Lettera ai Filippesi - מכתב לפיליפאים 14

STUTTGARTENSIA-DELITZSCH	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 אַל־יִבָּהֵל לְבַבְכֶם הַאֲמִינוּ בֵאלֹהִים וּבִי הַאֲמִינוּ	1 Ne nyugtalankodjék szívetek. Hisztek Istenben, és bennem is higgyetek.
2 בְּבֵית אָבִי מְעוֹנוֹת רַבּוֹת וְאִם־לֹא כֵן הוּא כִּי עַתָּה הִגַּדְתִּי לָכֶם הִנְנִי הֹלֵךְ לְהָכִין מָקוֹם לָכֶם	2 Atyám házában sok hajlék van. Ha nem így volna, mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni számotokra?
3 וְהָיָה כִּי־הָלַכְתִּי וַהֲכִינוֹתִי לָכֶם מָקוֹם שׁוֹב אָשׁוּב וְלָקַחְתִּי אֶתְכֶם אֵלָי לְמַעַן בַּאֲשֶׁר אֶהְיֶה שָׁם תִּהְיוּ גַּם־אַתֶּם	3 És ha már elmentem és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek.
4 וְאֶל־אֲשֶׁר אֲנִי הוֹלֵךְ שָׁמָּה יְדַעְתֶּם וְאֶת־הַדֶּרֶךְ יְדַעְתֶּם	4 Hiszen ismeritek az utat oda, ahova én megyek.«
5 וַיֹּאמֶר אֵלָיו תּוֹמָא אֲדֹנִי לֹא יָדַעְנוּ אָנָה אַתָּה הֹלֵךְ וְאֵיכָכָה נֵדַע אֶת־הַדָּרֶךְ	5 Tamás erre azt mondta neki: »Uram, nem tudjuk, hová mégy, hogyan ismerhetnénk az utat?«
6 וַיֹּאמֶר אֵלָיו יֵשׁוּעַ אָנֹכִי הִנְנִי הַדֶּרֶךְ וְהָאֱמֶת וְהַחַיִּים לֹא־יָבֹא אִישׁ אֶל־הָאָב כִּי־אִם־עַל־יָדִי	6 Jézus azt felelte neki: »Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csak általam.
7 לוּ־יְדַעְתֶּם אֹתִי גַּם אֶת־אָבִי יְדַעְתֶּם וּמֵעַתָּה יְדַעְתֶּם אֹתוֹ וּרְאִיתֶם אֹתוֹ	7 Ha engem megismertetek volna, Atyámat is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek és láttátok őt.«
8 וַיֹּאמֶר אֵלָיו פִילִפּוֹס אֲדֹנִי הַרְאֵנוּ נָא אֶת־הָאָב וְדַי לָנוּ	8 Ekkor Fülöp kérte őt: »Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk!«
9 וַיֹּאמֶר אֵלָיו יֵשׁוּעַ זֶה כַּמָּה יָמִים אָנֹכִי אִתְּכֶם וְאַתָּה פִילִפּוֹס הֲטֶרֶם תֵּדָעֵנִי הָרֹאֶה אֹתִי רָאָה אֶת־הָאָב וְלָמָּה־זֶּה תֹאמַר הַרְאֵנוּ אֶת־הָאָב	9 Jézus így válaszolt neki: »Annyi idő óta veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem látott, az Atyát látta. Hogyan mondhatod hát: ‘Mutasd meg nekünk az Atyát’?
10 הַאֵינְךָ מַאֲמִין כִּי אָנֹכִי בְאָבִי וְאָבִי בִּי הוּא הַדְּבָרִים אֲשֶׁר אֲדַבֵּר אֲלֵיכֶם לֹא־מִנַּפְשִׁי אָנֹכִי דֹבֵר כִּי אָבִי הַשֹּׁכֵן בְּקִרְבִּי הוּא עֹשֶׂה אֶת־הַמַּעֲשִׂים	10 Nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem? Az igéket, amelyeket én mondok nektek, nem magamtól mondom, hanem az Atya, aki bennem lakik, ő cselekszi a tetteit.
11 הַאֲמִינוּ לִי כִּי־אָנֹכִי בְאָבִי וְאָבִי בִּי הוּא וְאִם־לֹא אַךְ־בִּגְלַל הַמַּעֲשִׂים הַאֲמִינוּ לִי	11 Higgyetek nekem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem. Ha másért nem, hát legalább a tettekért higgyetek.
