Psalmen 9

EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 [Für den Chormeister. Nach der Weise «Stirb für den Sohn!» Ein Psalm Davids.]	1 A karvezetőnek. A »Mút labbén« dallama szerint. Dávid zsoltára.
2 Ich will dir danken, Herr, aus ganzem Herzen, verkünden will ich all deine Wunder.	2 Uram, teljes szívemből dicsérlek, hirdetem minden csodatettedet.
3 Ich will jauchzen und an dir mich freuen, für dich, du Höchster, will ich singen und spielen.	3 Örvendezem és ujjongok benned, zsoltárral dicsőítem, ó Fölséges, nevedet!
4 Denn zurückgewichen sind meine Feinde, gestürzt und vergangen vor deinem Angesicht.	4 Mert ellenségeim meghátráltak, színed előtt meginogtak s elpusztultak.
5 Du hast mir Recht verschafft und für mich entschieden, dich auf den Thron gesetzt als ein gerechter Richter.	5 Mert fölkaroltad peremet és ügyemet, aki igazságosan ítélsz, trónodra ültél.
6 Du hast die Völker bedroht, die Frevler vernichtet, ihren Namen gelöscht für immer und ewig.	6 Megdorgáltad a nemzeteket, elpusztítottad az istentelent, nevüket eltörölted mindörökre.
7 Die Feinde sind dahin, zerschlagen für immer. Du hast Städte entvölkert, ihr Ruhm ist versunken.	7 Ellenségeim csatát vesztettek, eltűntek, romba döntötted városaikat, velük együtt tűnt el emlékük is.
8 Der Herr aber thront für ewig; er stellt seinen Thron auf zum Gericht.	8 Íme az Úr mindörökké trónol, ítéletre készen tartja trónusát.
9 Er richtet den Erdkreis gerecht, er spricht den Völkern das Urteil, das sie verdienen.	9 Megítéli igazsággal a föld kerekségét, méltányosan ítéli meg a népeket.
10 So wird der Herr für den Bedrückten zur Burg, zur Burg in Zeiten der Not.	10 Az Úr lesz az elnyomott menedéke, szorongatásai között alkalmas időben segítője.
11 Darum vertraut dir, wer deinen Namen kennt; denn du, Herr, verlässt keinen, der dich sucht.	11 Bízzanak is benned, akik megismerték neved, mert a téged keresőket nem hagyod el, Uram.
12 Singt dem Herrn, der thront auf dem Zion, verkündet unter den Völkern seine Taten!	12 Zengjetek az Úrnak, aki a Sionon lakik, tetteit hirdessétek a nemzetek között.
13 Denn er, der jede Blutschuld rächt, denkt an die Armen und ihren Notschrei vergisst er nicht.	13 Mert megemlékezett róluk, aki számon kéri a vért, nem feledte el a szegények szavát.
14 Sei mir gnädig in meiner Not; Herr, sieh doch, wie sie mich hassen! Führ mich herauf von den Pforten des Todes,	14 Könyörülj rajtam, Uram, nézd, szorongatnak ellenségeim! De te fölemelsz a halál kapuiból engem,
15 damit ich all deinen Ruhm verkünde in den Toren von Zion und frohlocke, weil du mir hilfst.	15 hogy hirdessem teljes dicséretedet, Sion leányának kapuiban ujjongjak szabadításodon.
16 Völker versanken in der Grube, die sie selber gegraben; im Netz, das sie heimlich gelegt, hat ihr Fuß sich verfangen.	16 A nemzetek beestek a maguk ásta verembe, a tőrben, amelyet elrejtettek, saját lábuk akadt meg.
17 Kundgetan hat sich der Herr: Er hielt sein Gericht; im eigenen Werk hat sich der Frevler verstrickt. [Zwischenspiel. Sela]	17 Megnyilatkozott az Úr, ítéletet tartott, saját keze művein fennakadt a gonosz.
18 Hinabfahren müssen die Frevler zum Totenreich, alle Heiden, die Gott vergessen.	18 Az alvilágba térnek a vétkesek, minden nemzet, amely megfeledkezett Istenről!
19 Doch der Arme ist nicht auf ewig vergessen, des Elenden Hoffnung ist nicht für immer verloren.	19 Mert nem marad örökre elfeledve a szegény, nem vész el végleg a szegények reménye.
20 Erheb dich, Herr, damit nicht der Mensch triumphiert, damit die Völker gerichtet werden vor deinem Angesicht.	20 Kelj fel, Uram! Ember ne legyen elbizakodott, színed előtt ítéletre kerüljenek a nemzetek.
21 Wirf Schrecken auf sie, o Herr! Erkennen sollen die Völker: Sie sind nur Menschen. [Sela]	21 Bocsáss rájuk, Uram, rettegést, hadd tudják meg a nemzetek, hogy csak emberek!