Tóbiás könyve 12

KÁLDI-NEOVULGÁTA	Biblia Matos Soares
1 Miután befejeződött a menyegző, Tóbit hívta fiát, Tóbiást és ezt mondta neki: »Adjuk meg a bérét annak az embernek, aki veled ment és toldjuk is meg a bért.«	1 Então Tobias chamou seu filho e disse-lhe: Que podemos nós dar a este santo homem que te acompanhou ?
2 Tóbiás így szólt hozzá: »Apám, mennyi bért adjak neki? Nem sajnálnám neki adni mindannak felét, amit hoztunk.	2 Ele respondeu: Meu pai, que galardão lhe daremos nós? que coisa poderá haver proporcionada aos seus benefícios?
3 Jó egészségben visszahozott, feleségemet meggyógyította, elhozta nekem a pénzt és téged is meggyógyított. Mit adhatnánk neki mindezért?«	3 Ele levou-me e trouxe-me são e salvo; recebeu de Gabelo o dinheiro; fez-me ter mulher e afugentou dela o demónio; encheu de alegria os seus pais; livrou-me a mim mesmo de ser tragado pelo peixe; a ti fez-te ver a luz do céu: por ele nós fomos cheios de todos os bens. Que lhe poderemos dar que iguale tais benefícios?
4 Tóbit így szólt hozzá: »Valóban, őt illeti meg fiam, a fele mindannak, amit hoztál.«	4 Rogo-te, meu pai, que lhe peças se digne tomar para si metade de tudo o que trouxemos.
5 Hívta Ráfaelt és ezt mondotta: »Fogadd el béredül felét mindannak, amit hoztál, és menj békében.«	5 O pai e o filho chamaram-no, pois, à parte, e começaram a rogar-lhe que se dignasse aceitar metade de tudo o que tinham trazido.
6 Akkor Ráfael félre hívta mindkettőt és ezt mondta nekik: »Dicsőítsétek Istent és valljátok meg minden élőlény előtt azért a jóért, amit velünk tett. Áldjátok és dicsőítsétek nevét. Isten tetteit hirdessétek és ne szűnjetek megvallani.	6 Então ele falou-lhes particularmente; Bendizei o Deus do céu, dai-lhe glória diante de todos os viventes, por ter usado convosco da sua misericórdia.
7 A király titkát jó elrejteni, Isten tetteit azonban föl kell fedni és meg kell vallani. Tegyétek a jót és akkor a gonosz nem árthat nektek.	7 E bom conservar escondido o segredo do rei, mas é coisa louvável manifestar e publicar as obras de Deus.
8 Jó az imádság böjttel és az alamizsna igazsággal. Többet ér a kevés igazsággal, mint a sok igazságtalansággal. Jobb alamizsnát adni, mint aranykincset gyűjteni.	8 E boa a oração acompanhada do jejum, e dar esmola vale mais do que juntar tesouros de ouro,
9 Az alamizsna megment a haláltól és megtisztít minden bűntől. Akik jótékonykodnak, életet nyernek:	9 porque a esmola livra da morte (eterna): apaga os pecados e faz encontrar a misericórdia e a vida eterna.
10 de akik bűnt és igazságtalanságot cselekszenek, ellenségei saját maguknak.	10 Mas os que cometem pecado e iniquidade, são inimigos das suas almas.
11 Megmondom nektek a teljes igazságot és semmit sem titkolok el előttetek. Mondtam már nektek: A király titkát jó elrejteni, Isten tetteit azonban dicséretes fölfedni.	11 Eu vou descobrir-vos a verdade, não quero ocultar-vos nada.
12 Nos tehát, amikor imádkoztál, te és Sára, imádságtokat Isten fölséges színe elé vittem, hasonlóképpen azt is, amikor eltemetted a halottakat.	12 Quando tu oravas com lágrimas, enterravas os mortos, quando deixavas o teu jantar, para esconder os mortos em tua casa de dia, e os enterrar de noite, eu apresentei as tuas orações ao Senhor.
13 Mivel nem haboztál fölkelni és otthagyni ebédedet és elmentél eltemetni a halottat, megbízást kaptam, hogy próbára tegyelek.	13 Porque tu eras aceito a Deus, por isso foi necessário que a tentação te provasse.
14 Ugyanakkor elküldött Isten, hogy meggyógyítsalak téged és menyedet, Sárát.	14 Agora o Senhor enviou-me a curar-te e a livrar do demônio a Sara, mulher de teu filho.
15 Én Ráfael vagyok, egy a hét szent angyal közül, akik készen állunk, hogy az Úr fönséges színe elé lépjünk.«	15 Eu sou o anjo Rafael, um dos sete (espíritos principais) que assistimos diante do Senhor.
16 Erre mindkettőjüket elfogta a félelem és arcra borultak.	16 Ao ouvir estas palavras, ficaram fora de si, e, tremendo, caíram com o rosto em terra.
17 De ő így szólt hozzájuk: »Ne féljetek! Békesség nektek! Istent áldjátok örökké.	17 O anjo disse-lhe: A paz seja convosco, não temais.
18 Amikor veletek voltam, nem a magam akaratából történt, hanem Isten akaratából. Ezért őt dicsőítsétek minden nap, neki énekeljetek.	18 Quando eu estava convosco, eu o estava por vontade de Deus; bendizei-o, cantai-lhe louvores.
19 Láttátok, hogy semmit sem ettem, mert látomást láttatok.	19 Parecia-vos que eu comia e bebia convosco, mas eu sustento-me dum manjar invisível, duma bebida (que consiste na visão de Deus) a qual não pode ser vista pelos homens.
20 Ezért dicsőítsétek az Urat ezen a földön és magasztaljátok Istent. Most visszatérek ahhoz, aki küldött engem. Írjatok le mindent, ami történt veletek.« Ezzel fölemelkedett.	20 É , pois, tempo que eu volte para aquele que me enviou; vós, porém, bendizei a Deus, e contai todas as suas maravilhas.
21 Amikor fölkeltek, már nem látták őt.	21 Proferidas estas palavras, desapareceu diante deles, e eles não o puderam ver mais.
22 Magasztalták Istent dicsőítő énekkel és hálát adtak mindazokért a nagy tettekért, amelyeket cselekedett velük, mert Isten angyala jelent meg nekik.	22 Então prostrando-se com o rosto por terra durante três horas, bendisseram a Deus; depois, erguendo-se, publicaram todas as suas maravilhas.