Sirák fiának könyve 13
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | NEW JERUSALEM |
---|---|
1 Aki szurokhoz ér, bemocskolja magát; aki dölyfössel társul, kevélységet ölt magára. | 1 Whoever touches pitch will be defiled, and anyone who associates with the proud wil come to be likethem. |
2 Aki magánál gazdagabbal társul, terhet vesz magára, ezért ne szegődj társul nálad vagyonosabbhoz. | 2 Do not try to carry a burden too heavy for you, do not associate with someone more powerful andwealthy than yourself. Why put the clay pot next to the iron cauldron? It wil only break when they bang againsteach other. |
3 Mi köze az üstnek a fazékhoz? Ha összeütődnek, ez az, ami eltörik! | 3 The rich does wrong and takes a high line; the poor is wronged and has to beg for pardon. |
4 A gazdag erőszakos, és mégis dühöng, a szegény pedig sérelme mellett is hallgat. | 4 If you are useful the rich will exploit you, if you go bankrupt he wil desert you. |
5 Ha ajándékkal jössz, akkor szívesen lát, de otthagy akkor, ha semmid nincsen. | 5 Are you well off? - he wil live with you, he will clean you out without a single qualm. |
6 Ha van valamid, élvezi társaságodat, de ha kifosztott, nem bánkódik miattad. | 6 Does he need you? - he will hoodwink you, smile at you and raise your hopes; he wil speak politely toyou and say, 'Is there anything you need?' |
7 Ha rád szorul, megcsal, és mosolyogva biztat, szépeket mond és kérdi: »Mire van szükséged?« | 7 He will make you feel smal at his dinner parties and, having cleaned you out two or three times over,wil end by laughing at you. Afterwards, when he sees you, he will avoid you and shake his head about you. |
8 Megszégyenít vendégségeivel, de közben kifoszt kétszer is, háromszor is, végül pedig kinevet, ha pedig később meglát, elmegy melletted, és fejét ingatja fölötted. | 8 Take care you are not hoodwinked and thus humiliated through your own stupidity. |
9 Alázd meg magad Isten előtt, és várd meg az ő kezét. | 9 When an influential person invites you, show reluctance, and he will press his invitation all the more. |
10 Vigyázz, hogy balgaságba esve megalázás ne érjen! | 10 Do not thrust yourself forward, in case you are pushed aside, but do not stand aloof, or you will beoverlooked. |
11 Ne légy meghunyászkodó bölcsességedben, hogy megalázkodva balgaságra ne ragadtass! | 11 Do not affect to treat him as an equal, do not trust his flow of words; since all this talking is expresslymeant to test you, under cover of geniality he wil be weighing you up. |
12 Ha előkelőbb hívat, vonulj félre, akkor annál inkább hív téged. | 12 Pitiless is anyone who retails gossip; he wil not spare you either blows or chains. |
13 Ne légy tolakodó, hogy bele ne ütközz, de távol se maradj tőle, hogy el ne felejtsenek. | 13 Be wary, take very great care, because you are walking with your own downfal . |
14 Ne légy nagyra azzal, hogy fesztelenül beszélhetsz vele, és ne bízz a sok beszédében, mert a sok beszéddel próbára tesz téged, és mosolyogva kicsalja tőled titkaidat. | 14 |
15 Kegyetlen lelke számon tartja szavaidat, és nem kímél meg bántalmazástól, bilincstől. | 15 Every living thing loves its own sort, and every man his fel ow. |
16 Óvatos légy és figyelj gondosan arra, amit hallasz, mert a veszteddel jársz-kelsz. | 16 Every creature mixes with its kind, and human beings stick to their own sort. |
17 Amikor pedig hallod őt, úgy nézd, mintha álmodnál, és légy résen! | 17 How can wolf and lamb agree? - Just so with sinner and devout. |
18 Egész életedben szeresd az Istent, és kiálts hozzá, hogy megmentsen! | 18 What peace can there be between hyena and dog? And what peace between rich and poor? |
19 Minden élőlény szereti a maga fajtáját, és minden ember azt, aki közel áll hozzá; | 19 Wild desert donkeys are the prey of lions; so too, the poor is the quarry of the rich. |
20 minden élőlény a hozzá hasonlóhoz szegődik, az ember is a maga fajtájával társuljon. | 20 The proud thinks humility abhorrent; so too, the rich abominates the poor. |
21 Ha megfér valaha bárány a farkassal, akkor az igaz is a bűnössel. | 21 When the rich stumbles he is supported by friends; when the poor fal s, his friends push him away. |
22 Hogyan barátkozna hiéna a kutyával? És mi köze a gazdagnak a szegényhez? | 22 When the rich slips, there are many hands to catch him, if he talks nonsense he is congratulated. Thepoor slips, and is blamed for it, he may talk good sense, but no room is made for him. |
23 Az oroszlán prédája a vadszamár a pusztában, így a gazdagnak a legelője a szegény. | 23 The rich speaks and everyone stops talking, and then they praise his discourse to the skies. The poorspeaks and people say, 'Who is this?' and if he stumbles, they trip him up yet more. |
24 Amint a dölyfösnek utálat az alázatosság, úgy a gazdagnak is gyűlöletes a szegény. | 24 Wealth is good where there is no sin, poverty is evil, the godless say. |
25 Ha a gazdag meginog, barátai támogatják, de ha a szegény elesik, ismerősei is eltaszítják. | 25 The heart moulds a person's expression whether for better or worse. |
26 A megcsalt gazdagnak sok védője támad, ha kevélyen beszél is, igazat adnak neki. Ha szegényt csalnak meg, még rá meg is vádolják, beszéljen bár okosan, nem adnak hitelt neki. Ha a gazdag beszél, mindnyájan hallgatnak, és beszédét a felhőkig magasztalják. Ha a szegény beszél, azt kérdik: »Ki ez?« és ha megbotlik, a földhöz csapják. Jó a gazdagság annak, akinek nem nyomja bűn a lelkiismeretét, de nagyon rossz a szegénység a gonosznak szája szerint. Az ember kedélye elváltoztatja arcát hol vidámra, hol meg szomorúra. A jó kedély jelét, a ragyogó arcot nehezen és bajjal találod meg. | 26 Happy heart, cheerful expression; but wearisome work, inventing proverbs. |