12 אָמֵן אָמֵן אֲנִי אֹמֵר לָכֶם הַמַּאֲמִין בִּי יַעֲשֶׂה גַם־הוּא אֶת־הַמַּעֲשִׂים אֲשֶׁר אָנֹכִי עֹשֶׂה וּגְדֹלוֹת מֵאֵלֶּה יַעֲשֶׂה כִּי אֲנִי הוֹלֵךְ אֶל־אָבִי	12 Bizony, bizony mondom nektek: Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket viszi majd végbe, amelyeket én teszek, sőt nagyobbakat is tesz majd azoknál, mert én az Atyához megyek.
13 וְכָל־אֲשֶׁר תִּשְׁאֲלוּ בִשְׁמִי אֶעֱשֶׂנּוּ לְמַעַן יְכֻבַּד הָאָב בִּבְנוֹ	13 Bármit kértek az én nevemben, megteszem azt, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban.
14 כִּי־תִשְׁאֲלוּ דָבָר בִּשְׁמִי אֲנִי אֶעֱשֶׂנּוּ	14 Ha valamit kértek tőlem az én nevemben, megteszem azt.
15 אִם־אֲהַבְתֶּם אֹתִי אֶת־מִצְוֹתַי תִּשְׁמֹרוּ	15 Ha szerettek engem, megtartjátok parancsaimat.
16 וַאֲנִי אֶשְׁאֲלָה מֵאָבִי וְהוּא יִתֵּן לָכֶם פְּרַקְלִיט אַחֵר אֲשֶׁר־יִשְׁכֹּן אִתְּכֶם לָנֶצַח	16 Én pedig kérni fogom az Atyát, és más Vigasztalót ad nektek, hogy veletek legyen mindörökké:
17 אֶת־רוּחַ הָאֱמֶת אֲשֶׁר לֹא־יָכֹל הָעוֹלָם לְהַשִּׂיגוֹ בַּאֲשֶׁר לֹא יִרְאֵהוּ וְלֹא יֵדָעֵהוּ וְאַתֶּם יְדַעְתֶּם אֹתוֹ כִּי־אִתְּכֶם שֹׁכֵן הוּא אַף־יִהְיֶה בְּתוֹכֲכֶם	17 az igazság Lelkét, akit a világ nem kaphat meg, mert nem látja és nem ismeri őt. De ti megismeritek őt, mert nálatok marad és bennetek lesz.
18 לֹא אֶעֱזָבְכֶם יְתוֹמִים אָבוֹאָה אֲלֵיכֶם	18 Nem hagylak árván titeket, eljövök hozzátok.
19 עוֹד מְעַט וְהָעוֹלָם לֹא יוֹסִיף לִרְאוֹת אֹתִי וְאַתֶּם תִּרְאוּנִי כִּי חַי אֲנִי וְגַם־אַתֶּם חָיֹה תִחְיוּ	19 Még egy kis idő, és a világ többé már nem lát engem. De ti láttok engem, mert én élek, és ti is élni fogtok.
20 וְהָיָה בַּיּוֹם הַהוּא יָדוֹעַ תֵּדְעוּ כִּי־אֲנִי בְאָבִי וְאַתֶּם בִּי וַאֲנִי בָכֶם	20 Azon a napon megtudjátok majd, hogy én Atyámban vagyok, ti pedig énbennem, és én tibennetek.
21 מִי אֲשֶׁר מִצְוֹתַי אִתּוֹ וַיִּנְצְרֵן זֶה הוּא אֲשֶׁר יֶאֱהָבַנִי וְאֹהֲבִי אָהוּב הוּא לְאָבִי וַאֲנִי אֹהֲבֵהוּ וְאֵלָיו אֶתְוַדָּע	21 Aki parancsaimat ismeri és megtartja azokat, szeret engem. Aki pedig szeret engem, azt Atyám is szeretni fogja, én is szeretni fogom, és kinyilatkoztatom magam neki.«
22 וַיֹּאמֶר אֵלָיו יְהוּדָה לֹא יְהוּדָה אִישׁ קְרִיּוֹת אֲדֹנִי מַה־הוּא זֶה כִּי תַחְפֹּץ לְהִתְוַדַּע אֵלֵינוּ וְלֹא לָעוֹלָם	22 Ekkor megszólalt Júdás, nem az iskarióti: »Uram, miért van az, hogy nekünk akarod magadat kinyilatkoztatni, és nem a világnak?«
23 וַיַּעַן יֵשׁוּעַ וַיֹּאמֶר אֵלָיו אִישׁ כִּי יֶאֱהָבַנִי יִשְׁמֹר אֶת־דְּבָרִי וְאָבִי יֶאֱהַב אֹתוֹ וְנָבוֹאָה אֵלָיו וְנָשִׂים אֶצְלוֹ מְעוֹנָתֵנוּ	23 Jézus azt felelte neki: »Ha valaki szeret engem, megtartja szavamat. Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk, és lakóhelyet veszünk nála.
