Evangélium János szerint 6

KÁLDI-NEOVULGÁTA	KING JAMES BIBLE
1 Mindezek után Jézus Galilea, azaz Tibériás tengerén túlra ment.	1 After these things Jesus went over the sea of Galilee, which is the sea of Tiberias.
2 Nagy sokaság követte őt, mert látták a csodajeleket, amelyeket a betegeken művelt.	2 And a great multitude followed him, because they saw his miracles which he did on them that were diseased.
3 Jézus fölment a hegyre, és leült ott tanítványaival.	3 And Jesus went up into a mountain, and there he sat with his disciples.
4 Közel volt a Húsvét, a zsidók ünnepe.	4 And the passover, a feast of the Jews, was nigh.
5 Amikor Jézus fölemelte szemét és látta, hogy nagy sokaság közeledik hozzá, megkérdezte Fülöptől: »Honnan veszünk kenyeret, hogy ehessenek?«	5 When Jesus then lifted up his eyes, and saw a great company come unto him, he saith unto Philip, Whence shall we buy bread, that these may eat?
6 Ezt pedig azért mondta, hogy próbára tegye őt, mert ő maga tudta, mit akar tenni.	6 And this he said to prove him: for he himself knew what he would do.
7 Fülöp azt felelte neki: »Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindegyiknek csak valami kevés jusson.«	7 Philip answered him, Two hundred pennyworth of bread is not sufficient for them, that every one of them may take a little.
8 A tanítványok egyike, András, Simon Péter testvére így szólt:	8 One of his disciples, Andrew, Simon Peter's brother, saith unto him,
9 »Van itt egy fiú, akinek van öt árpakenyere és két hala. De mi ez ennyinek?«	9 There is a lad here, which hath five barley loaves, and two small fishes: but what are they among so many?
10 Jézus erre azt mondta: »Telepítsétek le az embereket!« Sok fű volt azon a helyen. Letelepedtek tehát; a férfiak szám szerint mintegy ötezren voltak.	10 And Jesus said, Make the men sit down. Now there was much grass in the place. So the men sat down, in number about five thousand.
11 Jézus pedig fogta a kenyereket, hálát adott, és szétosztotta a letelepülteknek. Ugyanígy a halakból is adott, amennyit akartak.	11 And Jesus took the loaves; and when he had given thanks, he distributed to the disciples, and the disciples to them that were set down; and likewise of the fishes as much as they would.
12 Miután jóllaktak, azt mondta tanítványainak: »Szedjétek föl a megmaradt darabokat, hogy semmi el ne vesszen!«	12 When they were filled, he said unto his disciples, Gather up the fragments that remain, that nothing be lost.
13 Összeszedték tehát, és az öt árpakenyér darabjaiból, ami megmaradt az étkezők után, tizenkét kosarat töltöttek meg.	13 Therefore they gathered them together, and filled twelve baskets with the fragments of the five barley loaves, which remained over and above unto them that had eaten.
14 Az emberek pedig, látva a csodajelet, amelyet művelt, azt mondták: »Bizonyára ez az a próféta, aki eljön a világra!«	14 Then those men, when they had seen the miracle that Jesus did, said, This is of a truth that prophet that should come into the world.
15 Amikor Jézus észrevette, hogy arra készülnek, hogy megragadják és királlyá tegyék, ismét visszavonult a hegyre, egészen egyedül.	15 When Jesus therefore perceived that they would come and take him by force, to make him a king, he departed again into a mountain himself alone.
16 Miután beesteledett, tanítványai lementek a tengerre.	16 And when even was now come, his disciples went down unto the sea,
17 Beszálltak a bárkába, és elindultak a tengeren túlra, Kafarnaumba. Besötétedett már, de Jézus még mindig nem ment oda hozzájuk.	17 And entered into a ship, and went over the sea toward Capernaum. And it was now dark, and Jesus was not come to them.
