A zsoltárok könyve 130

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA MARTINI
1 Zarándok-ének. A mélységből kiáltok hozzád, Uram!	1 Cantico dei gradi. Signore, non si è insuperbito il mio cuore: ed alti non portai gli occhi miei.
2 Uram, hallgasd meg szavamat! Legyen füled figyelmes hangos esedezésemre.	2 Né aspirai a cose grandi, né a cose meravigliose sopra la mia capacità.
3 Uram, ha a vétkeket számon tartod, Uram, ki állhat meg előtted?	3 Se io (dando luogo al fasto nell'anima mia) non ebbi bassi sentimenti,
4 Hiszen tenálad a bocsánat, hogy féljünk téged.	4 Quali son quei d'un fanciullo divezzato di fresco verso sua madre; cosi sia data a me la mercede.
5 Benned bízom, Uram. Lelkem bízik az ő szavában; várja	5 Nel Signore speri Israele da questo punto, e pe' secoli.
6 lelkem az Urat, jobban, mint az őr a hajnalt. Jobban, mint az őr a hajnalt,
7 várja Izrael az Urat, mert az Úrnál van az irgalom, és bőséges nála a szabadítás.
8 Ő megszabadítja Izraelt minden gonoszságától.