Vangelo secondo Marco 3

DIODATI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 POI egli entrò di nuovo nella sinagoga, e quivi era un uomo che avea la mano secca.	1 Majd ismét bement a zsinagógába. Volt ott egy ember, akinek a keze el volt száradva.
2 Ed essi l’osservavano se lo sanerebbe in giorno di sabato, per accusarlo.	2 Lesték őt, vajon meggyógyítja-e szombatnapon, hogy vádolhassák.
3 Ed egli disse all’uomo che avea la mano secca: Levati là nel mezzo.	3 Akkor ő ezt mondta a béna kezű embernek: »Állj középre.«
4 Poi disse loro: È egli lecito di far bene o male; di salvare una persona, o di ucciderla, in giorno di sabato? Ma essi tacevano.	4 Aztán megkérdezte tőlük: »Szabad-e szombaton jót tenni, vagy rosszat, életet megmenteni vagy veszni hagyni?« Azok csak hallgattak.
5 Allora, avendoli guardati attorno con indegnazione, contristato per l’induramento del cuor loro, disse a quell’uomo: Distendi la tua mano. Ed egli la distese. E la sua mano fu restituita sana come l’altra.	5 Ő erre haragosan körülnézett rajtuk, elszomorodott szívük keménységén, és így szólt az emberhez: »Nyújtsd ki a kezedet!« Az kinyújtotta, és meggyógyult a keze.
6 E i Farisei, essendo usciti, tenner subito consiglio con gli Erodiani contro a lui, come lo farebber morire.	6 A farizeusok, mihelyt kimentek, azonnal tanácsot tartottak ellene a Heródes-pártiakkal, hogy hogyan veszítsék el őt.
7 Ma Gesù, co’ suoi discepoli, si ritrasse al mare, e gran moltitudine lo seguitò,	7 Jézus pedig tanítványaival együtt elment a tengerhez. Nagy sokaság követte őt Galileából, Júdeából,
8 da Galilea, e da Giudea, e da Gerusalemme, e da Idumea, e da oltre il Giordano; parimente, una gran moltitudine da’ contorni di Tiro, e di Sidon, avendo udite le gran cose ch’egli faceva, venne a lui.	8 Jeruzsálemből, Idúmeából. Sőt a Jordánon túlról, valamint Tírusz és Szidon környékéről is nagy sokaság jött hozzá, mert hallották, hogy miket művelt.
9 Ed egli disse a’ suoi discepoli, che vi fosse sempre una navicella appresso di lui, per la moltitudine; che talora non l’affollasse.	9 Tanítványaitól azt kérte, hogy egy bárka álljon készen számára a tömeg miatt, hogy ne szorongassák őt.
10 Perciocchè egli ne avea guariti molti; talchè tutti coloro che aveano qualche flagello si avventavano a lui, per toccarlo.	10 Mivel azonban sokakat meggyógyított, mindazok, akik valami betegségben szenvedtek, ott tolongtak körülötte, hogy megérinthessék.
11 E gli spiriti immondi, quando lo vedevano, si gettavano davanti a lui, e gridavano, dicendo: Tu sei il Figliuol di Dio.	11 A tisztátalan lelkek pedig, amikor meglátták, leborultak előtte és így kiáltoztak:
12 Ma egli li sgridava forte acciocchè nol manifestassero	12 »Te vagy az Isten Fia.« Ő azonban keményen rájuk parancsolt, hogy ne fedjék fel kilétét.
13 POI egli montò in sul monte, e chiamò a sè coloro ch’egli volle; ed essi andarono a lui.	13 Azután fölment a hegyre. Magához hívta, akiket ő akart, és azok odamentek hozzá.
14 Ed egli ne ordinò dodici, per esser con lui, e per mandarli a predicare;	14 Létrehozta a Tizenkettőt, hogy vele legyenek, és hogy elküldje őket igét hirdetni.
15 e per aver la podestà di sanare le infermità, e di cacciare i demoni.	15 Hatalmat adott nekik, hogy kiűzzék az ördögöket.
