Qoelet 7
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
NOVA VULGATA | KÁLDI-NEOVULGÁTA |
---|---|
1 Melius est nomen bonum quam unguenta pretiosa, et dies mortis die nativitatis. | 1 Jobb a jó név az illatos olajnál, s a halál napja a születés napjánál. |
2 Melius est ire ad domum luctus quam ad domum convivii; in illa enim finis cunctorum hominum, et vivens hoc conferet in corde. | 2 Jobb a gyásznak házába menni, mint a lakoma házába térni, mert az minden embert a közös végre figyelmeztet, s az élő ott megszívleli a jövőt. |
3 Melior est tristitia risu, quia per tristitiam vultus corrigitur animus. | 3 Jobb a komorság a nevetésnél, mert az arc szomorúságától javul a bűnös lelke. |
4 Cor sapientium in domo luctus, et cor stultorum in domo laetitiae. | 4 Ott a bölcsek szíve, ahol gyász van, a balgák szíve pedig ott, ahol öröm lakik. |
5 Melius est a sapiente corripi quam laetari stultorum canticis, | 5 Jobb a bölcsnek feddését hallani, mint a hízelgő balgák énekét hallgatni. |
6 quia sicut sonitus spinarum ardentium sub olla, sic risus stulti. Sed et hoc vanitas. | 6 Mert amilyen az égő tövis ropogása az edény alatt, olyan az oktalan kacagása! Ez is csak hiúság! |
7 Quia calumnia stultum facit sapientem, et munus cor insanire facit. | 7 A zsarolás a bölcset balgává teszi, s az ajándék megrontja a szívet. |
8 “ Melior est finis negotii quam principium, melior est patiens arrogante ”. | 8 »Jobb a dolog vége az elejénél, jobb a türelmes a kevélynél.« |
9 Ne sis velox in animo ad irascendum, quia ira in sinu stulti requiescit. | 9 Ne légy hirtelen a bosszúságra, mert a bosszúság a balgák keblében lakik. |
10 Nedicas: “Quid, putas, causae est quod priora tempora meliora fuere quam nuncsunt? ”. Non enim ex sapientia interrogas de hoc. | 10 Ne mondd: »Miért van az, hogy azelőtt jobb idők jártak, mint most?« Mert balga az ilyen kérdés! |
11 Bona est sapientia cumdivitiis et prodest videntibus solem. | 11 Jobb a bölcsesség a vagyonnál, és nagyobb előny azoknak, akik a napot látják. |
12 Sicut enim protegit sapientia, sicprotegit pecunia; hoc autem plus habet eruditio, quod sapientia vitam tribuitpossessori suo. | 12 Mert amint megoltalmaz a bölcsesség, ugyanúgy megoltalmaz a pénz is; a tudomány és a bölcsesség mégis hasznosabb, mert életet ad a birtokosának. |
13 Considera opera Dei: quod nemo possit corrigere, quod illecurvum fecerit. | 13 Szemléld Isten művét, hogy senki sem tudja egyenessé tenni, amit görbének alkotott! |
14 In die bona fruere bonis et in die mala considera: sicuthanc, sic et illam fecit Deus, ita ut non inveniat homo quidquam de futuro. | 14 A jólét napjain élvezd a jót, a balsors napján pedig gondold meg, hogy ezt is, mint azt, Isten alkotta, azért, hogy az embernek ne lehessen jogos panasza ellene. |
15 Cuncta vidi in diebus vanitatis meae: est iustus, qui perit in iustitia sua,et impius, qui multo vivit tempore in malitia sua. | 15 Hívságos napjaim folyamán ezeket is láttam: Van igaz ember, aki igazvolta mellett is tönkremegy, és van bűnös, aki gonoszsága mellett is sokáig él. |
16 Noli esse nimis iustus neque sapiens supra modum! Cur te perdere vis? | 16 Ne akarj túlságosan igaz és a kelleténél bölcsebb lenni, hogy balgává ne légy! |
17 Ne agas nimis impie et noli esse stultus! Cur mori debeas in tempore non tuo? | 17 Ne légy szerfelett gonosz, és ne légy ostoba, hogy meg ne halj időd előtt! |
18 Bonum est ut, quod habes, teneas, sed et ab illo ne subtrahas manum tuam,quia qui timet Deum, utrumque devitat. | 18 Jó, ha megőrzöd, amid van; de a többiről se vedd le kezedet, mert aki féli Istent, nem hanyagol el semmit. |
19 Sapientia confortabit sapientem superdecem principes civitatis. | 19 A bölcsesség több erőt ad a bölcsnek, mint a város tíz hatalmassága. |
20 Nullus enim homo iustus in terra, qui faciat bonumet non peccet. | 20 Mert nincs a földön igaz ember, aki jót tenne, és ne vétkeznék. |
21 Sed et cunctis sermonibus, qui dicuntur, ne accommodes cortuum, ne forte audias servum tuum maledicentem tibi; | 21 Ne is ügyelj minden szóbeszédre, hogy meg ne halld, hogyan átkoz téged a szolgád, |
22 scit enim conscientiatua, quia et tu crebro maledixisti aliis. | 22 hiszen magadban jól tudod, hogy te is gyakran átkoztál másokat. |
23 Cuncta tentavi in sapientia, dixi: “ Sapiens efficiar ”. | 23 Mindezt megtapasztaltam bölcsességben, s azt mondtam: »Bölcs akarok lenni!« De a bölcsesség messzire távozott tőlem, |
24 Et ipsalongius recessit a me. Longe est, quod fuit; et alta est profunditas. Quisinveniet eam? | 24 még messzebbre, mint azelőtt volt, mert igencsak mély az! Ki tudná megtalálni? |
25 Lustravi universa animo meo, ut scirem et considerarem et quaereremsapientiam et rationem et ut cognoscerem impietatem esse stultitiam et erroremimprudentiam. | 25 Mindent megvizsgáltam elmémmel, hogy megismerjem, kikémleljem, hogy felkeressem a bölcsességet és a tudást, és hogy felismerjem a balga gonoszságát és a dőrék tévelygését. |
26 Et invenio amariorem morte mulierem, quae laqueus venatorumest, et sagena cor eius, vincula sunt manus illius. Qui placet Deo, effugieteam; qui autem peccator est, capietur ab illa. | 26 Úgy találtam, hogy még a halálnál is keserűbb az asszony, aki olyan, mint a vadász csapdája: háló a szíve, karjai bilincsek. Aki Isten előtt kedves, megmenekül tőle, a bűnös azonban beleakad. |
27 Ecce hoc inveni, dixitEcclesiastes, unum et alterum, ut invenirem rationem, | 27 Lám, ezt találtam, mondja a Prédikátor, amikor az egyik dolgot a másikkal összevetettem, hogy eljussak a tudáshoz, |
28 quam adhuc quaeritanima mea, et non inveni: Hominem de mille unum repperi, mulierem ex omnibus non inveni. | 28 amelyet lelkem folyton keresett, de meg nem talált: Embert ezer között egyet találtam, de asszonyt ugyanannyi között egyet sem találtam! |
29 Ecce solummodo hoc inveni: Quod fecerit Deus hominem rectum, et ipsi quaesierint infinitas quaestiones. | 29 Csak azt találtam, hogy Isten az embert igaznak alkotta, de az beleártotta magát mindenféle mesterkedésbe. |