Livre de Jérémie 44

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Voici la parole qui fut adressée à Jérémie à propos de tous les Judéens qui habitaient en Égypte: ceux de Migdol, de Tahpanhès, de Nof et du pays de Patros.	1 Az ige, amely elhangzott Jeremiáshoz az Egyiptom földjén lakó júdaiakról, mindazokról, akik Migdolban, Tafneszben, Memfiszben és Patrosz földjén laktak:
2 “Voici ce que dit Yahvé Sabaot, le Dieu d’Israël: Vous avez vu tout le malheur que j’ai fait venir sur Jérusalem et sur toutes les villes de Juda. Aujourd’hui elles sont en ruines et sans habitants.	2 »Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Ti láttátok mindazt a rosszat, amit Jeruzsálemre és Júda összes városára hoztam: íme, romok azok ma, és nincs bennük lakó,
3 C’est qu’ils m’avaient mis en colère avec tout le mal qu’ils commettaient: ils sont allés encenser et servir des dieux étrangers qu’ils ne connaissaient pas, ni eux, ni leurs pères.	3 gonoszságuk miatt, melyet azért műveltek, hogy engem bosszantsanak, amikor elmentek más isteneknek tömjénezni és szolgálni, akiket nem ismertek sem ők, sem ti, sem atyáitok.
4 “Je n’ai pas cessé de leur envoyer tous mes serviteurs les prophètes, pour leur dire: Ne faites donc pas cette chose honteuse que je déteste!	4 Pedig elküldtem hozzátok összes szolgámat, a prófétákat, idejekorán küldtem, és mondtam: Ne tegyétek ezt az utálatos dolgot, amit gyűlölök!
5 Mais ils n’ont pas écouté, ils n’ont pas prêté l’oreille, ils ne sont pas revenus de leurs actions mauvaises, ils n’ont pas cessé d’encenser les dieux étrangers.	5 De nem hallgatták meg, és nem hajtották ide fülüket, hogy megtérjenek gonoszságukból, és ne tömjénezzenek más isteneknek.
6 “Alors s’est enflammé le feu de ma colère, il a brûlé les villes de Juda et les rues de Jérusalem; il en a fait une ruine, un désert, comme on le voit en ce jour.	6 Ezért kiáradt indulatom és haragom, s fellángolt Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin, úgyhogy rommá és pusztasággá lettek, amint azok ma is.
7 “Et maintenant, voici ce que dit Yahvé, le Dieu Sabaot, le Dieu d’Israël: Pourquoi vous faites-vous du mal à vous-mêmes? Voulez-vous que Juda soit privé d’hommes et de femmes, d’enfants et de nourrissons, au point qu’il n’en reste rien?	7 Most pedig így szól az Úr, a Seregek Istene, Izrael Istene: Miért tesztek ily nagy rosszat magatokkal? Hogy kiirtsanak titeket, férfit és asszonyt, gyermeket és csecsemőt Júdából, hogy ne hagyjanak nektek maradékot sem?
8 Pourquoi agissez-vous de façon à me mettre en colère? N’offrez pas d’encens aux dieux étrangers en cette Égypte où vous êtes venus vous installer. Voulez-vous donc disparaître et devenir une malédiction et une moquerie pour toutes les nations de la Terre?	8 Miért bosszantotok engem kezetek műveivel, más isteneknek tömjénezve Egyiptom földjén, ahová bementetek, hogy ott tartózkodjatok mint jövevények? Hogy kiirtsanak titeket, és átokká meg gyalázattá legyetek a föld minden nemzete között?
9 Avez-vous oublié les crimes de vos pères, les crimes des rois de Juda et les crimes de ses chefs, les crimes que vous et vos femmes avez commis en Juda et dans les rues de Jérusalem?	9 Talán elfelejtettétek atyáitok gonoszságait, Júda királyainak gonoszságait és feleségeik gonoszságait, a ti gonoszságaitokat és feleségeitek gonoszságait, melyeket Júda földjén és Jeruzsálem utcáin műveltek?
10 On ne s’est pas repenti jusqu’à ce jour, on n’a pas suivi ma loi et mes commandements que j’avais placés devant vous et devant vos pères.	10 Nem bánkódtak mind a mai napig; nem féltek és nem jártak törvényem és rendelkezéseim szerint, melyeket elétek és atyáitok elé adtam.
11 “C’est pourquoi, voici ce que dit Yahvé Sabaot, le Dieu d’Israël: Je me tourne contre vous pour votre malheur et je vais supprimer tout Juda.	11 Ezért így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Íme, én ellenetek fordítom arcomat a vesztetekre, hogy kiirtsam egész Júdát.
