Eclesiástico/Ben Sirá 14

EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 ¡Feliz el hombre que no ha faltado con su lengua ni es atormentado por el remordimiento!	1 Boldog az a férfi, aki nem vétett szája szavával, akit nem bánt gond bűn miatt!
2 ¡Feliz el que no tiene que reprocharse a sí mismo y no ve desvanecerse su esperanza!	2 Boldog, akinek nem aggódik lelke, és akit nem hagyott el reménye.
3 ¿De qué le sirve la riqueza al mezquino y para qué tiene el avaro su fortuna.	3 A telhetetlen, kapzsi ember nem veszi gazdagsága hasznát; mire jó az arany az irigy embernek?
4 El que acumula, privándose de todo, acumula para otros, y otros se darán buena vida con sus bienes.	4 Aki szívesen gyűjt igaztalan vagyont, másnak gyűjti azt; vagyonában idegen dúskál majd.
5 El que es malo consigo mismo ¿con quién será bueno? Ni él mismo disfruta de su fortuna.	5 Aki galád magához, jó lesz-e az máshoz? Bizony, nem talál gyönyörűséget javaiban!
6 No hay nadie peor que el avaro consigo mismo, y ese es el justo pago de su maldad.	6 Nincs rosszabb annál, aki magához is irigy, galádsága bérét magával hordozza!
7 Si hace algún bien, lo hace por descuido, y termina por revelar su malicia.	7 Ha jót cselekszik is, nem teszi tudva, akarva, és végül mégis csak elárulja galádságát.
8 Es un malvado el que mira con envidia, el que da vuelta la cara y menosprecia a los demás.	8 Gonosz az, akinek irigy a szeme, aki elfordítja arcát és megveti saját lelkét.
9 El ojo del ambicioso no está satisfecho con su parte y la ruindad reseca el alma.	9 A kapzsi szeme nem tud betelni igaztalan jószággal, nem lakik jól, míg csak el nem emészti sorvadozó lelkét.
10 El miserable mezquina el pan y tiene su mesa siempre vacía.	10 A gonosz szem gonoszra tör, de nem lakik jól étellel, szűkölködik és bánkódik asztalánál.
11 En la medida de tus recursos, vive bien, hijo mío, y presenta al Señor ofrendas dignas.	11 Fiam! Ha van miből, tégy jót magaddal, és mutass be méltó áldozatokat Istennek!
12 Recuerda que la muerte no tardará y que el pacto del Abismo no te ha sido revelado.	12 Gondolj arra, hogy a halál el nem marad, hiszen ismered az alvilág törvényét, mert a világ törvénye: Minden bizonnyal meg kell halni!
13 Antes de morir, haz el bien a tu amigo y dale con largueza, en la medida de tus fuerzas.	13 Tégy jót barátoddal még halálod előtt, erődhöz képest nyújtsd ki kezedet, és adj a szegénynek!
14 No te prives de un día agradable ni desaproveches tu parte de gozo legítimo.	14 Ne vond meg magadtól a jó napot, s egy cseppet se mulassz el a kapott jóból!
15 ¿Acaso no dejarás a otro el fruto de tus trabajos, y el de tus fatigas, para que lo repartan en herencia?	15 Nemde másnak kell átengedned fáradságod gyümölcsét, és sorsvetésre hagyod, amit szereztél!
16 Da y recibe, olvida tus preocupaciones, porque no hay que buscar delicias en el Abismo.	16 Adj, és fogadj el, és tedd igazzá lelkedet!
17 Todo ser viviente envejece como un vestido, porque está en pie la antigua sentencia: «Tienes que morir».	17 Halálod előtt cselekedj igazságot, mert nem lehet ételt lelni az alvilágban.
18 En el follaje de un árbol tupido, unas hojas caen y otras brotan: así son las generaciones de carne y de sangre, una muere y otra nace.	18 Minden test elfonnyad, mint a fű, mint a fakadó levél a zöldellő fán:
19 Toda obra corruptible desaparece y el que la hizo se irá con ella.	19 az egyik kihajt, a másik lehull. Ilyen a húsból és vérből való nemzedék: az egyik bevégzi, a másik születik.
20 ¡Feliz el hombre que se ocupa de la sabiduría y el que razona con inteligencia,	20 Minden romlandó alkotás tönkremegy végül, és alkotója nyomon követi;
21 el que reflexiona sobre los caminos de la sabiduría y penetra en sus secretos!	21 de elismerést nyer minden kiváló alkotás, és alkotója megbecsülésben részesül miatta.
22 El la sigue como un rastreador y se queda al acecho de sus pasos;	22 Boldog az az ember, aki a bölcsességgel tölti idejét, aki annak igazsága fölött elmélkedik, és okosan fürkészi Isten gondviselését;
23 espía por sus ventanas y escucha atentamente a sus puertas;	23 aki szívében fontolóra veszi a bölcsesség útjait, és megérti annak titkait; aki utánajár, mint a nyomkereső, és megmarad útjain;
24 busca albergue cerca de su casa y clava una estaca en sus muros;	24 aki betekint ablakán, és ajtajánál hallgatózik,
25 instala su carpa cerca de ella y se alberga en la mejor de las moradas;	25 aki a háza mellé telepszik, és sátra cövekét a falához erősíti, aki mellette üti fel sátrát, és örökre megszáll szép hajlékában;
26 pone a sus hijos bajo el abrigo de ella y vive a la sombre de sus ramas:	26 aki a lombja közé rejti fiókáit, és az ágain tölti éjjelét;
27 ella lo protege del calor y él habita en su gloria.	27 aki az árnyékában lel menedéket a hőség elől, és oltalmában megpihen.