Psalmen 106

EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Halleluja! Danket dem Herrn; denn er ist gütig, denn seine Huld währt ewig.	1 ALLELUJA! Áldjátok az Urat, mert jó, mert irgalma örökkévaló.
2 Wer kann die großen Taten des Herrn erzählen, all seinen Ruhm verkünden?	2 Ki tudná elmondani az Úr nagy tetteit, ki tudná elbeszélni minden dicső művét?
3 Wohl denen, die das Recht bewahren und zu jeder Zeit tun, was gerecht ist.	3 Boldogok, akik megtartják a törvényt, és mindenkor az igazat cselekszik!
4 Denk an mich, Herr, aus Liebe zu deinem Volk, such mich auf und bring mir Hilfe!	4 Gondolj ránk, Uram, néped iránti jókedvvel, látogass meg minket szabadításoddal,
5 Lass mich das Glück deiner Erwählten schauen, an der Freude deines Volkes mich freuen, damit ich gemeinsam mit deinem Erbe mich rühmen kann.	5 hadd lássuk választottaid jólétét, hadd örvendjünk nemzeted örömének, hadd dicsekedjünk örökségeddel.
6 Wir haben zusammen mit unsern Vätern gesündigt, wir haben Unrecht getan und gefrevelt.	6 Vétkeztünk, mint ahogy atyáink, igaztalanul cselekedtünk, gonoszságot követtünk el.
7 Unsre Väter in Ägypten begriffen deine Wunder nicht, dachten nicht an deine reiche Huld und trotzten dem Höchsten am Schilfmeer.	7 Atyáink Egyiptomban nem értették meg csodáidat, nem fogták fel nagy irgalmadat, lázadoztak, amikor a tengerhez, a Vörös-tengerhez jutottak.
8 Er aber hat sie gerettet, um seinen Namen zu ehren und seine Macht zu bekunden.	8 De ő megmentette őket nevéért, hogy megismertesse hatalmát.
9 Er bedrohte das Schilfmeer, da wurde es trocken; wie durch eine Steppe führte er sie durch die Fluten.	9 Megfenyegette a Vörös-tengert és az kiszáradt, és mint valami sivatagban, átvezette őket a mélységek között.
10 Er rettete sie aus der Hand derer, die sie hassten, erlöste sie aus der Gewalt des Feindes.	10 Megmentette őket gyűlölőik kezéből, ellenségeik kezéből megszabadította őket.
11 Ihre Bedränger bedeckte das Wasser, nicht einer von ihnen blieb übrig.	11 Víz borította el szorongatóikat, egy sem maradt életben közülük.
12 Nun glaubten sie Gottes Worten und sangen laut seinen Lobpreis.	12 Ekkor hittek szavainak, és dicséretére éneket zengtek.
13 Doch sie vergaßen schnell seine Taten, wollten auf seinen Ratschluss nicht warten.	13 De csakhamar elfeledték tetteit, és nem bíztak terveiben,
14 Sie wurden in der Wüste begehrlich und versuchten Gott in der Öde.	14 hanem heves kívánságra gerjedtek a sivatagban, és megkísértették Istent a pusztában.
15 Er gab ihnen, was sie von ihm verlangten; dann aber erfasste sie Ekel und Überdruss.	15 Ő teljesítette kérésüket, csömörlésig jóllakatta őket.
16 Sie wurden im Lager eifersüchtig auf Mose und auf Aaron, den Heiligen des Herrn.	16 Majd irigykedtek a táborban Mózesre, és Áronra, az Úr szentjére.
17 Die Erde tat sich auf, sie verschlang den Datan und bedeckte die Rotte Abírams.	17 Erre megnyílt a föld, elnyelte Dátánt, s elborította Abiron csoportját.
18 Feuer verbrannte die Rotte, Flammen verzehrten die Frevler.	18 Tűz gyulladt fel gyülekezetükben, láng égette el a bűnösöket.
19 Sie machten am Horeb ein Kalb und warfen sich vor dem Gussbild nieder.	19 A Hórebnél borjút készítettek, és az öntött képet imádták.
20 Die Herrlichkeit Gottes tauschten sie ein gegen das Bild eines Stieres, der Gras frisst.	20 Dicsőségüket fölcserélték a füvet evő bika képével.
21 Sie vergaßen Gott, ihren Retter, der einst in Ägypten Großes vollbrachte,	21 Elfeledték Istent, aki megszabadította őket, aki nagy dolgokat művelt Egyiptomban,
22 Wunder im Lande Hams, Furcht erregende Taten am Schilfmeer.	22 csodákat Kám földjén, félelmetes dolgokat a Vörös-tengeren.
23 Da fasste er einen Plan und er hätte sie vernichtet, wäre nicht Mose, sein Erwählter, für sie in die Bresche gesprungen, sodass Gott sie im Zorn nicht vertilgte.	23 El is határozta volna, hogy elpusztítja őket, ha választottja, Mózes, nem állt volna résen, hogy elhárítsa haragját, nehogy megsemmisítse őket.
