Salmos 88

BIBLIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Cántico. Salmo. De los hijos de Coré. Del maestro de coro. Para la enfermedad. Para la aflicción. Poema. De Hemán el indígena.	1 Kóré fiainak éneke. Zsoltár. A karvezetőnek. A »Mahálát« szerint. Éneklésre.
2 Yahveh, Dios de mi salvación, ante ti estoy clamando día y noche;	2 Uram, szabadításom Istene, éjjel-nappal hozzád kiáltok.
3 llegue hasta tí mi súplica, presta oído a mi clamor.	3 Jusson színed elé imádságom, füledet hajtsd könyörgésemre.
4 Porque mi alma de males está ahíta, y mi vida está al borde del seol;	4 Mert fájdalommal van tele a lelkem és életem az alvilághoz közeledik.
5 contado entre los que bajan a la fosa, soy como un hombre acabado:	5 A sírba szállók közé soroltak engem, olyanná lettem, mint akinek nincsen segítsége.
6 relegado entre los muertos, como los cadáveres que yacen en la tumba, aquellos de los que no te acuerdas más, que están arrancados de tu mano.	6 A holtak között van fekhelyem, mint a halálra sebzettek, akik a sírban alszanak, akikről nem emlékezel meg többé, és akiket kitéptek kezedből.
7 Me has echado en lo profundo de la fosa, en las tinieblas, en los abismos;	7 Letettél engem a verem mélyére, a sötétségbe s a halál árnyékába.
8 sobre mí pesa tu furor, con todas tus olas me hundes. Pausa.	8 Rám nehezedett haragod, rám zúdítottad minden hullámodat.
9 Has alejado de mí a mis conocidos, me has hecho para ellos un horror, cerrado estoy y sin salida,	9 Eltávolítottad tőlem ismerőseimet, utálatossá tettél előttük; Fogoly vagyok és nincs menekvésem.
10 mi ojo se consume por la pena. Yo te llamo, Yahveh, todo el día, tiendo mis manos hacia ti. Pausa.	10 Szemem elbágyad a gyötrelemtől. Uram, egész nap tehozzád kiáltok, feléd terjesztem kezemet:
11 ¿Acaso para los muertos haces maravillas, o las sombras se alzan a alabarte?	11 Vajon a holtakkal művelsz-e csodákat, és fölkelnek-e az árnyak, hogy dicsérjenek téged?
12 ¿Se habla en la tumba de tu amor, de tu lealtad en el lugar de perdición?	12 Vajon hirdeti-e valaki a sírban irgalmasságodat és hűségedet az enyészet helyén?
13 ¿Se conocen en las tinieblas tus maravillas, o tu justicia en la tierra del olvido ?»	13 Vajon a sötétség helyén ismerik-e csodáidat és igazságodat a feledés földjén?
14 Mas yo grito hacia ti, Yahveh, de madrugada va a tu encuentro mi oración;	14 Uram, én hozzád kiáltok, kora reggel eléd száll imádságom.
15 ¿por qué, Yahveh, mi alma rechazas, lejos de mí tu rostro ocultas?	15 Miért taszítasz el engem, Uram, miért rejted el tőlem arcodat?
16 Desdichado y agónico estoy desde mi infancia, he soportado tus terrores, y ya no puedo más;	16 Szegény és halálos beteg vagyok ifjúkorom óta, a tőled való rettegés súlya nyom, bensőm összezavarodott.
17 han pasado tus iras sobre mí, tus espantos me han aniquilado.	17 Átcsapott rajtam haragod és megrendítettek engem borzalmaid.
18 Me envuelven como el agua todo el día, se aprietan contra mí todos a una.	18 Körülvesznek engem, mint a vizek, egész nap, mindenünnen körülvesznek.
19 Has alejado de mí compañeros y amigos, son mi compañía las tinieblas.	19 Eltávolítottad tőlem a barátokat és a közelállókat, csak a sötétség a társam.