ΠΑΡΟΙΜΙΑΙ - Proverbi - Proverbs 8

GREEK BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Δεν κραζει η σοφια; και δεν εκπεμπει την φωνην αυτης η συνεσις;	1 Nem hív-e a bölcsesség, nem hallatja-e szavát az okosság?
2 Ισταται επι της κορυφης των υψηλων τοπων, υπερ την οδον, εν τω μεσω των τριοδων.	2 Odaáll a legmagasabb, kiemelkedő ormokra, az útszélre, oda, ahol ösvények találkoznak,
3 Κραζει πλησιον των πυλων, εν τη εισοδω της πολεως, εν τη εισοδω των θυρων?	3 a város kapui mellett, s a bejáratnál így kiált fennhangon:
4 προς εσας, ανθρωποι, κραζω? και η φωνη μου εκπεμπεται προς τους υιους των ανθρωπων.	4 »Hozzátok beszélek, férfiak! Az emberek fiaihoz szól szavam!
5 Απλοι, νοησατε φρονησιν? και αφρονες, αποκτησατε νοημονα καρδιαν.	5 Értsetek okos szót, ti balgák, kapjatok észbe, ti dőrék!
6 Ακουσατε? διοτι θελω λαλησει πραγματα εξοχα, και τα χειλη μου θελουσι προφερει ορθα.	6 Hallgassatok meg, mert kiváló dolgokról beszélek, és igazságra nyílnak ajkaim,
7 Διοτι αληθειαν θελει λαλησει ο λαρυγξ μου? τα δε χειλη μου βδελυττονται την ασεβειαν.	7 mert szám igazságot beszél, és ajkam a gonoszt utálja.
8 Παντες οι λογοι του στοματος μου ειναι μετα δικαιοσυνης? δεν υπαρχει εν αυτοις δολιον διεστραμμενον?	8 Minden szavam igazság, nincs abban hamis, nincs csűrés-csavarás.
9 Παντες ειναι σαφεις εις τον νοουντα και ορθοι εις τους ευρισκοντας γνωσιν.	9 Világosak azok az okosaknak, és egyenesek azoknak, akik meglelték a tudományt.
10 Λαβετε την παιδειαν μου, και μη αργυριον? και γνωσιν, μαλλον παρα χρυσιον εκλεκτον.	10 Intelmemet vegyétek, és ne az ezüstöt, és tudást válasszatok inkább, mint aranyat,
11 Διοτι η σοφια ειναι καλητερα λιθων πολυτιμων? και παντα τα επιθυμητα πραγματα δεν ειναι ανταξια αυτης.	11 mert becsesebb a bölcsesség minden drágaságnál, és nincs hozzá fogható kívánatos dolog.«
12 Εγω η σοφια κατοικω μετα της φρονησεως, και εφευρισκω γνωσιν συνετων βουλευματων.	12 Én, a bölcsesség, ott lakom az eszességben, és vagyok jelen az értelmes gondolatokban.
13 Ο φοβος του Κυριου ειναι να μιση τις το κακον? αλαζονειαν και αυθαδειαν και πονηραν οδον και διεστραμμενον στομα εγω μισω.	13 Az Úr félelme gyűlöli a gonoszságot, utálja a dölyföt, a kevélységet, a gonoszság útját és a hamis szájat.
14 Εμου ειναι η βουλη και η ασφαλεια? εγω ειμαι η συνεσις? εμου η δυναμις.	14 Enyém a tanács, az igazságosság, enyém az okosság, enyém az erő!
15 Δι' εμου οι βασιλεις βασιλευουσι, και οι αρχοντες θεσπιζουσι δικαιοσυνην.	15 Általam uralkodnak a királyok, és tesznek igazságot a törvényhozók.
16 Δι' εμου οι ηγεμονες ηγεμονευουσι, και οι μεγιστανες, παντες οι κριται της γης?	16 Általam kormányoznak az uralkodók, és ítélkeznek a hatalmasok.
17 Εγω τους εμε αγαπωντας αγαπω? και οι ζητουντες με θελουσι με ευρει.	17 Szeretem azokat, akik szeretnek engem, akik virradatkor keresnek, meg is találnak.
18 Πλουτος και δοξα ειναι μετ' εμου, αγαθα διαμενοντα και δικαιοσυνη.	18 Nálam van a gazdagság és a pompa, a tisztes vagyon, a becsületesség.
