Luke 6

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 While he was going through a field of grain on a sabbath, his disciples were picking the heads of grain, rubbing them in their hands, and eating them.	1 Történt pedig, hogy szombaton, amikor a vetések közt járt, tanítványai tépdesték a kalászokat, és kezeikkel kimorzsolva megették.
2 Some Pharisees said, "Why are you doing what is unlawful on the sabbath?"	2 A farizeusok közül egyesek azt mondták: »Miért teszitek azt, amit szombaton nem szabad?«
3 Jesus said to them in reply, "Have you not read what David did when he and those (who were) with him were hungry?	3 Jézus ezt felelte nekik: »Nem olvastátok, hogy mit tett Dávid, amikor éhezett, ő és akik vele voltak ?
4 (How) he went into the house of God, took the bread of offering, which only the priests could lawfully eat, ate of it, and shared it with his companions."	4 Miként ment be az Isten házába, hogyan vette el a kitett kenyereket, evett, és a vele levőknek is adott azokból, amelyeket nem szabad másnak megenni, csak egyedül a papoknak?«
5 Then he said to them, "The Son of Man is lord of the sabbath."	5 Aztán hozzátette: »Az Emberfia ura a szombatnak.«
6 On another sabbath he went into the synagogue and taught, and there was a man there whose right hand was withered.	6 Történt azután egy másik szombaton, hogy bement a zsinagógába és tanított. Volt ott egy ember, akinek a jobb keze elszáradt.
7 The scribes and the Pharisees watched him closely to see if he would cure on the sabbath so that they might discover a reason to accuse him.	7 Az írástudók és a farizeusok pedig lesték, vajon gyógyít-e szombaton, hogy találjanak valamit, amivel vádolhatják.
8 But he realized their intentions and said to the man with the withered hand, "Come up and stand before us." And he rose and stood there.	8 Ő azonban ismerte gondolataikat, és így szólt a elszáradt kezű emberhez: »Kelj föl és állj a középre!« Az fölkelt és odaállt.
9 Then Jesus said to them, "I ask you, is it lawful to do good on the sabbath rather than to do evil, to save life rather than to destroy it?"	9 Azután Jézus ezt mondta nekik: »Kérdezlek titeket, szabad-e szombaton jót cselekedni vagy rosszat tenni, életet menteni vagy elveszíteni?«
10 Looking around at them all, he then said to him, "Stretch out your hand." He did so and his hand was restored.	10 Majd körülnézett mindnyájukon, és így szólt az emberhez: »Nyújtsd ki a kezedet!« Az megtette, és meggyógyult a keze.
11 But they became enraged and discussed together what they might do to Jesus.	11 Azok erre esztelen haragra gerjedve arról kezdtek tanácskozni egymás közt, hogy mit cselekedjenek Jézussal.
12 In those days he departed to the mountain to pray, and he spent the night in prayer to God.	12 Történt pedig azokban a napokban, hogy kiment a hegyre imádkozni, és az egész éjszakát Isten imádásában töltötte.
13 When day came, he called his disciples to himself, and from them he chose Twelve, whom he also named apostles:	13 Amikor megvirradt, magához hívta tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt. Ezeket elnevezte apostoloknak:
14 Simon, whom he named Peter, and his brother Andrew, James, John, Philip, Bartholomew,	14 Simont, akit Péternek is nevezett, és Andrást, a testvérét, valamint Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant,
15 Matthew, Thomas, James the son of Alphaeus, Simon who was called a Zealot,	15 Mátét és Tamást, Jakabot, Alfeus fiát és Simont, akit Zelótának neveznek,
16 and Judas the son of James, and Judas Iscariot, who became a traitor.	16 Júdást, Jakab fiát, és iskarióti Júdást, aki áruló lett.
17 And he came down with them and stood on a stretch of level ground. A great crowd of his disciples and a large number of the people from all Judea and Jerusalem and the coastal region of Tyre and Sidon	17 Majd lement velük és megállt egy sík helyen. Vele volt tanítványainak egy nagy csoportja és hatalmas népsokaság egész Júdeából, Jeruzsálemből, Tírusz és Szidon tengermellékéről,
18 came to hear him and to be healed of their diseases; and even those who were tormented by unclean spirits were cured.	18 akik eljöttek, hogy hallgassák őt és meggyógyuljanak betegségeikből. Akiket pedig tisztátalan lelkek gyötörtek, meggyógyultak.
