Premier livre des Rois 22

JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 On fut tranquille pendant trois ans, sans combat entre Aram et Israël.	1 Elmúlt erre három esztendő, anélkül, hogy háború lett volna Szíria s Izrael között.
2 La troisième année, Josaphat, roi de Juda, vint visiter le roi d'Israël.	2 A harmadik esztendőben aztán lement Jozafát, Júda királya Izrael királyához.
3 Le roi d'Israël dit à ses officiers: "Vous savez bien que Ramot de Galaad est à nous, et nous nefaisons rien pour l'arracher des mains du roi d'Aram."	3 Izrael királya pedig azt mondta szolgáinak: »Nem tudjátok-e, hogy Rámót-Gileád a miénk? És mi hagyjuk és nem vesszük vissza Szíria királyának kezéből?«
4 Il dit à Josaphat: "Viendras-tu avec moi combattre à Ramot de Galaad?" Josaphat répondit au roid'Israël: "Il en sera pour moi comme pour toi, pour mes gens comme pour tes gens, pour mes chevaux commepour tes chevaux."	4 Azt mondta ekkor Jozafátnak: »Eljössz-e velem hadakozni Rámót-Gileád ellen?«
5 Cependant Josaphat dit au roi d'Israël: "Je te prie, consulte d'abord la parole de Yahvé."	5 Azt mondta erre Jozafát Izrael királyának: »Éppoly kész vagyok, mint te: népem s néped egy, s lovasaim a te lovasaid.« Majd azt mondta Jozafát Izrael királyának: »Kérdezd meg, kérlek, még ma az Úr szavát.«
6 Le roi d'Israël rassembla les prophètes au nombre d'environ 400, et leur demanda: "Dois-je allerattaquer Ramot de Galaad, ou dois-je y renoncer?" Ils répondirent: "Monte, Yahvé la livrera aux mains du roi."	6 Egybegyűjtötte erre Izrael királya a prófétákat, mintegy négyszáz embert, s azt mondta nekik: »Elmenjek-e hadakozni Rámót-Gileád ellen, vagy maradjak nyugton?« Azok azt felelték: »Menj fel, s az Úr a király kezébe adja.«
7 Mais Josaphat dit: "N'y a-t-il donc ici aucun autre prophète de Yahvé, par qui nous puissions leconsulter?"	7 Azt mondta azonban Jozafát: »Nincs-e itt az Úr valamelyik prófétája, hogy ő általa kérdezősködhetnénk?«
8 Le roi d'Israël répondit à Josaphat: "Il y a encore un homme par qui on peut consulter Yahvé, maisje le hais, car il ne prophétise jamais le bien à mon sujet, rien que le mal, c'est Michée fils de Yimla." Josaphatdit: "Que le roi ne parle pas ainsi!"	8 Azt mondta erre Izrael királya Jozafátnak: »Van itt még egy ember, aki által megkérdezhetnénk az Urat, de én gyűlölöm, mert nem jövendöl nekem jót, csak rosszat: Mikeás, Jemla fia.« Azt mondta neki Jozafát: »Ne beszélj így, király!«
9 Le roi d'Israël appela un eunuque et dit: "Fais vite venir Michée fils de Yimla."	9 Odahívatott tehát Izrael királya egy udvari szolgát, s azt mondta neki: »Siess, hozd ide Mikeást, Jemla fiát.«
10 Le roi d'Israël et Josaphat, roi de Juda, étaient assis chacun sur son siège, en grand costume, surl'aire devant la porte de Samarie, et tous les prophètes se livraient à leurs transports devant eux.	10 Ezalatt Izrael királya s Jozafát, Júda királya ott üldögéltek, mindenki a maga királyi székében, királyi díszbe öltözötten, a Szamaria kapuja előtti térségen, s a próféták mind ott prófétáltak színük előtt.