16 Il primo fu Simone, al quale ancora pose nome Pietro.	16 Ezt a tizenkettőt választotta ki: Simont, akinek a Péter nevet adta;
17 Poi Giacomo figliuol di Zebedeo; e Giovanni, fratello di Giacomo, a’ quali pose nome Boanerges, che vuol dire: Figliuoli di tuono;	17 ezenkívül Jakabot, Zebedeus fiát, és Jánost, Jakab testvérét, akiket Boanérgesznek, azaz mennydörgés fiainak nevezett el;
18 e Andrea, e Filippo, e Bartolomeo, e Matteo, e Toma, e Giacomo figliuol di Alfeo; e Taddeo, e Simone Cananeo;	18 és Andrást; Fülöpöt, Bertalant, Mátét és Tamást; Jakabot, Alfeus fiát, Tádét, a kánaáni Simont,
19 e Giuda Iscariot, il quale anche lo tradì.	19 és az iskarióti Júdást, aki elárulta őt.
20 POI vennero in casa. Ed una moltitudine si raunò di nuovo; talchè non potevano pur prender cibo.	20 Amint hazaértek, ismét olyan nagy tömeg gyűlt össze, hogy még kenyeret sem ehettek.
21 Or i suoi, udite queste cose, uscirono per pigliarlo, perciocchè dicevano: Egli è fuori di sè	21 Mikor hozzátartozói ezt meghallották, elmentek, hogy erővel hazavigyék őt, mert azt mondták: »Megháborodott.«
22 Ma gli Scribi ch’eran discesi di Gerusalemme, dicevano: Egli ha Beelzebub; e per lo principe de’ demoni, caccia i demoni.	22 Az írástudók, akik Jeruzsálemből jöttek le, azt mondták, hogy Belzebub szállta meg, és az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.
23 Ma egli, chiamatili a sè, disse loro in similitudine: Come può Satana cacciar Satana?	23 Ekkor összehívta őket, és példabeszédekben ezt mondta nekik: »Hogyan űzheti ki a sátán a sátánt?
24 E se un regno è diviso in parti contrarie, egli non può durare.	24 Ha valamely ország meghasonlik önmagával, az az ország nem állhat fenn.
25 E, se una casa è divisa in parti contrarie, ella non può durare.	25 És ha egy ház meghasonlik önmagával, az a ház nem állhat fenn.
26 Così, se Satana si leva contro a sè stesso, ed è diviso in parti contrarie, egli non può durare, anzi vien meno.	26 Ha a sátán önmaga ellen támad és meghasonlott, nem maradhat fenn, hanem vége van.
27 Niuno può entrar nella casa d’un uomo possente, e rapirgli le sue masserizie, se prima non l’ha legato; allora veramente gli prederà la casa.	27 Senki nem mehet be az erősnek a házába és nem ragadhatja el a holmiját, ha előbb meg nem kötözi az erőst, csak akkor tudja kirabolni a házát.
28 Io vi dico in verità, che a’ figliuoli degli uomini sarà rimesso qualunque peccato, e qualunque bestemmia avranno detta.	28 Bizony, mondom nektek, hogy minden vétket és káromlást, amellyel káromkodnak, megbocsátanak az emberek fiainak;
29 Ma chiunque avrà bestemmiato contro allo Spirito Santo, giammai in eterno non ne avrà remissione; anzi sarà sottoposto ad eterno giudicio.	29 de aki a Szentlélek ellen káromkodik, az nem nyer bocsánatot soha, hanem örök vétek fogja terhelni.«
30 Or egli diceva questo, perciocchè dicevano: Egli ha lo spirito immondo	30 Mert azt mondták: »Tisztátalan lélek van benne.«
31 I SUOI fratelli adunque, e sua madre, vennero; e, fermatisi di fuori, mandarono a chiamarlo.	31 Ekkor az anyja és a testvérei odajöttek, és kint megállva üzentek neki, és hívták őt.
32 Or la moltitudine sedeva d’intorno a lui, e gli disse: Ecco, tua madre, e i tuoi fratelli son là di fuori, e ti cercano.	32 A körülötte ülő tömegből szóltak is neki: »Íme, anyád és testvéreid keresnek téged odakinn!«
33 Ma egli rispose loro, dicendo: Chi è mia madre, o chi sono i miei fratelli?	33 Ő így felelt nekik: »Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?«
34 E, guardati in giro coloro che gli sedevano d’intorno, disse: Ecco mia madre, e i miei fratelli. Perciocchè,	34 Aztán végighordozva tekintetét a körülötte ülőkön, így szólt: »Íme, az én anyám és testvéreim.
35 chiunque avrà fatta la volontà di Dio, esso è mio fratello e mia sorella, e mia madre	35 Mert aki Isten akaratát cselekszi, az az én testvérem, nővérem és anyám.«