunzi alle porte della figliuola di Sion.