11 Sédécias fils de Kenaana se fit des cornes de fer et dit: "Ainsi parle Yahvé. Avec cela tuencorneras les Araméens jusqu'au dernier."	11 Cidkija, Kánaána fia, vasszarvakat is készített magának, s azt mondta: »Ezt üzeni az Úr: Ilyenekkel ökleled majd Szíriát, amíg el nem törlöd.«
12 Et tous les prophètes faisaient la même prédiction, disant: "Monte à Ramot de Galaad! Turéussiras, Yahvé la livrera aux mains du roi."	12 Valamennyi próféta hasonlóképp prófétált és azt mondta: »Menj fel Rámót-Gileád ellen: sikerülni fog, s az Úr a király kezébe adja.«
13 Le messager qui était allé chercher Michée lui dit: Voici que les prophètes n'ont qu'une seulebouche pour parler en faveur du roi. Tâche de parler comme l'un d'eux et prédis le succès."	13 Eközben az a követ, aki elment, hogy elhívja Mikeást, azt mondta neki: »Íme, a próféták szavai egyhangúlag jót jövendölnek a királynak: legyen tehát szavad hasonló az övékéhez és szólj jót.«
14 Mais Michée répondit: "Par Yahvé vivant! Ce que Yahvé me dira, c'est cela que j'énoncerai!"	14 Azt mondta neki Mikeás: »Az Úr életére mondom, hogy azt fogom mondani, amit az Úr mond nekem.«
15 Il arriva près du roi, et le roi lui demanda: "Michée, devons-nous aller à Ramot de Galaad pourcombattre, ou devons-nous y renoncer?" Il lui répondit: "Monte! Tu réussiras. Yahvé la livrera aux mains duroi."	15 Amikor aztán a királyhoz ért, azt mondta neki a király: »Mikeás, felmenjünk-e hadakozni Rámót-Gileád ellen, vagy hagyjuk?« Ő azt felelte neki: »Menj fel, sikerülni fog, s az Úr a király kezébe adja.«
16 Mais le roi lui dit: "Combien de fois me faudra-t-il t'adjurer de ne me dire que la vérité au nom deYahvé?"	16 Azt mondta erre neki a király: »Ismét s ismét eskü alatt kényszerítelek, hogy ne mondj nekem az Úr nevében mást, csak azt, ami igaz.«
17 Alors il prononça: "J'ai vu tout Israël dispersé sur les montagnes comme un troupeau sans pasteur.Et Yahvé a dit: Ils n'ont plus de maître, que chacun retourne en paix chez soi!"	17 Erre ő azt mondta: »Láttam egész Izraelt szétszórva a hegyeken mint a juhokat, amelyeknek nincs pásztoruk. És azt mondta az Úr: ‘Nincs ezeknek uruk, térjen vissza mindenki békességben házába.’«
18 Le roi d'Israël dit alors à Josaphat: "Ne t'avais-je pas dit qu'il prophétisait pour moi non le bienmais le mal!"	18 (Azt mondta erre Izrael királya Jozafátnak: »Nem megmondtam neked, hogy nem jövendöl jót nekem, csak mindig rosszat?«)
19 Michée reprit: "Ecoute plutôt la parole de Yahvé. J'ai vu Yahvé assis sur son trône; toute l'arméedu ciel se tenait en sa présence, à sa droite et à sa gauche.	19 Majd folytatta és azt mondta: »Halljad tehát az Úr szavát: Láttam az Urat, amint királyi székében ült, s az egész mennyei sereg jobbról s balról mellette állt
20 Yahvé demanda: Qui trompera Achab pour qu'il marche contre Ramot de Galaad et qu'il ysuccombe? Ils répondirent celui-ci d'une manière, celui-là d'une autre.	20 és az Úr azt mondta: ‘Ki szedné rá Áchábot, Izrael királyát, hogy felmenjen és elessék Rámót-Gileádnál?’ Ekkor egyik ezt, a másik azt a dolgot mondta.
21 Alors l'Esprit s'avança et se tint devant Yahvé: C'est moi, dit-il, qui le tromperai. Yahvé luidemanda: Comment?	21 Előlépett azonban a lélek, s az Úr elé állt és szólt: ‘Én rászedem.’ Szólt hozzá az Úr: ‘Mi által?’
