2 Samuel 13

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Some time later the following incident occurred. David's son Absalom had a beautiful sister named Tamar, and David's son Amnon loved her.	1 Ezek után az történt, hogy Ámnon, Dávid fia, megszerette Absalomnak, Dávid fiának Támár nevű, igen szép nővérét.
2 He was in such straits over his sister Tamar that he became sick; since she was a virgin, Amnon thought it impossible to carry out his designs toward her.	2 Annyira gyötrődött utána, hogy beteg lett szerelméért, hisz mivel az szűz volt, lehetetlennek tűnt előtte, hogy vele valami illetlenséget elkövethessen.
3 Now Amnon had a friend named Jonadab, son of David's brother Shimeah, who was very clever.	3 Volt azonban Ámnonnak egy barátja, név szerint Jonadáb, Semmaának, Dávid fivérének fia, aki igen eszes ember volt.
4 He asked him, "Prince, why are you so dejected morning after morning? Why not tell me?" So Amnon said to him, "I am in love with Tamar, my brother Absalom's sister."	4 Ez megkérdezte tőle: »Miért fogysz így napról-napra, királyfi? Miért nem közlöd velem?« Azt mondta erre neki Ámnon: »Szeretem Támárt, fivéremnek, Absalomnak nővérét.«
5 Then Jonadab replied, "Lie down on your bed and pretend to be sick. When your father comes to visit you, say to him, 'Please let my sister Tamar come and encourage me to take food. If she prepares something appetizing in my presence, for me to see, I will eat it from her hand.'"	5 Jonadáb azt felelte neki: »Feküdj ágyadba és színlelj betegséget, s ha apád eljön, hogy meglátogasson, mondd neki: Hadd jöjjön el, kérlek, Támár, a nővérem, hogy enni adjon nekem. De itt készítse el az étket, hogy az ő kezéből egyem.«
6 So Amnon lay down and pretended to be sick. When the king came to visit him, Amnon said to the king, "Please let my sister Tamar come and prepare some fried cakes before my eyes, that I may take nourishment from her hand."	6 Ámnon le is feküdt és betegnek tetette magát. Amikor aztán eljött a király, hogy meglátogassa, azt mondta Ámnon a királynak: »Hadd jöjjön el, kérlek, Támár, a nővérem, hogy a szemem előtt süteményt süssön, és az ő kezéből egyek!«
7 David then sent home a message to Tamar, "Please go to the house of your brother Amnon and prepare some nourishment for him."	7 Erre Dávid elküldött Támár házához ezzel az üzenettel: »Menj el Ámnonnak, a fivérednek a házába, s készíts ennivalót neki.«
8 Tamar went to the house of her brother Amnon, who was in bed. Taking dough and kneading it, she twisted it into cakes before his eyes and fried the cakes.	8 Támár el is ment Ámnonnak, a fivérének a házába, ahol az feküdt. Fogta a lisztet, bekeverte, kiszaggatta a szeme előtt, és megsütötte az ételt.
9 Then she took the pan and set out the cakes before him. But Amnon would not eat; he said, "Have everyone leave me." When they had all left him,	9 Aztán vette, amit sütött, kiszedte, és eléje tette. Ámnon azonban nem akart enni és azt mondta: »Küldjetek ki mindenkit előlem.« Amikor aztán mindenkit eltávolítottak,
10 Amnon said to Tamar, "Bring the nourishment into the bedroom, that I may have it from your hand." So Tamar picked up the cakes she had prepared and brought them to her brother Amnon in the bedroom.	10 azt mondta Ámnon Támárnak: »Hozd be az ételt a hálókamrába, hogy a te kezedből egyem.« Erre vette Támár a süteményt, amelyet készített, s bevitte Ámnonhoz, a fivéréhez a hálókamrába.
11 But when she brought them to him to eat, he seized her and said to her, "Come! Lie with me, my sister!"	11 Amikor azonban odavitte neki az ételt, az megragadta őt, s azt mondta: »Gyere, aludj velem, nővérem.«
12 But she answered him, "No my brother! Do not shame me! That is an intolerable crime in Israel. Do not commit this insensate deed.	12 Ő azonban így felelt neki: »Ne, testvér, ne kövess el erőszakot rajtam! Nem szabad ilyet tenni Izraelben, ne tégy ilyen butaságot.
