| 1 Ha leülsz, hogy fejedelemmel egyél, arra legyen gondod, amit eléd raknak, |
| 2 tégy kést a torkodra, hogy uralkodni tudj kívánságodon. |
| 3 Pompás falatjait ne kívánd, mert csalfa étel az! |
| 4 Ne törd magadat gazdagság után, és mérsékeld élelmességedet! |
| 5 Ne emeld szemedet olyan javakra, amelyek a tieid nem lehetnek, mert azok szárnyra kapnak, mint a sas, és az ég felé elröpülnek. |
| 6 Ne étkezz irigy emberrel, és ne kívánd pompás falatjait, |
| 7 mert mint a bűvész és a jós, arra következtet, amit nem tud. Mondja ugyan: »Egyél csak! Igyál csak!« de nem mondja neked szívből, |
| 8 a lenyelt falatot még kihányod, és szép szavaidat hiába vesztegeted. |
| 9 Ne beszélj a balgák fülébe, mert lenézik okos beszédeidet! |
| 10 El ne mozdítsd a kiskorúak határkövét, és be ne nyomulj az árvák földjére, |
| 11 mert erős a gyámoluk, s ő magára vállalja pörüket ellened! |
| 12 Nyisd meg szívedet az intelemnek, és füledet az okos beszédnek! |
| 13 Ne sajnáld a fiútól a fenyítést! Nem hal az meg, ha vesszővel sújtod! |
| 14 Te pálcával vered őt, és lelkét az alvilágtól mented meg! |
| 15 Fiam! Ha szíved bölcs lesz, az én szívem is örvendez veled, |
| 16 és bensőmben vigadok, amikor ajkad helyesen beszél. |
| 17 Ne induljon fel szíved a bűnösök miatt, hanem az Úr félelmében légy szüntelen, |
| 18 hisz van reményed a jövendőben, és bizakodásod meg nem hiúsul! |
| 19 Figyelj, fiam, és légy bölcs, irányítsd szívedet az egyenes útra! |
| 20 Ne végy részt a nagyivók lakomáin, sem azok tobzódásain, akik hússal tömik magukat, |
| 21 mert a nagyivó és a lakmározó elzüllik, és a naphosszat alvó rongyokba öltözik. |
| 22 Hallgass atyádra, aki nemzett téged, és ne vesd meg anyádat, mikor megöregszik! |
| 23 Igazságot vásárolj – és el ne add! – bölcsességet, fegyelmet és okosságot! |
| 24 Ujjonghat az igaznak atyja, aki bölcset nemzett, örömét lelheti benne. |
| 25 Örvendjen tehát atyád és anyád, vigadjon, aki szült téged! |
| 26 Add nekem, fiam, szívedet, és szemed vigyázzon útjaimra, |
| 27 mert a feslett nő mély verem, s az idegen asszony szűk kút, |
| 28 lesben áll az úton, mint a rabló, és megöli azokat, akiket óvatlannak lát. |
| 29 Ki mondja: »Óh?« Ki mondja: »Jaj, atyám?« Ki a veszekedő és ki esik verembe? Kinek vannak sebei ok nélkül? Kinek vörös a szeme? |
| 30 Nem azoknak, akik bor mellett mulatnak, és szorgalmasak a poharazgatásban? |
| 31 Ne nézd a bort, hogyan piroslik, s hogy miként villog a serlegben! Könnyen csúszik az lefelé, |
| 32 de végül mar, mint a kígyó, és kilövi a mérgét, mint a vipera. |
| 33 A szemed fura dolgokat lát, és szíved bolondokat beszél, |
| 34 úgy vagy, mintha a tenger közepén feküdnél, mint az alvó kormányos, aki elvesztette a kormányt. |
| 35 Így szólsz: »Elvertek ugyan, de nem fájt nekem, ütöttek, de nem éreztem. Mikor ébredek fel, hogy a bort ismét felkeressem?« |
