Sirák fiának könyve 37
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | BIBBIA CEI 2008 |
---|---|
1 Minden barát mondja: »Én is jó barát vagyok!« De van barát, aki csak név szerint barát! Nemde halálos szomorúság, | 1 Ogni amico dice: «Anch’io sono amico», ma c’è chi è amico solo di nome. |
2 ha ellenség lesz abból, aki bajtárs volt és barát! | 2 Non è forse un dolore mortale un compagno e amico che diventa nemico? |
3 Miért teremtettek téged, rút arcátlanság? Talán azért, hogy elborítsd a föld színét gonoszsággal és álnoksággal? | 3 O inclinazione al male, come ti sei insinuata per ricoprire la terra di inganni? |
4 Együtt vigad az ilyen barát a társával a jólétben, de szükség idején ellenség lesz belőle. | 4 C’è chi si rallegra con l’amico quando tutto va bene, ma al momento della tribolazione gli è ostile. |
5 A jó barát szembeszáll az ellenféllel és pajzsot ragad az ellenséggel szemben. | 5 C’è chi si affligge con l’amico per amore del proprio ventre, ma di fronte alla battaglia prende lo scudo. |
6 Ne feledkezz meg barátodról lelkedben, és ne felejtsd el őt gazdagságodban! | 6 Non dimenticarti dell’amico nell’animo tuo, non scordarti di lui nella tua prosperità. |
7 Ne kérj tanácsot irigyedtől, és titkold el szándékodat azoktól, akik féltékenyek rád. | 7 Ogni consigliere esalta il consiglio che dà, ma c’è chi consiglia a proprio vantaggio. |
8 Minden tanácsadó útbaigazít, de van olyan, aki saját javára ad tanácsot. | 8 Guàrdati da chi vuole darti consiglio e prima infórmati quali siano le sue necessità: egli infatti darà consigli a suo vantaggio; perché non abbia a gettare un laccio su di te |
9 Légy óvatos a tanácsadóval szemben! Tudd meg előbb, mire van szüksége, mert ő is magáról gondoskodik, | 9 e ti dica: «La tua via è buona», ma poi si tenga in disparte per vedere quel che ti succede. |
10 hogy karót ne dugjon a földbe, és ne mondja neked: | 10 Non consigliarti con chi ti guarda di sbieco e nascondi le tue intenzioni a quanti ti invidiano. |
11 »Jó úton vagy!« s azután odaálljon, hogy lássa, mi lesz veled. | 11 Non consigliarti con una donna sulla sua rivale e con un pauroso sulla guerra, con un mercante sul commercio e con un compratore sulla vendita, con un invidioso sulla riconoscenza e con uno spietato sulla bontà di cuore, con un pigro su una iniziativa qualsiasi e con un salariato sul raccolto, con uno schiavo pigro su un lavoro importante. Non dipendere da costoro per nessun consiglio. |
12 Ha vallástalan emberrel szent dologról beszélsz, igaztalannal igazságról, asszonnyal vetélytársnőjéről, gyávával háborúról, kereskedővel üzletről, vevővel eladásról, irigy emberrel háláról, | 12 Frequenta invece un uomo giusto, di cui sai che osserva i comandamenti e ha un animo simile al tuo, perché se tu cadi, egli saprà compatirti. |
13 könyörtelennel irgalmasságról, becstelennel becsületességről, rest munkással bármi munkáról, | 13 Attieniti al consiglio del tuo cuore, perché nessuno ti è più fedele. |
14 esztendei munkással évi számadásról, lusta rabszolgával sok munkáról: ne hallgass semmiféle tanácsukra! | 14 Infatti la coscienza di un uomo talvolta suole avvertire meglio di sette sentinelle collocate in alto per spiare. |
15 De keresd fel gyakran a jámbor embert, akiről tudod, hogy Isten félelmében jár, | 15 Per tutte queste cose invoca l’Altissimo, perché guidi la tua via secondo verità. |
16 aki lélekben hozzád hasonló, aki megsajnál, ha sötétben botorkálsz! | 16 Principio di ogni opera è la parola, prima di ogni azione c’è la riflessione. |
17 De lelkiismereted jó tanácsára is ügyelj, mert semmi sem ér neked többet ennél! | 17 Radice di ogni mutamento è il cuore, |
18 A jámbor embert egyébként a lelkiismerete néha eligazítja, mint hét őr, akik magas helyükön ülve kémlelnek. | 18 da cui derivano quattro scelte: bene e male, vita e morte, ma su tutto domina sempre la lingua. |
19 Mindezek mellett a Magasságbelihez fordulj könyörgéssel, hogy igazságban vezérelje utadat. | 19 C’è l’esperto che insegna a molti, ma è inutile a se stesso. |
20 Helyes megfontolás előzze meg minden dolgodat, és szilárd elhatározás minden tettedet! | 20 C’è chi posa a saggio nei discorsi ed è odioso, e finisce col mancare di ogni cibo; |
21 A szív az elhatározás gyökere, négy hajtás sarjadzik belőle: a jó és a rossz, az élet és a halál, és mindezeknek teljesen a nyelv az ura. Van olyan bölcs ember, aki sokak tanítómestere, de önmagának nincsen hasznára. | 21 il Signore non gli ha concesso alcun favore, perché è privo di ogni sapienza. |
22 Van olyan tudós férfi, aki sokakat tanít, és maga is hasznát látja. | 22 C’è chi è saggio solo per se stesso e i frutti della sua intelligenza si notano sul suo corpo. |
23 Van olyan, aki bölcsen beszél, de megvetik, és mindenben a rövidebbet húzza; | 23 Un uomo saggio istruisce il suo popolo, i frutti della sua intelligenza sono degni di fede. |
24 nem nyert az Úrtól kegyet, ezért nem ér el semmit a bölcsessége. | 24 Un uomo saggio è colmato di benedizioni, tutti quelli che lo vedono lo proclamano beato. |
25 Van olyan bölcs, aki a maga javára bölcs, és tudása gyümölcsét dicsérik, | 25 La vita dell’uomo ha i giorni contati, ma i giorni d’Israele sono senza numero. |
26 s van olyan bölcs, aki népének tanítómestere, és tudásának gyümölcsei maradandók. | 26 Il saggio ottiene fiducia tra il suo popolo, e il suo nome vivrà per sempre. |
27 A bölcs férfi eltelik áldással, s akik látják őt, boldognak mondják. | 27 Figlio, per tutta la tua vita esamina te stesso, vedi quello che ti nuoce e non concedertelo. |
28 Csekély számú nap az ember élete, de Izrael napjait nem lehet megszámlálni! | 28 Difatti non tutto conviene a tutti e non tutti approvano ogni cosa. |
29 Aki bölcs a nép javára, dicsőséget arat, és hírneve örökké él! | 29 Non essere ingordo per qualsiasi ghiottoneria e non ti gettare sulle vivande, |
30 Fiam! Ameddig csak élsz, vigyázz magadra, és ha valami árt, ne engedd meg magadnak. | 30 perché l’abuso dei cibi causa malattie e l’ingordigia provoca le coliche. |
31 Mert nem minden válik mindenki javára, és nem ízlik mindenkinek minden. Ne légy mohó semmilyen lakomán, és ne vesd magad bármely étel után, mert a nagyétkűség betegséghez vezet, s a mohóságnak hasmenés a vége. Sokan mentek már tönkre mértéktelenség miatt, de aki tartózkodó, meghosszabbítja életét. | 31 Molti sono morti per ingordigia, chi invece si controlla vivrà a lungo. |