18 Mivel nagy szél támadt, a tenger háborgott.	18 And the sea arose by reason of a great wind that blew.
19 Amikor mintegy huszonöt vagy harminc stádiumnyira hajóztak, látták, hogy Jézus a tengeren járva a bárkához közeledik, és megrémültek.	19 So when they had rowed about five and twenty or thirty furlongs, they see Jesus walking on the sea, and drawing nigh unto the ship: and they were afraid.
20 Ő pedig így szólt hozzájuk: »Én vagyok, ne féljetek!«	20 But he saith unto them, It is I; be not afraid.
21 Fel akarták őt venni a bárkába, de a bárka azonnal a parthoz érkezett, ahová tartottak.	21 Then they willingly received him into the ship: and immediately the ship was at the land whither they went.
22 Másnap a tömeg, amely a tengeren túl állt, észrevette, hogy csak egy bárka volt ott, és hogy Jézus nem szállt be tanítványaival a bárkába, a tanítványai egyedül távoztak el.	22 The day following, when the people which stood on the other side of the sea saw that there was none other boat there, save that one whereinto his disciples were entered, and that Jesus went not with his disciples into the boat, but that his disciples were gone away alone;
23 Jöttek viszont Tibériásból más bárkák annak a helynek a közelébe, ahol a kenyeret ették, miután az Úr hálát adott.	23 (Howbeit there came other boats from Tiberias nigh unto the place where they did eat bread, after that the Lord had given thanks:)
24 Amikor tehát a sokaság meglátta, hogy nincs ott sem Jézus, sem a tanítványai, beszálltak a bárkákba, és Jézust keresve Kafarnaumba mentek.	24 When the people therefore saw that Jesus was not there, neither his disciples, they also took shipping, and came to Capernaum, seeking for Jesus.
25 Amikor megtalálták őt a tengeren túl, azt mondták neki: »Rabbi, mikor jöttél ide?«	25 And when they had found him on the other side of the sea, they said unto him, Rabbi, when camest thou hither?
26 Jézus azt felelte: »Bizony, bizony mondom nektek: Kerestek engem, de nem azért, mert csodajeleket láttatok, hanem mert ettetek a kenyerekből és jóllaktatok.	26 Jesus answered them and said, Verily, verily, I say unto you, Ye seek me, not because ye saw the miracles, but because ye did eat of the loaves, and were filled.
27 Ne azért az eledelért fáradozzatok, amely veszendő, hanem azért az eledelért, amely megmarad az örök életre, amelyet majd az Emberfia ad nektek. Őt ugyanis az Atyaisten jelölte meg.«	27 Labour not for the meat which perisheth, but for that meat which endureth unto everlasting life, which the Son of man shall give unto you: for him hath God the Father sealed.
28 Erre azt kérdezték tőle: »Mit tegyünk, hogy Isten tetteit cselekedjük?«	28 Then said they unto him, What shall we do, that we might work the works of God?
29 Jézus azt felelte: »Isten tette az, hogy higgyetek abban, akit ő küldött.«	29 Jesus answered and said unto them, This is the work of God, that ye believe on him whom he hath sent.
30 Erre megkérdezték tőle: »Milyen jelet viszel végbe, hogy lássuk és higgyünk neked? Mit cselekszel?	30 They said therefore unto him, What sign shewest thou then, that we may see, and believe thee? what dost thou work?
31 Atyáink mannát ettek a pusztában, amint írva van: ‘A mennyből adott nekik kenyeret enni’« .	31 Our fathers did eat manna in the desert; as it is written, He gave them bread from heaven to eat.
32 Jézus ezt válaszolta: »Bizony, bizony mondom nektek: Nem Mózes adott nektek mennyből való kenyeret, hanem az én Atyám adja nektek az igazi mennyből való kenyeret.	32 Then Jesus said unto them, Verily, verily, I say unto you, Moses gave you not that bread from heaven; but my Father giveth you the true bread from heaven.
33 Mert az Isten kenyere az, amely a mennyből szállott le, és életet ad a világnak.«	33 For the bread of God is he which cometh down from heaven, and giveth life unto the world.