22 Il répondit: J'irai et je me ferai esprit de mensonge dans la bouche de tous ses prophètes. Yahvé dit:Tu le tromperas, tu réussiras. Va et fais ainsi.	22 Erre ő azt mondta: ‘Kimegyek, s hazug lélek leszek valamennyi prófétája szájában.’ Azt mondta erre az Úr: ‘Szedd rá, sikerülni fog: menj csak ki és tégy úgy.’ –
23 Voici donc que Yahvé a mis un esprit de mensonge dans la bouche de tous tes prophètes qui sontlà, mais Yahvé a prononcé contre toi le malheur."	23 Nos tehát íme, a hazugság lelkét adta az Úr valamennyi itt levő prófétád szájába, az Úr azonban rosszat szólt ellened.«
24 Alors Sédécias fils de Kenaana s'approcha et frappa Michée à la mâchoire, en disant: "Par oùl'esprit de Yahvé m'a-t-il quitté pour te parler?"	24 Odalépett ekkor Cidkija, Kánaána fia, s arcul ütötte Mikeást és azt mondta: »Hát engem elhagyott az Úr lelke, neked azonban szólt?«
25 Michée repartit: "C'est ce que tu verras, le jour où tu fuiras dans une chambre retirée pour tecacher."	25 Azt mondta erre Mikeás: »Majd meglátod azon a napon, amikor a kamrában levő kamrába fogsz menni elbújni.«
26 Le roi d'Israël ordonna: "Saisis Michée et remets-le à Amôn, gouverneur de la ville, et au fils duroi, Yoash.	26 Izrael királya pedig azt mondta: »Vigyétek Mikeást el, s maradjon Ámonnál, a város parancsnokánál s Joásnál, a király fiánál
27 Tu leur diras: Ainsi parle le roi. Mettez cet homme en prison et nourrissez-le strictement de pain etd'eau jusqu'à ce que je revienne sain et sauf."	27 és mondjátok nekik: ‘Ezt üzeni a király: Vessétek tömlöcbe ezt az embert, s tartsátok nyomorúságos kenyéren és szűk vízen, amíg én békével vissza nem térek.’«
28 Michée dit: "Si tu reviens sain et sauf, c'est que Yahvé n'a pas parlé par ma bouche."	28 Azt mondta erre Mikeás: »Ha te békével visszatérsz, nem szólt az Úr általam.« Majd azt mondta: »Halljátok népek mindnyájan!«
29 Le roi d'Israël et Josaphat, roi de Juda, montèrent contre Ramot de Galaad.	29 Felvonult tehát Izrael királya és Jozafát Júda királya Rámót-Gileád ellen.
30 Le roi d'Israël dit à Josaphat: "Je me déguiserai pour marcher au combat, mais toi, revêts toncostume!" Le roi d'Israël se déguisa et marcha au combat.	30 Azt mondta ekkor Izrael királya Jozafátnak: »Fogj fegyvert, s eredj a harcba, de csak öltsd fel saját ruháidat!« Izrael királya azonban álruhát öltött, s úgy ment a harcba. –
31 Le roi d'Aram avait donné cet ordre à ses commandants de chars: "Vous n'attaquerez ni petit nigrand, mais seulement le roi d'Israël."	31 Szíria királya pedig megparancsolta a szekerek harminckét parancsnokának: »Ne harcoljatok se kicsiny, se nagy ellen, hanem csak egyedül Izrael királya ellen.« –
32 Lorsque les commandants de chars virent Josaphat, ils dirent: "C'est sûrement le roi d'Israël", et ilsdirigèrent le combat de son côté; mais Josaphat poussa son cri de guerre	32 Így amikor a szekerek parancsnokai Jozafátot meglátták, azt hitték, hogy ő Izrael királya, s rátámadtak, s ellene hadakoztak, de Jozafát felkiáltott.
33 et, lorsque les commandants de chars virent que ce n'était pas le roi d'Israël, ils s'éloignèrent de lui.	33 Megértették erre a szekerek parancsnokai, hogy nem ő Izrael királya, s ott hagyták.
34 Or un homme banda son arc sans savoir qui il visait et atteignit le roi d'Israël entre le corselet et lesappliques de la cuirasse. Celui-ci dit à son charrier: "Tourne bride et fais-moi sortir de la mêlée, car je me sensmal."	34 Egy ember azonban felvonta íját és csak úgy találomra ellőtte a nyilat, s véletlenül éppen Izrael királyát találta el a tüdő és a gyomor között. Erre ez azt mondta szekérvezetőjének: »Fordulj meg, s vigyél ki engem a seregből, mert súlyosan megsebesültem.«
35 Mais le combat devint plus violent ce jour-là, on soutint le roi debout sur son char en face desAraméens, et le soir il mourut; le sang de sa blessure coulait dans le fond du char.	35 Ám nagy harc kerekedett azon a napon, s így Izrael királya továbbra is ott állt szekerén a szírekkel szemben. Estére azonban meghalt; sebéből a vér a szekér belsejébe folyt.
36 Au coucher du soleil, un cri se répandit dans le camp: "Chacun à sa ville et chacun à son pays!	36 Erre még napnyugta előtt kikiáltotta a hírnök az egész seregben, s azt mondták: »Mindenki térjen vissza városába s földjére!«
37 Le roi est mort." On alla à Samarie et on enterra le roi à Samarie.	37 Meghalt tehát a király, s elvitték Szamariába, s eltemették a királyt Szamariában,
38 On lava à grande eau son char à l'étang de Samarie, les chiens lapèrent le sang et les prostituées s'ybaignèrent, selon la parole que Yahvé avait dite.	38 szekerét pedig megmosták és szerszámát leöblítették Szamaria tavában, amikor is a kutyák felnyalták vérét – az Úrnak azon szava szerint, amelyet szólt.
