Scrutatio

Sabato, 11 maggio 2024 - San Fabio e compagni ( Letture di oggi)

Shir ha-Shirim (שיר השירים ) - Cantico dei Cantici 7


font
MODERN HEBREW BIBLEKÁLDI-NEOVULGÁTA
1 הלא צבא לאנוש על ארץ וכימי שכיר ימיו1 Katonasor az ember élete a földön, és napjai olyanok, mint a napszámos napjai:
2 כעבד ישאף צל וכשכיר יקוה פעלו2 kívánkozik árnyék után, mint a szolga, és várja munkája végét, mint a napszámos.
3 כן הנחלתי לי ירחי שוא ולילות עמל מנו לי3 Nekem is kárba veszett hónapok jutottak részemül, és keserves éjjeleket számlálok magamnak.
4 אם שכבתי ואמרתי מתי אקום ומדד ערב ושבעתי נדדים עדי נשף4 Ha lefekszem, kérdem: Mikor kelek újra? Majd várom az estét, és mire beáll a szürkület, jóllakom kínnal.
5 לבש בשרי רמה וגיש עפר עורי רגע וימאס5 Rothadásba, por szennyébe öltözik a testem, bőröm elszárad és összezsugorodik.
6 ימי קלו מני ארג ויכלו באפס תקוה6 Napjaim gyorsabban szaladnak, mint a takács vetélője, és remény nélkül eltűnnek.
7 זכר כי רוח חיי לא תשוב עיני לראות טוב7 Emlékezzél meg, hogy életem már csak lehelet, és szemem nem lát többé boldogságot.
8 לא תשורני עין ראי עיניך בי ואינני8 Nem lát engem többé ember szeme; mire rám veted szemedet, már nem vagyok.
9 כלה ענן וילך כן יורד שאול לא יעלה9 Amint a felhő elenyészik, elmegy, úgy nem jön fel többé, aki alászállt az alvilágba;
10 לא ישוב עוד לביתו ולא יכירנו עוד מקמו10 nem tér már vissza házába, és otthona nem látja többé viszont.
11 גם אני לא אחשך פי אדברה בצר רוחי אשיחה במר נפשי11 Ezért én sem türtőztetem számat, szólok lelkem gyötrelmében, panaszkodom lelkem keservében:
12 הים אני אם תנין כי תשים עלי משמר12 óceán vagyok-e vagy szörnyeteg, hogy börtönbe vetsz engem?
13 כי אמרתי תנחמני ערשי ישא בשיחי משכבי13 Ha gondolom: Majd megvigasztal fekvőhelyem, könnyebbségem lesz, ha elmerengek ágyamon,
14 וחתתני בחלמות ומחזינות תבעתני14 akkor álmokkal rettegtetsz és rémlátással rémítesz,
15 ותבחר מחנק נפשי מות מעצמותי15 úgyhogy inkább megfulladást áhít a lelkem, és halál után epednek csontjaim.
16 מאסתי לא לעלם אחיה חדל ממני כי הבל ימי16 Undorodom! Nem kívánok tovább élni! Kímélj meg, hisz merő semmi az életem!
17 מה אנוש כי תגדלנו וכי תשית אליו לבך17 Mi is az ember, hogy nagyra tartod, és érdemesnek látod vele törődni,
18 ותפקדנו לבקרים לרגעים תבחננו18 minden reggel meglátogatod, és minduntalan próbára teszed?
19 כמה לא תשעה ממני לא תרפני עד בלעי רקי19 Még meddig tart, hogy nem kímélsz, és nem engeded, hogy nyugodtan nyelhessem le nyálamat?
20 חטאתי מה אפעל לך נצר האדם למה שמתני למפגע לך ואהיה עלי למשא20 Vétkeztem? Mit tettem ezzel neked, óh emberek Őre! Miért tettél céltábládnak, hogy terhe lettem önmagamnak?
21 ומה לא תשא פשעי ותעביר את עוני כי עתה לעפר אשכב ושחרתני ואינני21 Miért nem törlöd el a vétkemet, és miért nem veszed el a bűnömet? Lám – most a porba térek megnyugodni, és ha holnap keresel, már nem leszek!«