13 Where would I take my shame? And you would be a discredited man in Israel. So please, speak to the king; he will not keep me from you."	13 Hisz én nem tudnám elviselni szégyenemet, te meg olyan lennél Izraelben, mint valami bolond. Szólj csak inkább a királynak, s ő nem fog megtagadni tőled.«
14 Not heeding her plea, he overpowered her; he shamed her and had relations with her.	14 Ám ő nem hajlott könyörgésére, hanem erősebb lévén, legyűrte és hált vele.
15 Then Amnon conceived an intense hatred for her, which far surpassed the love he had had for her. "Get up and leave," he said to her.	15 Utána azonban Ámnon nagyon nagy gyűlöletre gerjedt iránta, úgyhogy nagyobb volt a gyűlölet, amellyel gyűlölte, mint a szeretet, amellyel azelőtt szerette. Azt mondta azért neki Ámnon: »Kelj fel, s eredj!«
16 She replied, "No, brother, because to drive me out would be far worse than the first injury you have done me." He would not listen to her,	16 Ő azt felelte neki: »Nagyobb ez a gonoszság, amelyet most követsz el rajtam, amikor kiűzöl, mint az, amelyet az imént cselekedtél.« Ám ő nem akart rá hallgatni,
17 but called the youth who was his attendant and said, "Put her outside, away from me, and bar the door after her."	17 hanem beszólította azt a legényt, aki szolgált neki és azt mondta: »Kergesd ki ezt előlem és zárd be mögötte az ajtót!« –
18 Now she had on a long tunic, for that is how maiden princesses dressed in olden days. When his attendant put her out and barred the door after her,	18 A lány bokáig érő köntöst viselt, mert ilyen ruhát hordtak a király szűz lányai. – A legény ki is kergette és bezárta mögötte az ajtót.
19 Tamar put ashes on her head and tore the long tunic in which she was clothed. Then, putting her hands to her head, she went away crying loudly.	19 Ekkor Támár hamut hintett fejére, megszaggatta bokáig érő köntösét, fejére tette kezét, és járt-kelt jajgatva.
20 Her brother Absalom said to her: "Has your brother Amnon been with you? Be still now, my sister; he is your brother. Do not take this affair to heart." But Tamar remained grief-stricken and forlorn in the house of her brother Absalom.	20 A fivére, Absalom megkérdezte tőle: »Talán Ámnon, a fivéred veled aludt? Most azonban, testvérem, hallgass: a fivéred ő, ne gyötrődjék szíved e dolog miatt!« – Így aztán Támár megszégyenülten Absalomnak, a fivérének házában maradt.
21 King David, who got word of the whole affair, became very angry. He did not, however, spark the resentment of his son Amnon, whom he favored because he was his first-born.	21 Amikor aztán Dávid király meghallotta ezt a dolgot, nagyon elszomorodott, de nem akarta megszomorítani Ámnonnak, fiának lelkét, mert szerette őt, mivel elsőszülötte volt.
22 Absalom, moreover, said nothing at all to Amnon, although he hated him for having shamed his sister Tamar.	22 Absalom azonban nem beszélt Ámnonnal sem rosszat, sem jót, mert gyűlölte Absalom Ámnont, azért, hogy meggyalázta Támárt, a nővérét.
23 After a period of two years, Absalom had shearers in Baalhazor near Ephraim, and he invited all the princes.	23 Történt azonban két esztendő múlva, hogy Absalom juhnyírást tartott Baálhácorban, amely Efraim mellett van. Erre Absalom meghívta a király valamennyi fiát.
24 Absalom went to the king and said: "Your servant is having shearers. Please, your majesty, come with all your retainers to your servant."	24 Elment ugyanis a királyhoz és azt mondta neki: »Íme, szolgád juhnyírást tart, kérlek, jöjjön el a király a szolgáival együtt szolgájához.«
25 But the King said to Absalom, "No, my son, all of us should not go lest we be a burden to you." And though Absalom urged him, he refused to go and began to bid him good-bye.	25 Azt mondta erre a király Absalomnak: »Ne, fiam, ne kívánd, hogy mindnyájan elmenjünk és terhedre legyünk.« Unszolására sem akart elmenni, hanem megáldotta őt.
