Sirák fiának könyve 50

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Simon, Oniás fia, a főpap, élete folyamán rendbehozta Isten házát, és napjai során megerősítette a templomot.	1 Simon, Oniae filius, sacerdos magnus, qui in vita sua suffulsit domum et in diebus suis corroboravit templum.
2 Ő építette ki a templom magasságát, a kettős épületet és a templom oromzatát.	2 Templi etiam altitudo ab ipso fundata est, substructura elata parietis templi.
3 Napjaiban a kutak vízben bővelkedtek, és megteltek módfelett, mint a tenger.	3 In diebus ipsius excisa est piscina aquarum, lacus, quasi maris superficies eius.
4 Gondját viselte népének, és megmentette a pusztítástól,	4 Qui curavit gentem suam a latrone et firmavit eam ab obsidione.
5 a várost erős kézzel nagyobbította. Dicsőséget nyert, amikor a nép előtt járt-kelt, kibővítette a templom és az udvar bejáratát.	5 Quam gloriosus apparuit, cum prospiceret e tabernaculo in egressu domus velamenti!
6 Olyan volt ő, mint a hajnalcsillag a felhők között, miként a telihold, mikor világít a maga idején,	6 Quasi stella matutina in medio nebulae et quasi luna plena in diebus festi
7 mint a ragyogó nap, úgy tündökölt ő Isten templomában,	7 et quasi sol refulgens super templum Dei.
8 mint a fölséges felhők közt pompázó szivárvány, mint a rózsa a tavasz napjain, és mint a liliom a folyóvíz mellett, mint a Libanon virágai a nyár napjain,	8 Quasi arcus refulgens inter nebulas gloriae et quasi flos rosarum in diebus vernis et quasi lilia, quae sunt in transitu aquae, et quasi flos Libani in diebus aestatis;
9 mint a lobogó tűz, mint a tűzben égő tömjén,	9 quasi ignis effulgens et tus ardens in igne,
10 mint az edény színaranyból, amely mindenféle drágakővel ékes,	10 quasi vas auri solidum ornatum omni lapide pretioso,
11 mint a viruló olajfa s a magasba törő ciprus. Ilyen volt ő, amikor magára vette a díszruhát és teljes pompába öltözött,	11 quasi oliva pullulans fructibus et cupressus in nubes se extollens, in accipiendo ipsum stolam gloriae et vestiri eum in consummationemmagnificentiae.
12 amikor felment a szent oltárhoz, s a szent ruhában ékeskedett.	12 In ascensu altaris sancti, cum gloriam daret peribolo sanctuarii
13 Amikor átvette a papok kezéből a hússzeleteket, s az oltár mellé állt, körülvette őt a testvérek koszorúja, mint a cédruscsemeték Libanon hegyén,	13 et acciperet partes de manu sacerdotum, et ipse stans iuxta aram, et circa illum corona fratrum, quasi plantatio cedri in monte Libano,
14 és körülötte álltak, mint a pálmalevelek, Áron összes fiai díszükben,	14 sic circa illum steterunt quasi rami palmae omnes filii Aaron in gloria sua.
15 az Úr áldozataival kezükben Izrael egész közössége előtt, amíg be nem végezte az oltárszolgálatot, és el nem rendezte a Magasságbeli Király áldozatát.	15 Oblatio autem Domini in manibus ipsorum coram omni synagoga Israel, et consummatione fungens in ara, ordinans oblationem Omnipotentis.
16 Majd kinyújtotta kezét italáldozatra, és áldozott a szőlőfürt véréből,	16 Porrexit manum suam in libatione et libavit de sanguine uvae;
17 kiöntötte az oltár aljára, fölséges illatul a magasságbeli Fejedelemnek.	17 effudit in fundamento altaris odorem divinum excelso Principi.
18 Ekkor Áron fiai felkiáltottak, vert harsonákba fújtak, és hatalmas harsogást hallattak emlékeztetőül Isten előtt.	18 Tunc exclamaverunt filii Aaron, in tubis productilibus sonuerunt et auditam fecerunt vocem magnam in memoriam coram Deo altissimo.
19 Az egész nép együttvéve pedig sietve arcra borult a földön, hogy imádják az Urat, Istenüket, és könyörögjenek a mindenható, fölséges Istenhez.	19 Tunc omnis populus simul properaverunt et ceciderunt in faciem super terram adorare Dominum Deum suum et dare preces omnipotenti Deo excelso.
20 Majd az énekesek hallatták hangjukat, s a nagy templom betelt a felhangzó kellemes énekkel.	20 Et laudaverunt psallentes in vocibus suis, et magnus resonabat cantus suavitatis plenus.
21 Imával könyörgött a nép a felséges Úrhoz, amíg véget nem ért az Úr szolgálata, és be nem fejezték a teendőket.	21 Et rogavit populus Dominum excelsum in prece coram Misericorde, usque dum perfectus est honor Domini; et munus suum perfecerunt.
22 Akkor leszállt és kiterjesztette kezét Izrael fiainak egész közösségére, hogy Isten áldását vegye ajkára, s az ő nevével dicsekedjen.	22 Tunc descendens manus suas extulit in omnem congregationem filiorum Israel dare benedictionem Domini in labiis suis et in nomine ipsius gloriari;
23 Ekkor leborultak másodízben, hogy fogadják áldását.	23 et iteraverunt adorationem suam, ut acciperent benedictionem Altissimi.
24 Most pedig kérjétek a mindenség Istenét, aki nagy dolgokat vitt véghez az egész földön, aki megsokasította napjainkat anyánk méhétől fogva, és irgalma szerint cselekedett velünk:	24 Et nunc benedicite Deum omnium, qui magna facit in omni terra, exaltans dies nostros a ventre matris nostrae et faciens nobiscum secundum suam misericordiam.
25 adja meg nekünk a szív vidámságát, s hogy béke legyen napjainkban Izraelben, örök időkre,	25 Det nobis iucunditatem cordis et fieri pacem in diebus nostris in Israel per dies sempiternos;
26 hogy Izrael elhiggye: Velünk van Isten irgalma, és megment minket napjaiban!	26 credere Israel nobiscum esse Dei misericordiam, ut liberet nos in diebus nostris.
27 Két népet utál a lelkem, a harmadik pedig nem is nép, hogy gyűlölhetném:	27 Duas gentes odit anima mea, tertia autem non est quidem gens:
28 akik Szeír hegyén laknak, s a filiszteusok, meg a balga nép, amely Szíchemben lakik.	28 qui sedent in monte Seir et Philisthim et stultus populus, qui habitat in Sichimis.
29 A bölcsesség és fegyelem tanítását ebbe a könyvbe írta Jézus, Sírák fia Jeruzsálemből, aki szívéből újra kiárasztotta a bölcsességet. Boldog, aki ezekben a javakban foglalatoskodik! Aki megszívleli őket, bölcs lesz mindenkor, mert ha ezeket cselekszi, ereje lesz mindenre, mert Isten világosságának nyomában jár.	29 Doctrinam sapientiae et disciplinae scripsit in codice isto Iesus filius Sirach, Ierosolymita, qui effudit sapientiam de corde suo.
	30 Beatus, qui in istis versatur sermonibus; qui ponit illa in corde suo, sapiens erit semper.
	31 Si enim haec fecerit, ad omnia valebit, quia timor Domini vestigium eius est.