34 Ekkor azt mondták neki: »Uram, mindenkor add nekünk ezt a kenyeret!«	34 Then said they unto him, Lord, evermore give us this bread.
35 Jézus azt felelte nekik: »Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem fog éhezni, és aki bennem hisz, sohasem szomjazik meg.	35 And Jesus said unto them, I am the bread of life: he that cometh to me shall never hunger; and he that believeth on me shall never thirst.
36 De mondtam nektek, hogy bár láttatok engem, mégsem hisztek.	36 But I said unto you, That ye also have seen me, and believe not.
37 Mindenki, akit nekem ad az Atya, hozzám jön, és aki hozzám jön, nem utasítom el,	37 All that the Father giveth me shall come to me; and him that cometh to me I will in no wise cast out.
38 mert nem azért szálltam le a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem, hanem annak akaratát, aki küldött engem.	38 For I came down from heaven, not to do mine own will, but the will of him that sent me.
39 Annak, aki küldött engem, az az akarata, hogy el ne veszítsek semmit abból, amit nekem adott, hanem föltámasszam azt az utolsó napon.	39 And this is the Father's will which hath sent me, that of all which he hath given me I should lose nothing, but should raise it up again at the last day.
40 Mert Atyám akarata az, hogy mindenkinek, aki látja a Fiút és hisz benne, örök élete legyen; és én feltámasztom őt az utolsó napon.«	40 And this is the will of him that sent me, that every one which seeth the Son, and believeth on him, may have everlasting life: and I will raise him up at the last day.
41 A zsidók ekkor zúgolódni kezdtek ellene, mivel azt mondta: »Én vagyok a kenyér, aki a mennyből szálltam alá«,	41 The Jews then murmured at him, because he said, I am the bread which came down from heaven.
42 és azt mondták: »Nem Jézus ez, József fia, akinek ismerjük apját és anyját? Hogyan mondja most: ‘A mennyből szálltam alá’?«	42 And they said, Is not this Jesus, the son of Joseph, whose father and mother we know? how is it then that he saith, I came down from heaven?
43 Jézus azt válaszolta nekik: »Ne zúgolódjatok egymás közt!	43 Jesus therefore answered and said unto them, Murmur not among yourselves.
44 Senki sem jöhet hozzám, hacsak az Atya, aki engem küldött, nem vonzza; és én feltámasztom őt az utolsó napon.	44 No man can come to me, except the Father which hath sent me draw him: and I will raise him up at the last day.
45 Meg van írva a prófétáknál: ‘Mindnyájan Isten tanítványai lesznek’ . Mindaz, aki az Atyát hallgatta és elfogadta tanítását, hozzám jön.	45 It is written in the prophets, And they shall be all taught of God. Every man therefore that hath heard, and hath learned of the Father, cometh unto me.
46 Nem mintha az Atyát látta volna valaki: csak az látta az Atyát, aki Istentől való.	46 Not that any man hath seen the Father, save he which is of God, he hath seen the Father.
47 Bizony, bizony mondom nektek: Aki hisz, annak örök élete van.	47 Verily, verily, I say unto you, He that believeth on me hath everlasting life.
48 Én vagyok az élet kenyere.	48 I am that bread of life.
49 Atyáitok mannát ettek a pusztában és meghaltak.	49 Your fathers did eat manna in the wilderness, and are dead.
50 Ez a mennyből alászállott kenyér, hogy aki ebből eszik, ne haljon meg.	50 This is the bread which cometh down from heaven, that a man may eat thereof, and not die.
51 Én vagyok az élő kenyér, amely a mennyből szállt alá. Ha valaki ebből a kenyérből eszik, örökké él. A kenyér pedig, amelyet majd én adok, az én testem a világ életéért.«	51 I am the living bread which came down from heaven: if any man eat of this bread, he shall live for ever: and the bread that I will give is my flesh, which I will give for the life of the world.
52 Vitatkozni kezdtek erre a zsidók egymás közt, és ezt kérdezték: »Hogyan adhatja ez testét eledelül nekünk?«	52 The Jews therefore strove among themselves, saying, How can this man give us his flesh to eat?
