Luke 2

CATHOLIC PUBLIC DOMAIN	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 And it happened in those days that a decree went out from Caesar Augustus, so that the whole world would be enrolled.	1 Történt pedig azokban a napokban: Rendelet ment ki Augusztusz császártól, hogy írassék össze az egész földkerekség.
2 This was the first enrollment; it was made by the ruler of Syria, Quirinius.	2 Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriát Kvirínusz kormányozta.
3 And all went to be declared, each one to his own city.	3 El is ment mindenki, hogy összeírják, mindenki a maga városába.
4 Then Joseph also ascended from Galilee, from the city of Nazareth, into Judea, to the city of David, which is called Bethlehem, because he was of the house and family of David,	4 Fölment tehát József is Galileából, Názáret városából Júdeába, Dávid városába, amelyet Betlehemnek hívnak, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt,
5 in order to be declared, with Mary his espoused wife, who was with child.	5 hogy összeírják Máriával, eljegyzett feleségével, aki áldott állapotban volt.
6 Then it happened that, while they were there, the days were completed, so that she would give birth.	6 Amikor ott voltak, eljött az ideje, hogy szüljön,
7 And she brought forth her firstborn son. And she wrapped him in swaddling clothes and laid him in a manger, because there was no room for them at the inn.	7 és megszülte elsőszülött fiát. Pólyába takarta és jászolba fektette, mert nem kaptak helyet a szálláson.
8 And there were shepherds in the same region, being vigilant and keeping watch in the night over their flock.	8 Azon a vidéken pásztorok tanyáztak, és őrizték nyájukat az éjszakában.
9 And behold, an Angel of the Lord stood near them, and the brightness of God shone around them, and they were struck with a great fear.	9 Egyszer csak ott termett mellettük az Úr angyala, és az Úr fényessége körülragyogta őket. Nagy félelem vett erőt rajtuk.
10 And the Angel said to them: “Do not be afraid. For, behold, I proclaim to you a great joy, which will be for all the people.	10 Az angyal ezt mondta nekik: »Ne féljetek! Íme, nagy örömet hirdetek nektek, melyben része lesz az egész népnek.
11 For today a Saviour has been born for you in the city of David: he is Christ the Lord.	11 Ma született nektek az Üdvözítő, az Úr Krisztus, Dávid városában.
12 And this will be a sign for you: you will find the infant wrapped in swaddling clothes and lying in a manger.”	12 Ez lesz a jel számotokra: találni fogtok egy kisdedet pólyába takarva és jászolba fektetve.«
13 And suddenly there was with the Angel a multitude of the celestial army, praising God and saying,	13 Ekkor azonnal mennyei sereg sokasága vette körül az angyalt, és dicsérte Istent:
14 “Glory to God in the highest, and on earth peace to men of good will.”	14 »Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú emberekben!«
15 And it happened that, when the Angels had departed from them into heaven, the shepherds said to one another, “Let us cross over to Bethlehem and see this word, which has happened, which the Lord has revealed to us.”	15 És történt, hogy amikor az angyalok visszatértek tőlük a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: »Menjünk át Betlehembe, és lássuk azt a dolgot, ami történt, s amelyet az Úr hírül adott nekünk.«
16 And they went quickly. And they found Mary and Joseph; and the infant was lying in a manger.	16 Elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát és Józsefet, és a jászolban fekvő kisdedet.
17 Then, upon seeing this, they understood the word that had been spoken to them about this boy.	17 Amikor meglátták őket, elhíresztelték azt, amit a gyermek felől hallottak.
18 And all who heard it were amazed by this, and by those things which were told to them by the shepherds.	18 És mindnyájan, akik hallották, csodálkoztak azon, amiről a pásztorok beszéltek nekik.
19 But Mary kept all these words, pondering them in her heart.	19 Mária pedig megjegyezte mindezeket a dolgokat, és el-elgondolkodott rajtuk szívében.
20 And the shepherds returned, glorifying and praising God for all the things that they had heard and seen, just as it was told to them.	20 A pásztorok pedig visszatértek, magasztalták és dicsérték Istent mindazokért a dolgokért, amiket hallottak és láttak úgy, ahogy megmondták nekik.
21 And after eight days were ended, so that the boy would be circumcised, his name was called JESUS, just as he was called by the Angel before he was conceived in the womb.	21 Amikor elérkezett a nyolcadik nap, hogy körülmetéljék a gyermeket, a Jézus nevet adták neki, úgy, amint az angyal nevezte, mielőtt anyja méhében fogantatott.
22 And after the days of her purification were fulfilled, according to the law of Moses, they brought him to Jerusalem, in order to present him to the Lord,	22 Mikor pedig elteltek tisztulásuk napjai, Mózes törvénye szerint felvitték őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak,
23 just as it is written in the law of the Lord, “For every male opening the womb shall be called holy to the Lord,”	23 amint az Úr törvényében írva van: »Minden elsőszülött fiúgyermek az Úrnak legyen szentelve« ,
24 and in order to offer a sacrifice, according to what is said in the law of the Lord, “a pair of turtledoves or two young pigeons.”	24 és hogy áldozatot mutassanak be, amint az Úr törvénye mondja: »Egy pár gerlicét vagy két galambfiókát« .
25 And behold, there was a man in Jerusalem, whose name was Simeon, and this man was just and God-fearing, awaiting the consolation of Israel. And the Holy Spirit was with him.	25 Élt pedig Jeruzsálemben egy ember, Simeon volt a neve, igaz és istenfélő férfiú, aki várta Izrael vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta.