12 Je prendrai ce qui reste de Juda, ceux qui ont décidé d’aller en Égypte pour s’y installer, et ils périront tous. Ils tomberont en Égypte, ils y mourront par l’épée et par la famine: du plus petit jusqu’au plus grand, tous mourront par l’épée et par la famine. Ils seront un exemple de malédiction, de déchéance; on ne fera que s’en moquer.	12 Elragadom Júda maradékát, akik Egyiptom földje felé fordították arcukat, hogy oda menjenek, és ott tartózkodjanak mint jövevények. Elvesznek mindnyájan Egyiptom földjén, elesnek a kard által, az éhínség által elvesznek, kicsitől nagyig; a kard és az éhínség által fognak meghalni. Átokká, borzadállyá, átkozódás és gyalázat tárgyává lesznek.
13 Je m’en prendrai à ceux qui habitent en Égypte comme je m’en suis pris à Jérusalem, avec l’épée, la famine et la peste.	13 Meglátogatom az Egyiptom földjén lakókat, ahogyan meglátogattam Jeruzsálemet, karddal, éhínséggel és dögvésszel.
14 De tous ceux qui restent de Juda et qui sont entrés en Égypte pour s’y installer, avec l’espoir de retourner en Juda, il n’y aura ni fuyard ni survivant.”	14 Nem lesz senki, aki megmenekül és megmarad Júda maradékából, akik Egyiptom földjére mentek, hogy ott tartózkodjanak mint jövevények, és majd visszatérjenek Júda földjére, ahová lelkük visszatérni vágyik, hogy ott lakjanak. De nem térnek vissza, kivéve néhány menekültet.«
15 Tous les hommes qui savaient que leurs femmes encensaient des dieux étrangers, toutes les femmes qui étaient là et tout le peuple qui habitait à Patros, en Égypte - cela faisait beaucoup de monde - répondirent alors à Jérémie:	15 Erre így feleltek Jeremiásnak mindazok a férfiak, akik tudták, hogy feleségeik más isteneknek tömjéneznek, és az asszonyok mind, akik nagy tömegben álltak ott, meg az egész nép, amely Egyiptom földjén, Patroszban lakott:
16 “Nous ne te suivrons pas dans ce que tu nous dis au nom de Yahvé.	16 »Arra az igére nézve, amelyet az Úr nevében mondtál nekünk, nem hallgatunk rád,
17 Nous ferons comme nous l’avons décidé, nous brûlerons l’encens pour la reine des cieux et nous lui offrirons des libations. Nous le faisions bien, nous et nos pères, nos rois et nos chefs, dans les villes de Juda et dans les rues de Jérusalem, et alors nous avions du pain comme nous voulions, nous étions heureux et nous ne connaissions pas le malheur.	17 hanem mindenben egészen annak az igének megfelelően cselekszünk, amely elhagyta ajkunkat: tömjénezünk az ég királynőjének, és italáldozatot öntünk neki, ahogyan tettük mi és atyáink, királyaink és fejedelmeink Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin, mert akkor jóllaktunk kenyérrel, jó dolgunk volt, és bajt nem láttunk.
18 “Mais dès que nous avons cessé d’encenser la reine des cieux et de lui offrir des libations, nous avons manqué de tout et nous sommes morts par l’épée et par la famine.	18 De mióta felhagytunk azzal, hogy tömjénezzünk az ég királynőjének, és italáldozatot öntsünk neki, mindenben hiányt szenvedünk, és kard meg éhínség által veszünk el.
19 D’ailleurs, lorsque nous encensons la reine des cieux et que nous lui offrons des libations, ce n’est pas en cachette de nos maris que nous faisons ces gâteaux à son image et que nous préparons ces libations.”	19 Amikor pedig tömjénezünk az ég királynőjének, és italáldozatot öntünk neki, talán férjeink tudta nélkül készítünk neki áldozati kalácsokat, melyek őt ábrázolják, és öntünk neki italáldozatot?«
20 Alors Jérémie prit la parole et dit à tout le peuple, aux hommes, aux femmes et à tous les gens qui lui avaient répliqué:	20 Akkor Jeremiás szólt az egész néphez: a férfiakhoz és az asszonyokhoz, az egész néphez, akik ilyen feleletet adtak neki, és ezt mondta:
21 “C’est tout le contraire: cet encensement que vous pratiquiez dans les villes de Juda et dans les rues de Jérusalem, vous, vos pères, vos rois et vos chefs, et tout le peuple du pays, Yahvé s’en est souvenu et tout lui est revenu à la mémoire.	21 »Vajon nem arra a tömjénáldozatra emlékezett-e az Úr, amelyet Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin bemutattatok, ti és atyáitok, királyaitok, fejedelmeitek és az ország népe? Nem az jutott-e eszébe?