39 Le reste de l'histoire d'Achab, tout ce qu'il a fait, la maison d'ivoire qu'il construisit, toutes lesvilles qu'il bâtit, cela n'est-il pas écrit au livre des Annales des rois d'Israël?	39 Ácháb egyéb dolgai pedig, s mindaz, amit cselekedett, az elefántcsontház, amelyet építtetett, s mindazok a városok, amelyeket kiépíttetett, nemde meg vannak írva Izrael királyainak krónikás könyvében?
40 Achab se coucha avec ses pères et son fils Ochozias régna à sa place.	40 Ácháb tehát aludni tért atyáihoz, s fia, Ahaszja lett a király helyette.
41 Josaphat fils d'Asa devint roi sur Juda en la quatrième année d'Achab, roi d'Israël.	41 Jozafát, Ásza fia, Áchábnak, Izrael királyának negyedik esztendejében kezdett uralkodni Júdán.
42 Josaphat avait 35 ans à son avènement et il régna 25 ans à Jérusalem; sa mère s'appelait Azuba,fille de Shilhi.	42 Harmincöt esztendős volt, amikor uralkodni kezdett, s huszonöt esztendeig uralkodott Jeruzsálemben; anyját, aki Saláj lánya volt, Azubának hívták.
43 Il suivit entièrement la conduite de son père Asa, sans dévier, faisant ce qui est juste au regard deYahvé.	43 Mindenben apjának, Ászának útján járt, s arról le nem tért, s azt cselekedte, ami igaz az Úr színe előtt.
44 Seulement, les hauts lieux ne disparurent pas; le peuple continua d'offrir des sacrifices et del'encens sur les hauts lieux.	44 Mindazonáltal a magaslatokat nem távolította el: a nép ugyanis még a magaslatokon áldozott és gyújtott jó illatot.
45 Josaphat fut en paix avec le roi d'Israël.	45 Jozafát békességet tartott Izrael királyával.
46 Le reste de l'histoire de Josaphat, la vaillance qu'il déploya et les guerres qu'il livra, cela n'est-il pasécrit au livre des Annales des rois de Juda?	46 Jozafát egyéb dolgai pedig és cselekedetei, amelyeket művelt, valamint harcai, nemde meg vannak írva Júda királyainak krónikás könyvében?
47 Le reste des prostitués sacrés qui avaient subsisté au temps de son père Asa, il les fit disparaître dupays.	47 Ő eltávolította az országból azoknak a fiúszeretőknek maradékait is, akik apja, Ásza napjaiból maradtak.
48 Il n'y avait pas de roi établi sur Edom, et le roi	48 Akkoriban nem állt király Edom élén.
49 Josaphat construisit des vaisseaux de Tarsis pour aller chercher l'or à Ophir, mais il ne put y aller,car les vaisseaux se brisèrent à Eçyôn-Gébèr.	49 Így Jozafát király tengeri hajókat készíttetett, hogy Ofírba hajózzanak aranyért, de nem mehettek el, mert összetörtek Ecjon-Géberben.
50 Alors Ochozias fils d'Achab dit à Josaphat: "Mes serviteurs iront avec tes serviteurs sur lesvaisseaux"; mais Josaphat n'accepta pas.	50 Akkor azt mondta Ahaszja, Ácháb fia Jozafátnak: »Menjenek szolgáim szolgáiddal a hajókon« – de azt Jozafát nem akarta.
51 Josaphat se coucha avec ses pères et on l'enterra dans la Cité de David, son ancêtre; son fils Joramrégna à sa place.	51 Amikor aztán Jozafát aludni tért atyáihoz, eltemették melléjük atyja, Dávid városában és fia, Jórám lett a király helyette.
52 Ochozias, fils d'Achab, devint roi sur Israël à Samarie en la dix-septième année de Josaphat, roi deJuda, et régna deux ans sur Israël.	52 Ahaszja, Ácháb fia Jozafátnak, Júda királyának tizenhetedik esztendejében kezdett uralkodni Izraelen Szamariában, s két esztendeig uralkodott Izraelen.
53 Il fit ce qui déplaît à Yahvé et suivit la voie de son père et celle de sa mère, et celle de Jéroboamfils de Nebat qui avait entraîné Israël au péché.	53 Azt cselekedte, ami gonosz az Úr színe előtt, s apjának meg anyjának útján járt, meg Jeroboámnak, Nábát fiának az útján, aki vétekre vitte Izraelt.
54 Il rendit un culte à Baal et se prosterna devant lui, et il irrita Yahvé, Dieu d'Israël, tout comme avaitfait son père.	54 Baált szolgálta és imádta – az Urat, Izrael Istenét pedig bosszantotta, egészen úgy, ahogy apja cselekedett.