| 1 Depois disto mandou Absalão aprontar para si carros e cavaleiros, e cinqüenta homens, que andassem diante dele. | 1 Ezek után pedig szerzett magának Absalom szekereket, lovasokat s ötven embert fullajtárnak. |
| 2 Levantava-se Absalão de manhã cedo, punha-se à entrada da porta (da cidade) e, a todo o que tinha algum negócio e vinha pedir justiça ao rei, Absalão chamava-o a si, e dizia-lhe: De que cidade és tu? Ele respondia: Eu, teu servo, sou de tal tribo de Israel. | 2 Reggelenként aztán felkelt Absalom, odaállt a kapu bejáratához, s minden embert, akinek valami ügye volt, s ítéletért a királyhoz tartott, magához hívott Absalom és azt mondta: »Melyik városból való vagy?« Ha az feleletül azt mondta: »Izrael egyik törzséből való vagyok, én, a te szolgád,« |
| 3 Absalão dizia-lhe: As tuas pretensões parecem-me razoáveis e justas, mas não há pessoa constituída pelo rei para te ouvir. E Absalão acrescentava: | 3 akkor Absalom azt felelte neki: »Úgy látom, hogy ügyed jó és igaz, de a király nem rendelt senkit sem, aki meghallgatna téged.« Majd azt mondta Absalom: |
| 4 Oh! quem me dera ser juiz desta terra, para que viessem a mim todos os que têm negócios, e eu os decidisse segundo a justiça | 4 »Bárcsak engem tenne valaki bíróvá e földön, hogy hozzám jönnének mindazok, akiknek ügyük van, én majd igazságosan ítélnék.« |
| 5 Além disso, quado se aproximava dele algum homem para o saudar, estendia a sua mão e, abraçando-o, o beijava. | 5 Sőt, amikor valaki odament hozzá, hogy leborulva köszöntse, ő kinyújtotta kezét, megfogta és megcsókolta. |
| 6 Fazia isto com todos os de Israel, que vinham para que o rei os ouvisse e julgasse, e (deste modo) atraía a si o coração dos homens de Israel. | 6 Így járt el egész Izraellel, amikor valaki ítélet végett kihallgatásra jött a királyhoz, s így bujtogatta Izrael embereinek szívét. |
| 7 Passados quatro anos, Absalão disse ao rei Davide: Permite-me que vá a Hebron para cumprir os votos que fiz ao Senhor, | 7 Négy esztendő múltával aztán azt mondta Absalom a királynak, Dávidnak: »Hadd menjek el, hogy teljesítsem Hebronban az Úrnak tett fogadalmamat. |
| 8 porque, quando o teu servo estava em Gessur da Síria, fez este voto: Se o Senhor me reconduzir a Jerusalém, eu oferecerei um sacrifício ao Senhor. | 8 Ezt a fogadalmat tette ugyanis szolgád, amikor a szíriai Gessúrban volt: Ha visszavisz engem az Úr Jeruzsálembe, akkor áldozatot mutatok be az Úrnak.« |
| 9 O rei Davide disse-lhe: Vai em paz. Ele saiu, e foi para Hebron. | 9 Azt mondta erre neki a király, Dávid: »Eredj békességben.« Fel is kelt és elment Hebronba. |
| 10 Absalão enviou emissários por todas as tribos de israel, dizendo: Logo que ouvirdes o som da trombeta, dizei: Absalão reina em Hebron. | 10 Ugyanakkor titkos követeket küldött Absalom Izrael valamennyi törzséhez, ezzel az üzenettel: »Mihelyt meghalljátok a harsona szavát, mondjátok: ‘Király lett Absalom Hebronban!’« |
| 11 Com Absalão foram duzentos homens de Jerusalém, convocados por ele, que o seguiam com simplicidade do coração, sem nada saberem dos seus desígnios. | 11 Kétszáz ember ment el Absalommal Jeruzsálemből. Ezeket meghívta, s ők jóhiszeműen mentek és semmit sem tudtak az ügyről. |
| 12 Absalão mandou também chamar Aquitofel, Gilonita, conselheiro de Davide, à sua cidade de Gilo. Enquanto imolava as vítimas, fez-se um a poderosa conjuração, e crescia o número de gente que tomava o partido de Absalão. | 12 A gílói Ahitófelt, Dávid tanácsosát is elhívatta Absalom Gílóból, a városából. Amikor aztán bemutatta az áldozatokat, igen nagy lett az összeesküvés, s a nép egyre gyülekezett és növekedett Absalom mellett. |
| 13 Chegou pois um mensageiro a Davide, dizendo: Todo o Israel segue Absalão de todo o coração. | 13 Hírmondó jött ekkor Dávidhoz és azt mondta: »Teljes szívvel követi Absalomot egész Izrael.« |