19 Everyone in the crowd sought to touch him because power came forth from him and healed them all.	19 Az egész tömeg érinteni akarta őt, mert erő áradt ki belőle, és meggyógyította mindnyájukat.
20 And raising his eyes toward his disciples he said: "Blessed are you who are poor, for the kingdom of God is yours.	20 Akkor szemeit tanítványaira emelte, és így szólt: »Boldogok vagytok, ti szegények, mert tiétek az Isten országa.
21 Blessed are you who are now hungry, for you will be satisfied. Blessed are you who are now weeping, for you will laugh.	21 Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert kielégítenek benneteket. Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok.
22 Blessed are you when people hate you, and when they exclude and insult you, and denounce your name as evil on account of the Son of Man.	22 Boldogok lesztek, amikor gyűlölnek titeket az emberek, amikor kirekesztenek és szidalmaznak, és kivetik neveteket mint gonoszat az Emberfiáért.
23 Rejoice and leap for joy on that day! Behold, your reward will be great in heaven. For their ancestors treated the prophets in the same way.	23 Örüljetek azon a napon és vigadjatok, mert íme, nagy a ti jutalmatok a mennyben! Hiszen atyáik éppen így cselekedtek a prófétákkal.
24 But woe to you who are rich, for you have received your consolation.	24 De jaj nektek, gazdagok, mert megkaptátok vigasztalástokat!
25 But woe to you who are filled now, for you will be hungry. Woe to you who laugh now, for you will grieve and weep.	25 Jaj nektek, akik most jóllaktatok, mert éhezni fogtok! Jaj nektek, akik most nevettek, mert majd gyászoltok és sírtok!
26 Woe to you when all speak well of you, for their ancestors treated the false prophets in this way.	26 Jaj nektek, amikor mindenki magasztal titeket, mert atyáik éppen így cselekedtek a hamis prófétákkal!
27 "But to you who hear I say, love your enemies, do good to those who hate you,	27 Nektek viszont, akik hallgattok engem, azt mondom: Szeressétek ellenségeiteket! Tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket.
28 bless those who curse you, pray for those who mistreat you.	28 Áldjátok azokat, akik átkoznak benneteket, és imádkozzatok azokért, akik gyaláznak titeket.
29 To the person who strikes you on one cheek, offer the other one as well, and from the person who takes your cloak, do not withhold even your tunic.	29 Annak, aki arcul üt téged, tartsd oda a másikat is; és attól, aki a köntösödet elveszi, ne tagadd meg az ingedet sem.
30 Give to everyone who asks of you, and from the one who takes what is yours do not demand it back.	30 Adj mindenkinek, aki kér tőled; és ha valaki elveszi, ami a tiéd, vissza ne kérd.
31 Do to others as you would have them do to you.	31 Amint akarjátok, hogy cselekedjenek veletek az emberek, ti is hasonlóképpen cselekedjetek velük.
32 For if you love those who love you, what credit is that to you? Even sinners love those who love them.	32 Ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, milyen jutalmat érdemeltek? Hiszen a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik.
33 And if you do good to those who do good to you, what credit is that to you? Even sinners do the same.	33 És ha azokkal tesztek jót, akik veletek jót tesznek, milyen jutalmat érdemeltek? Hisz ezt a bűnösök is megteszik.
34 If you lend money to those from whom you expect repayment, what credit (is) that to you? Even sinners lend to sinners, and get back the same amount.	34 És ha azoknak adtok kölcsön, akiktől remélitek, hogy visszakapjátok, milyen jutalmat érdemeltek? Hiszen a bűnösök is kölcsönöznek a bűnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza.
35 But rather, love your enemies and do good to them, and lend expecting nothing back; then your reward will be great and you will be children of the Most High, for he himself is kind to the ungrateful and the wicked.	35 Szeressétek tehát ellenségeiteket! Tegyetek jót és kölcsönözzetek, semmit vissza nem várva; így nagy lesz a ti jutalmatok, és a Magasságbeli fiai lesztek, mert ő jóságos a hálátlanokhoz és gonoszokhoz is.