24 Sie verschmähten das köstliche Land; sie glaubten seinen Verheißungen nicht.	24 Semmire sem becsülték az óhajtott földet, nem hittek ígéretének.
25 In ihren Zelten murrten sie, hörten nicht auf die Stimme des Herrn.	25 Zúgolódtak sátraikban, nem hallgattak az Úr szavára.
26 Da erhob er gegen sie die Hand, um sie niederzustrecken noch in der Wüste,	26 Erre ő fölemelte kezét ellenük, hogy lesújtson rájuk a sivatagban,
27 ihre Nachkommen unter die Völker zu zerstreuen, sie in alle Welt zu versprengen.	27 s a nemzetek közé szórja utódaikat, és elszélessze őket az országokban.
28 Sie hängten sich an den Bíal-Pegór und aßen die Opfer der toten Götzen.	28 Majd Baál-Peorhoz pártoltak, és holt bálványoknak bemutatott áldozatokat ettek.
29 Sie erbitterten Gott mit ihren schändlichen Taten, bis über sie eine schwere Plage kam.	29 Cselekedeteikkel haragra ingerelték őt, és romlás tört rájuk.
30 Pinhas trat auf und hielt Gericht; so wurde die Plage abgewandt.	30 De Fineesz előállt, ítéletet tartott, és a csapásnak vége lett.
31 Das rechnete Gott ihm als Gerechtigkeit an, ihm und seinem Geschlecht für immer und ewig.	31 Ezt ő érdeméül számította be neki, nemzedékről nemzedékre, örökre.
32 An den Wassern von Meríba reizten sie Gottes Zorn, ihretwegen erging es Mose übel.	32 Majd Meriba vizeinél ingerelték haragra, és miattuk Mózes is bajba jutott,
33 Denn sie hatten seinen Geist erbittert, sein Mund redete unbedacht.	33 mert elkeserítették lelkét, s ő meggondolatlanul beszélt szájával.
34 Sie rotteten die Völker nicht aus, wie ihnen der Herr einst befahl.	34 Nem irtották ki azokat a nemzeteket, amelyeket az Úr mondott nekik.
35 Sie vermischten sich mit den Heiden und lernten von ihren Taten.	35 Sőt a nemzetek közé vegyültek, eltanulták cselekedeteiket,
36 Sie dienten ihren Götzen; die wurden ihnen zur Falle.	36 bálványaiknak szolgáltak, s ez vesztükre lett.
37 Sie brachten ihre Söhne und Töchter dar als Opfer für die Dämonen.	37 Feláldozták fiaikat és leányaikat a gonosz szellemeknek.
38 Sie vergossen schuldloses Blut, das Blut ihrer Söhne und Töchter, die sie den Götzen Kanaans opferten; so wurde das Land durch Blutschuld entweiht.	38 Ártatlan vért ontottak, fiaik és leányaik vérét, akiket Kánaán bálványainak áldoztak. Megfertőzték a vérrel az országot,
39 Sie wurden durch ihre Taten unrein und brachen Gott mit ihrem Tun die Treue.	39 tisztátalanná lettek cselekedeteikben, paráznákká tetteikben.
40 Der Zorn des Herrn entbrannte gegen sein Volk, er empfand Abscheu gegen sein Erbe.	40 Ekkor az Úr haragra gerjedt népe ellen, és megutálta örökségét.
41 Er gab sie in die Hand der Völker und die sie hassten, beherrschten sie.	41 A nemzetek kezébe adta őket, és gyűlölőik uralkodtak rajtuk.
42 Ihre Feinde bedrängten sie, unter ihre Hand mussten sie sich beugen.	42 Ellenségeik sanyargatták őket, s ők megaláztatást szenvedtek kezük alatt.
43 Oft hat er sie befreit; sie aber trotzten seinem Beschluss und versanken in ihrer Schuld.	43 Gyakran megszabadította őket, de ők csak ingerelték szándékaikkal, s elmerültek gonoszságukban.
44 Doch als er ihr Flehen hörte, sah er auf ihre Not	44 De ő meglátta, amikor nyomorogtak, és meghallgatta kiáltásukat.
45 und dachte ihnen zuliebe an seinen Bund; er hatte Mitleid in seiner großen Gnade.	45 Megemlékezett szövetségéről, és nagy irgalmában megszánta őket.
46 Bei denen, die sie verschleppten, ließ er sie Erbarmen erfahren.	46 Irgalmat szerzett nekik mindazoknál, akik fogságba hurcolták őket.
47 Hilf uns, Herr, unser Gott, führe uns aus den Völkern zusammen! Wir wollen deinen heiligen Namen preisen, uns rühmen, weil wir dich loben dürfen.	47 Szabadíts meg minket, Urunk, Istenünk, és gyűjts össze minket a nemzetek közül, hogy hálát adhassunk szent nevednek, és dicsekedhessünk dicséreteddel.
48 Gepriesen sei der Herr, der Gott Israels, vom Anfang bis ans Ende der Zeiten. Alles Volk soll sprechen: Amen. Halleluja!	48 Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, öröktől fogva mindörökre! És mondja az egész nép: »Ámen! Ámen!«