| 14 Davide disse aos seus criados, que estavam com ele em Jerusalém: Levantai-vos, fujamos, porque não poderemos escapar das mãos de Absalão; apressai-vos a sair, não suceda que ele, chegando, nos apanhe, traga sobre nós a ruína e mande passar a cidade a fio da espada. | 14 Azt mondta erre Dávid a szolgáinak, akik vele voltak Jeruzsálemben: »Keljetek fel, meneküljünk, mert nem lesz menekvésünk Absalom színe elől; szaporán menjetek, hogy ha megérkezik, itt ne lepjen minket, s romlást ne zúdítson ránk, s kardélre ne hányja a várost.« |
| 15 Os servos do rei disseram-lhe: Nós, teus servos, executaremos de boa vontade tudo o que mandar o rei nosso senhor. | 15 Azt mondták erre a király szolgái neki: »Mindazt, amit urunk, a király parancsol, készséggel megtesszük, mi, szolgáid.« |
| 16 Saiu, pois, o rei, a pé, com toda a sua família, e deixou dez das suas mulheres secundárias para guardarem o palácio. | 16 Ki is vonult a király és nyomában egész házanépe. Csak tíz mellékfeleségét hagyta hátra a király, hogy őrizzék a házat. |
| 17 Tendo saído o rei, com todo o Israel a pé, parou, estando já longe de sua casa. | 17 Amikor aztán a király s nyomában egész Izrael kivonult, a háztól messze megállapodott, |
| 18 Todos os seus servos iam aos lados dele; (porém) as legiões dos Cereteus e Felesteus, e todos os Geteus, fortes guerreiros, em número de seiscentos homens a pé, que o tinham seguido desde Get, iam adiante do rei. | 18 s valamennyi szolgája odament melléje, a keretiek és feletiek serege pedig, valamint az a hatszáz erős, harcos geti ember, aki Gátból követte nyomdokait, mind elvonult a király előtt. |
| 19 O rei dIsse a Etai Geteu: Por que vens tu conosco? Volta, e vai viver com o (novo) rei, porque és estrangeiro, estás fora da tua terra. | 19 Azt mondta ekkor a király geti Ittajnak: »Miért jössz velünk? Térj csak vissza, s maradj a királynál, hiszen te idegen vagy, s csak úgy költöztél ki lakóhelyedről. |
| 20 Chegaste ontem, e hoje vou fazer que andes errante conosco, quando eu próprio ignoro para onde irei? Volta, e leva contigo os teus irmãos, e o Senhor usará contigo de misericórdia e de justiça, porque deste mostras da tua gratidão e fidelidade. | 20 Tegnap jöttél, s már ma kénytelen lennél velünk jönni? Én megyek, ahova mennem kell, te térj vissza, s vidd vissza testvéreidet magaddal és cselekedjen az Úr irgalmasságot és hűséget veled, amiért jóindulatot és hűséget tanúsítottál.« |
| 21 Etai respondeu ao rei, dizendo: Viva o Senhor, e viva o rei meu senhor, que, em qualquer lugar em que tu te encontrares, ó rei meu senhor, quer seja na morte quer na vida, aí se encontrará o teu servo. | 21 Ittaj azt felelte a királynak: »Az Úr életére s a te életedre mondom, uram király, hogy bárhol leszel, uram király, akár a halálban, akár az életben, ott lesz szolgád is.« |
| 22 Davide disse a Etai: Vem e passa (o Cedron). Etai Geteu passou, com todos os homens que estavam com ele e com toda a sua família. | 22 Azt mondta erre Dávid Ittajnak: »Jöjj tehát, s vonulj át.« Át is vonult a geti Ittaj s minden vele levő embere, valamint az egész sokaság. |
| 23 Todos choravam em alta voz, enquanto passava o povo; e o rei também passava a torrente do Cedron, e todo o povo tomava o caminho que olha para o deserto. | 23 Mindenki hangosan sírt, s átvonult az egész nép, s a király is átment a Kedron patakon, s az egész nép arra az útra tartott, amely a pusztára visz. |
| 24 Veio também o pontífice Sadoc, e com ele todos os levitas, que levavam a arca do Testamento de Deus. Assentaram a arca de Deus, enquanto Abiatar subia, e até que tivesse passado todo o povo que tinha saído da cidade. | 24 Eljött Szádok pap is, s vele a leviták mind, s elhozták az Isten szövetségének ládáját, s letették az Isten ládáját – Abjatár is felment –, amíg az egész nép teljesen ki nem vonult a városból. |