24 וַאֲשֶׁר לֹא יֶאֱהָבַנִי הוּא לֹא יִשְׁמֹר אֶת־דְּבָרִי וְהַדָּבָר אֲשֶׁר שְׁמַעְתֶּם לֹא־שֶׁלִּי הוּא כִּי אִם־שֶׁל־אָבִי אֲשֶׁר שְׁלָחָנִי	24 Aki nem szeret engem, nem tartja meg igéimet. Az ige pedig, amelyet hallottatok, nem az enyém, hanem az Atyáé, aki küldött engem.
25 אֶת־אֵלֶּה דִּבַּרְתִּי אֲלֵיכֶם בְּעוֹד הֱיוֹתִי עִמָּכֶם	25 Ezeket mondtam nektek, amíg veletek voltam.
26 וְהַפְּרַקְלִיט רוּחַ הַקֹּדֶשׁ אֲשֶׁר־יִשְׁלָחֶנּוּ אָבִי בִּשְׁמִי הוּא יְלַמֶּדְכֶם אֶת־כֹּל וְיַזְכִּירְכֶם אֶת־כֹּל אֲשֶׁר־הִגַּדְתִּי לָכֶם	26 A Vigasztaló pedig, a Szentlélek, akit az Atya küld az én nevemben, megtanít majd titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek.
27 שָׁלוֹם אַנִּיחַ לָכֶם אֶת־שְׁלוֹמִי אֶתֵּן לָכֶם לֹא כַּאֲשֶׁר יִתֵּן הָעוֹלָם אָנֹכִי נֹתֵן לָכֶם אַל־יִבָּהֵל לְבַבְכֶם וְאַל־יֵחָת	27 Békét hagyok rátok, az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja. Ne nyugtalankodjék szívetek és ne féljen.
28 הֲלֹא שְׁמַעְתֶּם כִּי אָמַרְתִּי אֲלֵיכֶם אֵלֶךְ־לִי וְאָשׁוּבָה אֲלֵיכֶם אִם־אָהֹב תֶּאֱהָבוּנִי כִּי־עַתָּה תִשְׂמְחוּ בְּאָמְרִי לָכֶם כִּי־הֹלֵךְ אֲנִי אֶל־הָאָב כִּי אָבִי גָּדוֹל מִמֶּנִּי	28 Hallottátok, hogy azt mondtam nektek: Elmegyek, és visszajövök hozzátok. Ha szeretnétek engem, örülnétek annak, hogy az Atyához megyek, mert az Atya nagyobb nálam.
29 וְעַתָּה הִנֵּה הִגַּדְתִּי זֹאת לָכֶם בְּטֶרֶם הֱיוֹתָהּ לְמַעַן בְּבוֹאָהּ תַּאֲמִינוּ	29 Megmondtam nektek már most, mielőtt megtörténne, hogy amikor bekövetkezik, higgyetek.
30 לֹא־אַרְבֶּה עוֹד אֲמָרִים עִמָּכֶם כִּי יָבוֹא שַׂר הָעוֹלָם הַזֶּה וּבִי אֵין־לוֹ מְאוּמָה	30 Most már nem sokat beszélek veletek, mert jön a világ fejedelme; felettem ugyan nincs hatalma,
31 אַךְ לְמַעַן יֵדַע הָעוֹלָם כִּי אֶת־אָבִי אֲנִי אֹהֵב וְכַאֲשֶׁר צִוַּנִי אָבִי כֵּן אֲנִי עֹשֶׂה קוּמוּ וְנֵלְכָה מִזֶּה	31 de hogy megtudja a világ, hogy szeretem az Atyát, és úgy teszek, ahogy az Atya meghagyta nekem: keljetek föl, menjünk innen.