26 Absalom then said, "If you will not come yourself, please let my brother Amnon come to us." The king asked him, "Why should he go to you?"	26 Azt mondta ekkor Absalom: »Hát ha te nem akarsz eljönni, hadd jöjjön el, kérlek, velünk legalább Ámnon, a fivérem.« Azt mondta erre neki a király: »Nem szükséges, hogy veled menjen.«
27 At Absalom's urging, however, he sent Amnon and all the other princes with him. Absalom prepared a banquet fit for royalty.	27 De Absalom unszolta, s így ő elbocsátotta vele Ámnont, s a király valamennyi fiát. Lakomát szerzett erre Absalom, olyat, mint a király lakomája.
28 But he had instructed his servants: "Now watch! When Amnon is merry with wine and I say to you, 'Kill Amnon,' put him to death. Do not be afraid, for it is I who order you to do it. Be resolute and act manfully."	28 Legényeinek azonban megparancsolta Absalom: »Vigyázzatok! Ha Ámnon ittas lesz a bortól, s én azt mondom nektek: Üssétek le, akkor öljétek meg. Ne féljetek, hiszen én parancsolom nektek, legyetek bátrak és vitéz emberek!«
29 When the servants did to Amnon as Absalom had commanded, all the other princes rose, mounted their mules, and fled.	29 Absalom legényei úgy is cselekedtek Ámnonnal, ahogy Absalom parancsolta nekik. Erre a király fiai valamennyien felkeltek, mindegyikük öszvérére ült és elmenekült.
30 While they were still on the road, a report reached David that Absalom had killed all the princes and that not one of them had survived.	30 Amikor még úton voltak, ez a hír érkezett Dávidhoz: »Mind megölte Absalom a király fiait, egyetlenegy sem maradt meg közülük.«
31 The king stood up, rent his garments, and then lay on the ground. All his servants standing by him also rent their garments.	31 Erre a király felkelt, megszaggatta ruháit, levetette magát a földre és körülötte álló szolgái is mindnyájan megszaggatták ruháikat.
32 But Jonadab, son of David's brother Shimeah, spoke up: "Let not my lord think that all the young princes have been killed! Amnon alone is dead, for Absalom was determined on this ever since Amnon shamed his sister Tamar.	32 Megszólalt azonban Jonadáb, Semmaának, Dávid fivérének fia, és azt mondta: »Ne gondolja azt az én uram, a király, hogy mind megölték a király fiait: csak Ámnon halt meg, mert ő Absalom begyében volt attól a naptól kezdve, hogy erőszakot követett el Támáron, a nővérén.
33 So let not my lord the king put faith in the report that all the princes are dead. Amnon alone is dead."	33 Nos tehát ne vegye szívére uram, a király azt a szóbeszédet és ne mondja: Mind megölték a király fiait – mert csak Ámnon halt meg.«
34 Meanwhile, Absalom had taken flight. Then the servant on watch looked about and saw a large group coming down the slope from the direction of Bahurim. He came in and reported this, telling the king that he had seen some men coming down the mountainside from the direction of Bahurim.	34 Közben Absalom elmenekült. Az őrálló legény pedig felemelte szemét, széttekintett és jelentette, hogy íme, sok nép jön a mellékúton, a hegyoldal felől.
35 So Jonadab said to the king: "There! The princes have come. It is as your servant said."	35 Azt mondta erre Jonadáb a királynak: »Lám, itt vannak a király fiai: úgy történt, ahogy szolgád mondta.«
36 No sooner had he finished speaking than the princes came in, weeping aloud. The king, too, and all his servants wept very bitterly.	36 Amikor megszűnt szólni, meg is jelentek a király fiai és bementek és hangos sírásra fakadtak. Maga a király és minden szolgája is sírt nagyon nagy jajgatással.
37 But Absalom, who had taken flight, went to Talmai, son of Ammihud, king of Geshur,	37 Absalom azonban elmenekült, s Talmajhoz, Ammiúd fiához, Gessúr királyához ment, és Dávid minden nap gyászolta fiát.
38 and stayed in Geshur for three years.	38 Miután Absalom elmenekült és Gessúrba jutott, ott volt három esztendeig.
39 The king continued during all that time to mourn over his son; but his longing reached out for Absalom as he became reconciled to the death of Amnon.	39 Dávid király végül felhagyott Absalom üldözésével, mert megvigasztalódott Ámnon halálán.