| 25 O rei disse a Sadoc: Torna a levar a arca de Deus para a cidade; se eu achar graça diante dos olhos do Senhor, ele me reconduzirá e fará que eu veja a sua arca e o seu tabernáculo. | 25 Ám a király azt mondta Szádoknak: »Vidd vissza az Isten ládáját a városba: ha kegyelmet találok az Úr szemében, majd visszavisz engem, s ismét megmutatja nekem azt és hajlékát; |
| 26 Se ele porém me disser: Tu não me agradas eu estou pronto: faça de mim o que bem lhe parecer. | 26 ha pedig azt mondja nekem: ‘Nem tetszel,’ itt vagyok, tegye azt, ami jó előtte.« |
| 27 O rei disse ao pontífice Sadoc: ó vidente, volta em paz para a cidade com Aquimaas, teu filho, e Jónatas, filho de Abiatar; estes vossos dois filhos estejam convosco. | 27 Majd azt mondta a király Szádok papnak: »Ó látó, térj vissza a városba békességgel, s két fiatok, Ahimaász, a te fiad és Jonatán, Abjatár fia is legyen veletek. |
| 28 Eu vou esconder-me nas campinas do deserto, até que vós me mandeis novas do estado das coisas. | 28 Íme, én a puszta mezőin fogok lappangani, amíg hír nem jön tőletek értesítésül.« |
| 29 Sadoc e Abiatar tornaram a levar para Jerusalém a arca de Deus, e lá ficaram. | 29 Erre Szádok és Abjatár visszavitték az Isten ládáját Jeruzsálembe, s ott maradtak. |
| 30 Entretanto Davide ia subindo a encosta do Monte das Oliveiras, e subia-a chorando, caminhando com os pés descalços e a cabeça coberta; todo o povo que ia com ele, subia também com cabeça coberta, a chorar. | 30 Dávid pedig felment az Olajfák hegyére, sírva ment, mezítelen lábbal s beburkolt fejjel haladt, s az egész vele levő nép is beburkolt fővel, sírva tartott felfelé. |
| 31 Foi referido a Davide que Aquitofel também entrava na conjuração de Absalão, e David e disse: Peço-te, Senhor, que tornes insensato o conselho de Aquitofel. | 31 Hírül hozták közben Dávidnak, hogy Ahitófel is az összeesküvők között, Absalom mellett van. Azt mondta akkor Dávid: »Kérlek, Uram, hiúsítsd meg Ahitófel tanácsát.« |
| 32 Quando Davide chegou ao cume do monte, lá onde se adora o Senhor, veio ao seu encontro Chusai Araquita, com as vestes rasgadas e a cabeça coberta de pó. | 32 Amikor aztán Dávid feljutott a hegy tetejére, ahol imádni akarta az Urat, íme, eléje jött az aráki Húszáj, megszaggatott ruhával s földdel beszórt fővel. |
| 33 Davide disse-lhe: Se vieres comigo, ser-me-ás pesado; | 33 Azt mondta ekkor neki Dávid: »Ha velem jössz, csak terhemre leszel, |
| 34 mas, se voltares para a cidade e disseres a Absalão: Eu, ó rei, sou teu servo, e eu te servirei a ti, como servi a teu pai então desconcertarás (em meu favor) os conselhos de Aquitofel. | 34 ha azonban visszamégy a városba, s azt mondod Absalomnak: ‘Szolgád vagyok, király, amint apád szolgája voltam, úgy leszek a te szolgád’: akkor megsemmisítheted Ahitófel tanácsát. |
| 35 Tu tens contigo os sacerdotes Sadoc e Abiatar; tudo o que ouvires na casa do rei, o farás saber aos sacerdotes Sadoc e Abiatar. | 35 Ott lesznek veled Szádok és Abjatár, a papok, s te majd jelents mindent, amit hallasz a király házából, Szádoknak és Abjatárnak, a papoknak. |
| 36 Com eles estão os seus dois filhos, Aquimaas, filho de Sadoc, e Jónatas, filho de Abiatar; por eles me avisareis de tudo o que ouvirdes. | 36 Azokkal pedig ott van két fiúk: Ahimaász, Szádok fia és Jonatán, Abjatár fia. Ezek által aztán üzenjetek meg nekem mindent, amit hallotok.« |
| 37 Chusai, amigo de Davide, voltou à cidade, ao mesmo tempo que Absalão fazia a sua entrada em Jerusalém. | 37 Elment tehát Húszáj, Dávid barátja a városba, és Absalom is bevonult Jeruzsálembe. |