36 Be merciful, just as (also) your Father is merciful.	36 Legyetek tehát irgalmasok, mint a ti Atyátok is irgalmas!
37 "Stop judging and you will not be judged. Stop condemning and you will not be condemned. Forgive and you will be forgiven.	37 Ne ítélkezzetek, és titeket sem fognak elítélni! Ne ítéljetek el senkit, és benneteket sem fognak elmarasztalni! Bocsássatok meg, és bocsánatot fogtok nyerni!
38 Give and gifts will be given to you; a good measure, packed together, shaken down, and overflowing, will be poured into your lap. For the measure with which you measure will in return be measured out to you."	38 Adjatok, és adnak majd nektek is: jó és tömött, megrázott és túláradó mértékkel adnak majd az öletekbe! Mert amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak visszamérni nektek!«
39 And he told them a parable, "Can a blind person guide a blind person? Will not both fall into a pit?	39 Hasonlatot is mondott nekik: »Vajon a vak vezethet-e vakot? Nem esnek-e mindketten verembe?
40 No disciple is superior to the teacher; but when fully trained, every disciple will be like his teacher.	40 Nem nagyobb a tanítvány a mesterénél; valaki akkor tökéletes, ha olyan, mint a mestere.
41 Why do you notice the splinter in your brother's eye, but do not perceive the wooden beam in your own?	41 Miért látod meg a szálkát testvéred szemében, a gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre?
42 How can you say to your brother, 'Brother, let me remove that splinter in your eye,' when you do not even notice the wooden beam in your own eye? You hypocrite! Remove the wooden beam from your eye first; then you will see clearly to remove the splinter in your brother's eye.	42 És hogyan mondhatod testvérednek: ‘Testvér, hadd vegyem ki szemedből a szálkát’, a te szemedben pedig nem látod a gerendát? Képmutató! Vesd ki előbb a magad szeméből a gerendát, és majd látni fogsz, hogy kivehesd a szálkát testvéred szeméből!
43 "A good tree does not bear rotten fruit, nor does a rotten tree bear good fruit.	43 Nincs jó fa, amely rossz gyümölcsöt terem; és nincs rossz fa, amely jó gyümölcsöt terem.
44 For every tree is known by its own fruit. For people do not pick figs from thornbushes, nor do they gather grapes from brambles.	44 Mert minden fát gyümölcséről ismerünk meg. Tövisbokorról nem szednek fügét, sem a csipkebokorról nem szüretelnek szőlőt.
45 A good person out of the store of goodness in his heart produces good, but an evil person out of a store of evil produces evil; for from the fullness of the heart the mouth speaks.	45 A jó ember jót hoz elő szívének jó kincséből, és a gonosz ember a gonoszból gonoszat hoz elő; mert a szív bőségéből szól a száj.
46 "Why do you call me, 'Lord, Lord,' but not do what I command?	46 Miért mondjátok nekem: ‘Uram! Uram!’, ha nem cselekszitek, amiket mondok?
47 I will show you what someone is like who comes to me, listens to my words, and acts on them.	47 Megmutatom nektek, kihez hasonló mindaz, aki hozzám jön, hallgatja szavaimat és megcselekszi azokat.
48 That one is like a person building a house, who dug deeply and laid the foundation on rock; when the flood came, the river burst against that house but could not shake it because it had been well built.	48 Hasonló a házépítő emberhez, aki mélyre leásott és az alapot kősziklára rakta. Amikor aztán jött az árvíz, nekiesett a háznak a folyó árja, de nem tudta megingatni, mert jól volt megépítve.
49 But the one who listens and does not act is like a person who built a house on the ground without a foundation. When the river burst against it, it collapsed at once and was completely destroyed."	49 Aki pedig hallgatja, de nem cselekszi, hasonló ahhoz az emberhez, aki a házát alap nélkül, a földre építette. Amikor nekirontott az ár, mindjárt összeomlott, és nagy lett annak a háznak romlása.«