22 Yahvé ne peut plus supporter le spectacle des mauvaises actions et des horreurs que vous commettez; c’est pourquoi votre pays est devenu une ruine, un désert, une malédiction, privé d’habitants comme il l’est aujourd’hui.	22 És nem bírta tovább elviselni az Úr tetteitek gonoszságát, az utálatosságokat, melyeket műveltetek. Ezért lett országotok rommá, borzadállyá és átokká, lakó nélkül, ahogy ez ma is van.
23 Avec votre encens vous avez péché contre Yahvé; vous n’avez pas écouté la voix de Yahvé et vous n’avez pas suivi sa Loi, ses commandements et ses préceptes; c’est pourquoi ce malheur vous est arrivé comme on le voit aujourd’hui.”	23 Mivel tömjént áldoztatok és vétkeztetek az Úr ellen, nem hallgattatok az Úr szavára, és nem jártatok az ő törvénye, rendelkezései és parancsai szerint, azért ért titeket ez a baj, ahogy ez ma is van.«
24 Jérémie dit encore à tout le peuple et à toutes les femmes: Écoutez la parole de Yahvé, vous tous Judéens qui êtes en Égypte.	24 Majd ezt mondta Jeremiás az egész népnek és valamennyi asszonynak: »Halljátok az Úr igéjét, egész Júda, akik Egyiptom földjén vagytok!
25 Voici ce que dit Yahvé Sabaot, le Dieu d’Israël: Vous, les femmes, faites donc comme vous l’avez décidé. Vous avez dit: Nous accomplirons les vœux que nous avons faits, nous encenserons la reine des cieux et nous lui offrirons des libations. Eh bien, honorez donc vos promesses, faites ce que vous avez promis!	25 Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Ti és feleségeitek szóltatok szátokkal, és kezetekkel teljesítettétek, amit mondtatok: ‘Mindenképp megtartjuk fogadalmainkat, melyeket fogadtunk, hogy tömjénezünk az ég királynőjének, és italáldozatot öntünk neki.’ Csak teljesítsétek fogadalmaitokat, csak tartsátok meg fogadalmaitokat!
26 Mais écoutez cette parole de Yahvé, vous tous Judéens qui habitez en Égypte: Voici ce que moi, j’ai juré par mon grand Nom. Mon nom - dit Yahvé - ne sera plus prononcé par aucun homme de Juda dans tout le pays d’Égypte; aucun d’eux ne dira plus: Vive le Seigneur Yahvé!	26 Ezért halljátok az Úr igéjét, egész Júda, akik Egyiptom földjén laktok: Íme, megesküszöm az én nagy nevemre – mondja az Úr –, hogy Egyiptom egész földjén egyetlen júdai férfi szájából sem hangzik el többé az én nevem: ‘Él az Úristen!’
27 “Je vais m’occuper d’eux pour le malheur et non pour leur faire du bien; tous les hommes de Juda qui sont en Égypte disparaîtront par l’épée et par la famine, jusqu’au dernier.	27 Íme, én virrasztok fölöttük a vesztükre, és nem a javukra; elvesznek Júda férfiai mind, akik Egyiptom földjén vannak, a kard és az éhínség által, míg csak el nem fogynak.
28 (Un tout petit nombre d’hommes qui aura échappé à l’épée, reviendra d’Égypte au pays de Juda). Tous ceux de Juda qui sont en Égypte sauront alors quelle est la parole qui se réalise: la mienne ou la leur.	28 De az a kevés ember, aki megmenekül a kardtól, visszatér Egyiptom földjéről Júda földjére. Akkor majd megtudja Júda egész maradéka, akik Egyiptom földjére mentek, hogy ott tartózkodjanak jövevényként, hogy kinek a szava teljesedik be, az enyém vagy az övék.
29 Voici le signe - parole de Yahvé - qui vous permettra de savoir que je viens vous visiter ici et que les paroles de menaces que j’ai prononcées contre vous se réaliseront.	29 Ez lesz számotokra a jel – mondja az Úr –, hogy meglátogatlak titeket ezen a helyen, és így megtudjátok, hogy valóban beteljesednek rajtatok szavaim, a vesztetekre.
30 Vous avez vu comment j’ai livré Sédécias, roi de Juda, aux mains de Nabukodonozor, roi de Babylone, son ennemi qui en voulait à sa vie; de même je vais livrer Hofra, le Pharaon d’Égypte, aux mains de ses ennemis qui en veulent à sa vie.”	30 Így szól az Úr: Íme, én Efree fáraót, Egyiptom királyát ellenségeinek kezébe adom, azok kezébe, akik életére törnek, ahogy Cidkiját, Júda királyát Nebukadnezárnak, Babilon királyának kezébe adtam, aki ellensége volt, és életére tört.«