26 And he had received an answer from the Holy Spirit: that he would not see his own death before he had seen the Christ of the Lord.	26 A Szentlélek kijelentette neki, hogy halált nem lát, amíg meg nem látja az Úr Felkentjét.
27 And he went with the Spirit to the temple. And when the child Jesus was brought in by his parents, in order to act on his behalf according to the custom of the law,	27 Ekkor a Lélek ösztönzésére a templomba ment. Amikor szülei bevitték a gyermek Jézust, hogy a törvény szokása szerint cselekedjenek vele,
28 he also took him up, into his arms, and he blessed God and said:	28 karjaiba vette őt, és Istent magasztalva így szólt:
29 “Now you may dismiss your servant in peace, O Lord, according to your word.	29 »Most bocsátod el, Uram, szolgádat a te igéd szerint békességben,
30 For my eyes have seen your salvation,	30 mert látták szemeim üdvösségedet,
31 which you have prepared before the face of all peoples:	31 melyet minden nép színe előtt készítettél,
32 the light of revelation to the nations and the glory of your people Israel.”	32 világosságul a nemzetek megvilágosítására és dicsőségére népednek, Izraelnek«.
33 And his father and mother were wondering over these things, which were spoken about him.	33 Apja és anyja csodálkoztak mindazon, amit róla mondtak.
34 And Simeon blessed them, and he said to his mother Mary: “Behold, this one has been set for the ruin and for the resurrection of many in Israel, and as a sign which will be contradicted.	34 Simeon megáldotta őket, anyjának, Máriának pedig ezt mondta: »Íme, sokak romlására és feltámadására lesz ő Izraelben; jel lesz, melynek ellene mondanak
35 And a sword will pass through your own soul, so that the thoughts of many hearts may be revealed.”	35 – és a te lelkedet tőr járja át –, hogy nyilvánosságra jussanak sok szív gondolatai.«
36 And there was a prophetess, Anna, a daughter of Phanuel, from the tribe of Asher. She was very advanced in years, and she had lived with her husband for seven years from her virginity.	36 Volt egy Anna nevű prófétaasszony is, Fánuel leánya, Áser törzséből. Nagyon előre haladt már napjaiban, miután férjével hét esztendeig élt szüzessége után;
37 And then she was a widow, even to her eighty-fourth year. And without departing from the temple, she was a servant to fasting and prayer, night and day.	37 nyolcvannégy éves özvegy volt, és nem vált meg a templomtól, böjtöléssel és imádsággal szolgált ott éjjel és nappal.
38 And entering at the same hour, she confessed to the Lord. And she spoke about him to all who were awaiting the redemption of Israel.	38 Ő is odajött ugyanabban az órában, dicsérte Istent, és beszélt róla mindazoknak, akik várták Jeruzsálem megváltását.
39 And after they had performed all things according to the law of the Lord, they returned to Galilee, to their city, Nazareth.	39 Miután mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatértek Galileába, a városukba, Názáretbe.
40 Now the child grew, and he was strengthened with the fullness of wisdom. And the grace of God was in him.	40 A gyermek pedig növekedett és erősödött, telve bölcsességgel, és az Isten kegyelme volt rajta.
41 And his parents went every year to Jerusalem, at the time of the solemnity of Passover.	41 A szülei pedig minden évben elmentek Jeruzsálembe a Húsvét ünnepére.
42 And when he had become twelve years old, they ascended to Jerusalem, according to the custom of the feast day.	42 Mikor azután tizenkét esztendős lett, fölmentek mindnyájan Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint.
43 And having completed the days, when they returned, the boy Jesus remained in Jerusalem. And his parents did not realize this.	43 Amikor elteltek az ünnepnapok és már visszatérőben voltak, a gyermek Jézus ottmaradt Jeruzsálemben, és nem vették észre a szülei.
44 But, supposing that he was in the company, they went a day’s journey, seeking him among their relatives and acquaintances.	44 Úgy gondolták, hogy az úti társaságban van. Megtettek egy napi utat, s akkor keresték őt a rokonok és az ismerősök között.
45 And not finding him, they returned to Jerusalem, seeking him.	45 Mivel nem találták, visszatértek Jeruzsálembe, hogy megkeressék.
46 And it happened that, after three days, they found him in the temple, sitting in the midst of the doctors, listening to them and questioning them.	46 És történt, hogy három nap múlva megtalálták őt a templomban, amint a tanítók közt ült, hallgatta és kérdezte őket.
47 But all who listened to him were astonished over his prudence and his responses.	47 Mindnyájan, akik hallották, csodálkoztak okosságán és feleletein.
48 And upon seeing him, they wondered. And his mother said to him: “Son, why have you acted this way toward us? Behold, your father and I were seeking you in sorrow.”	48 Mikor meglátták őt, elcsodálkoztak, és anyja ezt mondta neki: »Fiam! Miért tetted ezt velünk? Íme, apád és én bánkódva kerestünk téged.«
49 And he said to them: “How is it that you were seeking me? For did you not know that it is necessary for me to be in these things which are of my Father?”	49 Ő pedig ezt felelte nekik: »Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy nekem az én Atyám dolgaiban kell lennem?«
50 And they did not understand the word that he spoke to them.	50 De ők nem értették meg, amit nekik mondott.
51 And he descended with them and went to Nazareth. And he was subordinate to them. And his mother kept all these words in her heart.	51 Akkor hazatért velük. Elment Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Anyja megőrizte szívében mindezeket a szavakat.
52 And Jesus advanced in wisdom, and in age, and in grace, with God and men.	52 Jézus pedig növekedett bölcsességben, korban és kedvességben Isten és az emberek előtt .