Jób könyve 3
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | BIBBIA CEI 1974 |
---|---|
1 Ezután megnyitotta Jób a száját, elátkozta születése napját | 1 Dopo, Giobbe aprì la bocca e maledisse il suo giorno; |
2 és mondta: | 2 prese a dire: |
3 »Vesszen a nap, amelyen születtem, az éj, amelyen mondták: ‘Fiú fogantatott.’ | 3 Perisca il giorno in cui nacqui e la notte in cui si disse: "È stato concepito un uomo!". |
4 Legyen az a nap sötétség, Isten odafenn ne törődjék vele, napfény azon ne világítson. | 4 Quel giorno sia tenebra, non lo ricerchi Dio dall'alto, né brilli mai su di esso la luce. |
5 Lepje el sötétség s a halál árnya, ülje meg sűrű felleg, és borítsa keserűség! | 5 Lo rivendichi tenebra e morte, gli si stenda sopra una nube e lo facciano spaventoso gli uragani del giorno! |
6 Sötét förgeteg vegye ez éjjelt birtokába; az év napjai közé be ne tudják, s a hónapokhoz ne számítsák! | 6 Quel giorno lo possieda il buio non si aggiunga ai giorni dell'anno, non entri nel conto dei mesi. |
7 Maradjon az az éjjel magtalan, vígság azon ne legyen; | 7 Ecco, quella notte sia lugubre e non entri giubilo in essa. |
8 átkozzák el azok, akik napot átokkal illetnek, akik készek felkelteni a Leviatánt! | 8 La maledicano quelli che imprecano al giorno, che sono pronti a evocare Leviatan. |
9 Öltözzenek sötétbe hajnalának csillagai, várja a világosságot, de hiába, ne lássa hajnal hasadását, | 9 Si oscurino le stelle del suo crepuscolo, speri la luce e non venga; non veda schiudersi le palpebre dell'aurora, |
10 mert nem zárta el az engem hordozó méhnek kapuját, mert nem tartotta távol szememtől a nyomorúságot! | 10 poiché non mi ha chiuso il varco del grembo materno, e non ha nascosto l'affanno agli occhi miei! |
11 Miért nem haltam meg a méhben? Miért nem pusztultam el mindjárt, amikor kijöttem a méhből? | 11 E perché non sono morto fin dal seno di mia madre e non spirai appena uscito dal grembo? |
12 Térd engem miért fogadott, miért tápláltak emlők? | 12 Perché due ginocchia mi hanno accolto, e perché due mammelle, per allattarmi? |
13 Így most csendben aludnék, békességben szenderegnék együtt | 13 Sì, ora giacerei tranquillo, dormirei e avrei pace |
14 királyokkal, országok tanácsosaival, akik pusztaságot építettek maguknak, | 14 con i re e i governanti della terra, che si sono costruiti mausolei, |
15 vagy fejedelmekkel, akik aranyban bővelkedtek, akik ezüsttel töltötték meg házaikat. | 15 o con i principi, che hanno oro e riempiono le case d'argento. |
16 Vagy mint az elásott idétlen gyermek, nem lennék többé, mint a magzat, amely nem látott napvilágot. | 16 Oppure, come aborto nascosto, più non sarei, o come i bimbi che non hanno visto la luce. |
17 Ott felhagynak a gonoszok a tombolással, és pihennek az erőben megfogyottak; | 17 Laggiù i malvagi cessano d'agitarsi, laggiù riposano gli sfiniti di forze. |
18 együtt vannak bántódás nélkül, akik hajdan foglyok voltak, nem hallják többé a börtönőr szavát. | 18 I prigionieri hanno pace insieme, non sentono più la voce dell'aguzzino. |
19 Együtt van ott kicsiny és nagy egyaránt, s a szolga már nem függ urától. | 19 Laggiù è il piccolo e il grande, e lo schiavo è libero dal suo padrone. |
20 Mire való világosság a nyomorultnak és élet a keseredett léleknek? | 20 Perché dare la luce a un infelice e la vita a chi ha l'amarezza nel cuore, |
21 Azoknak, akik várják a halált, de nem jő, és ásva keresik, jobban mint a kincset; | 21 a quelli che aspettano la morte e non viene, che la cercano più di un tesoro, |
22 akik örülnének mérték nélkül, ha a sírt végre megtalálnák? | 22 che godono alla vista di un tumulo, gioiscono se possono trovare una tomba... |
23 Mire való az élet a férfinak, akinek útja el van rejtve, akit Isten homályba burkolt? | 23 a un uomo, la cui via è nascosta e che Dio da ogni parte ha sbarrato? |
24 Sóhajjal kezdem étkezésemet, mint víz árja ömlik hangos zokogásom; | 24 Così, al posto del cibo entra il mio gemito, e i miei ruggiti sgorgano come acqua, |
25 mert amitől félve féltem, az elért engem, s amitől rettegtem, eljött reám. | 25 perché ciò che temo mi accade e quel che mi spaventa mi raggiunge. |
26 Nem voltam álnok, nem hallgattam, nem nyugodtam, mégis rámborult a harag!« | 26 Non ho tranquillità, non ho requie, non ho riposo e viene il tormento! |