53 Jézus azt felelte nekik: »Bizony, bizony mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok az ő vérét, nem lesz élet tibennetek.	53 Then Jesus said unto them, Verily, verily, I say unto you, Except ye eat the flesh of the Son of man, and drink his blood, ye have no life in you.
54 Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon.	54 Whoso eateth my flesh, and drinketh my blood, hath eternal life; and I will raise him up at the last day.
55 Mert az én testem valóságos étel, és az én vérem valóságos ital.	55 For my flesh is meat indeed, and my blood is drink indeed.
56 Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az bennem marad, és én őbenne.	56 He that eateth my flesh, and drinketh my blood, dwelleth in me, and I in him.
57 Amint engem küldött az élő Atya, és én az Atya által élek, úgy aki engem eszik, az is általam él.	57 As the living Father hath sent me, and I live by the Father: so he that eateth me, even he shall live by me.
58 Ez az a kenyér, amely a mennyből szállt alá. Nem olyan, mint amit az atyák ettek és meghaltak; aki ezt a kenyeret eszi, örökké élni fog.«	58 This is that bread which came down from heaven: not as your fathers did eat manna, and are dead: he that eateth of this bread shall live for ever.
59 Ezeket mondta Kafarnaumban, amikor a zsinagógában tanított.	59 These things said he in the synagogue, as he taught in Capernaum.
60 Amikor ezt meghallották, a tanítványai közül sokan azt mondták: »Kemény beszéd ez! Ki hallgathatja ezt?«	60 Many therefore of his disciples, when they had heard this, said, This is an hard saying; who can hear it?
61 Jézus tudta magában, hogy tanítványai emiatt zúgolódnak, ezért azt mondta nekik: »Megbotránkoztat ez titeket?	61 When Jesus knew in himself that his disciples murmured at it, he said unto them, Doth this offend you?
62 Hát ha majd látjátok az Emberfiát fölmenni oda, ahol azelőtt volt?	62 What and if ye shall see the Son of man ascend up where he was before?
63 A Lélek az, ami éltet, a test nem használ semmit. Az igék, amelyeket én mondtam nektek, Lélek és élet.	63 It is the spirit that quickeneth; the flesh profiteth nothing: the words that I speak unto you, they are spirit, and they are life.
64 De vannak közületek egyesek, akik nem hisznek.« Mert Jézus kezdettől fogva tudta, hogy kik azok, akik nem hisznek, és hogy ki fogja őt elárulni.	64 But there are some of you that believe not. For Jesus knew from the beginning who they were that believed not, and who should betray him.
65 Majd hozzátette: »Ezért mondtam nektek: Senki nem jöhet hozzám, hacsak az Atya meg nem adja neki.«	65 And he said, Therefore said I unto you, that no man can come unto me, except it were given unto him of my Father.
66 Ettől fogva a tanítványai közül sokan visszahúzódtak, és már nem jártak vele.	66 From that time many of his disciples went back, and walked no more with him.
67 Jézus azért így szólt a tizenkettőhöz: »Talán ti is el akartok menni?«	67 Then said Jesus unto the twelve, Will ye also go away?
68 Simon Péter azt felelte: »Uram, kihez mennénk? Az örök élet igéi a tieid.	68 Then Simon Peter answered him, Lord, to whom shall we go? thou hast the words of eternal life.
69 Mi hittünk, és megismertük, hogy te vagy az Isten Szentje.«	69 And we believe and are sure that thou art that Christ, the Son of the living God.
70 Jézus azt felelte nekik: »Nem tizenkettőt választottam ki közületek? Egy közületek mégis ördög.«	70 Jesus answered them, Have not I chosen you twelve, and one of you is a devil?
71 Ezt pedig Júdásra, az iskarióti Simon fiára értette, mert ez árulója lett, egy a tizenkettő közül.	71 He spake of Judas Iscariot the son of Simon: for he it was that should betray him, being one of the twelve.