19 Οι καρποι μου ειναι καλητεροι χρυσιου και χρυσιου καθαρου? και τα γεννηματα μου, εκλεκτου αργυριου.	19 Jobb a gyümölcsöm aranynál és drágakőnél, s javaim többet érnek a színezüstnél.
20 Περιπατω εν οδω δικαιοσυνης, αναμεσον των τριβων της κρισεως,	20 Az igazság útjain járok, a jog ösvényei közepén,
21 δια να καμω τους αγαπωντας με να κληρονομησωσιν αγαθα, και να γεμισω τους θησαυρους αυτων.	21 hogy gazdaggá tegyem azokat, akik szeretnek engem, és megtöltsem kincsesházaikat.
22 Ο Κυριος με ειχεν εν τη αρχη των οδων αυτου, προ των εργων αυτου, απ' αιωνος.	22 Az Úr szerzett engem útjai elején, kezdetben, mielőtt bármit is alkotott.
23 Προ του αιωνος με εχρισεν, απ' αρχης, πριν υπαρξη η γη.	23 Öröktől fogva rendelt engem, ősidők óta, még a föld előtt.
24 Εγεννηθην οτε δεν ησαν αι αβυσσοι, οτε δεν υπηρχον αι πηγαι αι αναβρυουσαι υδατα?	24 Nem voltak még tengerek, én már fogantattam, még nem törtek elő a vízben dús források,
25 Πριν τα ορη θεμελιωθωσι, προ των λοφων, εγω εγεννηθην?	25 még nem álltak a hegyek súlyos tömegükben, a halmok előtt születtem.
26 ενω δεν ειχεν ετι καμει την γην ουτε πεδιαδας, ουτε κορυφας χωματων της οικουμενης.	26 Még nem teremtette meg a földet és a folyókat és a földkerekség sarkait,
27 Οτε ητοιμαζε τους ουρανους, εγω ημην εκει? οτε περιεγραφε καμαραν υπερανω του προσωπου της αβυσσου?	27 amikor az eget felállította, már ott voltam, amikor biztos törvénnyel kört vont a mélység színe fölé.
28 οτε εστερεονε τον αιθερα επανω? οτε ωχυρονε τας πηγας της αβυσσου?	28 Amikor a fellegeket odafenn megerősítette, és kimérte a vízforrásokat.
29 οτε επεβαλλε τον νομον αυτου εις την θαλασσαν, να μη παραβωσι τα υδατα το προσταγμα αυτου? οτε διεταττε τα θεμελια της γης?	29 Amikor a tengert körülvette határával, és törvényt szabott a vizeknek, hogy át ne hágják határaikat. Amikor a föld alapjait megvetette,
30 τοτε ημην πλησιον αυτου δημιουργουσα? και εγω ημην καθ' ημεραν η τρυφη αυτου, ευφραινομενη παντοτε ενωπιον αυτου,	30 ott voltam mellette, mindent elrendeztem, és gyönyörködtem nap nap után, színe előtt játszadoztam mindenkor.
31 ευφραινομενη εν τη οικουμενη της γης αυτου? και η τρυφη μου ητο μετα των υιων των ανθρωπων.	31 Játszadoztam a földje kerekségén, és gyönyörűség volt nekem az emberek fiai között lenni.
32 Τωρα λοιπον ακουσατε μου, ω τεκνα? διοτι μακαριοι οι φυλαττοντες τας οδους μου.	32 Most pedig, gyermekeim, hallgassatok rám! Boldogok, akik megtartják útjaimat!
33 Ακουσατε παιδειαν και γενεσθε σοφοι, και μη αποδοκιμαζετε αυτην.	33 Hallgassátok az intést, legyetek bölcsek, és el ne vessétek azt magatoktól!
34 Μακαριος ο ανθρωπος, οστις μου ακουση, αγρυπνων καθ' ημεραν εν ταις πυλαις μου, περιμενων εις τους παραστατας των θυρων μου?	34 Boldog az ember, aki hallgat rám, aki ajtómnál virraszt naponta, és őrzi ajtóm félfáját,
35 διοτι οστις ευρη εμε, θελει ευρει ζωην, και θελει λαβει χαριν παρα Κυριου.	35 mert aki engem megtalál, életet talál, és üdvöt nyer az Úrtól.
36 Οστις ομως αμαρτηση εις εμε, την εαυτου ψυχην αδικει? παντες οι μισουντες με αγαπωσι θανατον.	36 Aki azonban ellenem vét, a saját lelkének árt, mindenki, aki gyűlöl engem, a halált kedveli!