1 וַיַּעַן אֱלִיהוּ וַיֹּאמַר | 1 És újra megszólalt Eliú, és ezt mondta: |
2 הֲזֹאת חָשַׁבְתָּ לְמִשְׁפָּט אָמַרְתָּ צִדְקִי מֵאֵל | 2 »Vajon helyesnek látszik-e neked felfogásod, hogy mondod: ‘Inkább nekem van igazam, mint Istennek!’ |
3 כִּי־תֹאמַר מַה־יִּסְכָּן־לָךְ מָה־אֹעִיל מֵחַטָּאתִי | 3 Mert kérdezed: ‘Nem tetszik-e neked az, ami igaz?’ vagy: ‘Mi hasznod abból, ha vétkezem?’ |
4 אֲנִי אֲשִׁיבְךָ מִלִּין וְאֶת־רֵעֶיךָ עִמָּךְ | 4 Megfelelek tehát szavaidra és veled együtt barátaidnak: |
5 הַבֵּט שָׁמַיִם וּרְאֵה וְשׁוּר חָקִים גָּבְהוּ מִמֶּךָּ | 5 – Tekints az égre és nézd, szemléld a mennyet, amely magasan van fölötted! |
6 אִם־חָטָאתָ מַה־תִּפְעָל־בֹּו וְרַבּוּ פְשָׁעֶיךָ מַה־תַּעֲשֶׂה־לֹּו | 6 Ha vétkezel, mit ártasz Neki? Ha számosak bűneid, mit teszel ezzel Neki? |
7 אִם־צָדַקְתָּ מַה־תִּתֶּן־לֹו אֹו מַה־מִיָּדְךָ יִקָּח | 7 Ha igaz vagy, mit adsz Neki, és mit vesz ő kezedből? |
8 לְאִישׁ־כָּמֹוךָ רִשְׁעֶךָ וּלְבֶן־אָדָם צִדְקָתֶךָ | 8 Bűnöd a magadfajta embernek a kára, és igazvoltod neked, ember fiának a haszna. |
9 מֵרֹב עֲשׁוּקִים יַזְעִיקוּ יְשַׁוְּעוּ מִזְּרֹועַ רַבִּים | 9 Kiáltanak az elnyomók sokasága miatt, és keseregnek a zsarnokok erős karja miatt. |
10 וְלֹא־אָמַר אַיֵּה אֱלֹוהַּ עֹשָׂי נֹתֵן זְמִרֹות בַּלָּיְלָה | 10 De nem kérdik: ‘Hol van Isten, az alkotónk, aki dalokat ad éjjel, |
11 מַלְּפֵנוּ מִבַּהֲמֹות אָרֶץ וּמֵעֹוף הַשָּׁמַיִם יְחַכְּמֵנוּ | 11 aki többre tanított minket, mint a mező barmait, aki bölcsebbé tett minket az ég madarainál?’ |
12 שָׁם יִצְעֲקוּ וְלֹא יַעֲנֶה מִפְּנֵי גְּאֹון רָעִים | 12 Nem hallgat ő rájuk, bárhogy kiáltanak akkor, a gonoszok hivalkodása miatt. |
13 אַךשְָׁ־וְא לֹא־יִשְׁמַע ׀ אֵל וְשַׁדַּי לֹא יְשׁוּרֶנָּה | 13 De nem igaz, hogy Isten nem hall, hogy a Mindenható nem tekint oda! |
14 אַף כִּי־תֹאמַר לֹא תְשׁוּרֶנּוּ דִּין לְפָנָיו וּתְחֹולֵל לֹו | 14 Mondd bár, hogy nem veszi észre, az ítélet nála már megvan, csak meg kell őt várnod. |
15 וְעַתָּה כִּי־אַיִן פָּקַד אַפֹּו וְלֹא־יָדַע בַּפַּשׁ מְאֹד | 15 Most pedig, mert haragját nem engedi szabadjára, s a bűnt nem bosszulja meg nagyon, |
16 וְאִיֹּוב הֶבֶל יִפְצֶה־פִּיהוּ בִּבְלִי־דַעַת מִלִּין יַכְבִּר׃ פ | 16 Jób is hiába tátja ki száját, és értelem nélkül szaporítja a szót.« |