1 הֶן־כֹּל רָאֲתָה עֵינִי שָׁמְעָה אָזְנִי וַתָּבֶן לָהּ | 1 Íme, mindezt már látta szemem, és hallotta fülem, meg is értett mindent. |
2 כְּדַעְתְּכֶם יָדַעְתִּי גַם־אָנִי לֹא־נֹפֵל אָנֹכִי מִכֶּם | 2 Ahogy ti tudjátok, tudom én is, nem vagyok nálatok alábbvaló. |
3 אוּלָם אֲנִי אֶל־שַׁדַּי אֲדַבֵּר וְהֹוכֵחַ אֶל־אֵל אֶחְפָּץ | 3 Én azonban a Mindenhatóhoz szólok, Istennel kívánok vitába szállni! |
4 וְאוּלָם אַתֶּם טֹפְלֵי־שָׁקֶר רֹפְאֵי אֱלִל כֻּלְּכֶם | 4 Előbb megmutatom, hogy hazugságot koholtok, és hamis nézeteket vallotok. |
5 מִי־יִתֵּן הַחֲרֵשׁ תַּחֲרִישׁוּן וּתְהִי לָכֶם לְחָכְמָה | 5 Bárcsak hallgatnátok, akkor bölcsek lennétek! |
6 שִׁמְעוּ־נָא תֹוכַחְתִּי וְרִבֹות שְׂפָתַי הַקְשִׁיבוּ | 6 Halljátok tehát kifogásomat, és figyeljetek ajkam vitájára! |
7 הַלְאֵל תְּדַבְּרוּ עַוְלָה וְלֹו תְּדַבְּרוּ רְמִיָּה | 7 Rászorul-e Isten a ti hazugságtokra, hogy érte csalárdul beszéljetek? |
8 הֲפָנָיו תִּשָּׂאוּן אִם־לָאֵל תְּרִיבוּן | 8 Részrehajlók vagytok-e iránta, vagy Istenért akartok perbe szállni? |
9 הֲטֹוב כִּי־יַחְקֹר אֶתְכֶם אִם־כְּהָתֵל בֶּאֱנֹושׁ תְּהָתֵלּוּ בֹו | 9 Jó néven veszi-e ő, aki előtt nincsen titok, vagy csellel akarjátok rászedni, mintha ember volna? |
10 הֹוכֵחַ יֹוכִיחַ אֶתְכֶם אִם־בַּסֵּתֶר פָּנִים תִּשָּׂאוּן | 10 Keményen megfedd ő titeket, ha titokban pártjára keltek. |
11 הֲלֹא אֵתֹו תְּבַעֵת אֶתְכֶם וּפַחְדֹּו יִפֹּל עֲלֵיכֶם | 11 Mihelyt felkel, megrettent, és félelme megszáll titeket! |
12 זִכְרֹנֵיכֶם מִשְׁלֵי־אֵפֶר לְגַבֵּי־חֹמֶר גַּבֵּיכֶם | 12 Emléketek olyan lesz, mint a hamu, és nyakatok sárrá válik. |
13 הַחֲרִישׁוּ מִמֶּנִּי וַאֲדַבְּרָה־אָנִי וְיַעֲבֹר עָלַי מָה | 13 Hallgassatok egy kevéssé, hogy elmondhassam, ami eszemben jár. |
14 עַל־מָה ׀ אֶשָּׂא בְשָׂרִי בְשִׁנָּי וְנַפְשִׁי אָשִׂים בְּכַפִּי | 14 Miért tépem a húsomat fogaimmal és hordom a lelkemet kezemen? |
15 הֵן יִקְטְלֵנִי [לֹא כ] (לֹו ק) אֲיַחֵל אַךְ־דְּרָכַי אֶל־פָּנָיו אֹוכִיחַ | 15 Ha meg is öl engem, benne reménykedem, de megvédem előtte útjaimat. |
16 גַּם־הוּא־לִי לִישׁוּעָה כִּי־לֹא לְפָנָיו חָנֵף יָבֹוא | 16 Akkor ő üdvösségem lesz, mert nem járulhat színe elé semmilyen álnok. |
17 שִׁמְעוּ מֹועַ מִלָּתִי וְאַחֲוָתִי בְּאָזְנֵיכֶם | 17 Figyeljetek szavamra, fogadja be fületek, amit felvetek: |
18 הִנֵּה־נָא עָרַכְתִּי מִשְׁפָּט יָדַעְתִּי כִּי־אֲנִי אֶצְדָּק | 18 ha ítéletemre kerül a sor, tudom, hogy nekem lesz igazam. |
19 מִי־הוּא יָרִיב עִמָּדִי כִּי־עַתָּה אַחֲרִישׁ וְאֶגְוָע | 19 Ki állja velem a vitát? Jöjjön tehát! Miért kelljen hallgatva kimúlnom? |
20 אַךשְְׁ־תַּיִם אַל־תַּעַשׂ עִמָּדִי אָז מִפָּנֶיךָ לֹא אֶסָּתֵר | 20 Csak kettőt ne tégy velem, s akkor nem rejtőzöm el a színed elől: |
21 כַּפְּךָ מֵעָלַי הַרְחַק וְאֵמָתְךָ אַל־תְּבַעֲתַנִּי | 21 távoztasd tőlem kezedet, és félelmed ne rémítsen engem! |
22 וּקְרָא וְאָנֹכִי אֶעֱנֶה אֹו־אֲדַבֵּר וַהֲשִׁיבֵנִי | 22 Akkor szólíts és megfelelek neked, vagy pedig én szólok és Te felelsz nekem. |
23 כַּמָּה לִי עֲוֹנֹות וְחַטָּאֹות פִּשְׁעִי וְחַטָּאתִי הֹדִיעֵנִי | 23 Mennyi a gonosztettem és a vétkem? Bűneimet, vétkeimet jelentsd meg nekem! |
24 לָמָּה־פָנֶיךָ תַסְתִּיר וְתַחְשְׁבֵנִי לְאֹויֵב לָךְ | 24 Miért rejted el orcádat és gondolsz engem ellenségednek? |
25 הֶעָלֶה נִדָּף תַּעֲרֹוץ וְאֶת־קַשׁ יָבֵשׁ תִּרְדֹּף | 25 Széltől hányatott levéllel érezteted hatalmadat s a száraz polyvát üldözöd! |
26 כִּי־תִכְתֹּב עָלַי מְרֹרֹות וְתֹורִישֵׁנִי עֲוֹנֹות נְעוּרָי | 26 Mert keserűségeket írsz fel ellenem és tönkre akarsz tenni ifjúkorom bűneivel; |
27 וְתָשֵׂם בַּסַּד ׀ רַגְלַי וְתִשְׁמֹור כָּל־אָרְחֹותָי עַל־שָׁרְשֵׁי רַגְלַי תִּתְחַקֶּה | 27 kalodába teszed lábamat és kikémleled minden utamat; vizsgálod a lábam nyomdokát, |
28 וְהוּא כְּרָקָב יִבְלֶה כְּבֶגֶד אֲכָלֹו עָשׁ | 28 nekem, akinek el kell pusztulnom, mint a szúette fának, mint a ruhának, amelyet moly emészt! |