A zsoltárok könyve 83

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA TINTORI
1 Ászáf éneke. Zsoltár.	1 (Per la fine. Per gli strettoi. Ai figli di Core. Salmo),
2 Istenem ne maradj néma, ne hallgass és ne légy tétlen, Istenem!	2 Quanto sono amabili i tuoi Tabernacoli, o Signore degli eserciti
3 Mert ellenségeid íme, háborognak, és gyűlölőid fölemelték fejüket.	3 L'anima mia si consuma di desiderio verso gli atro del Signore. Il mio cuore e la mia carne esuItane in Dio vivo.
4 Néped ellen álnok tervet szőnek, ármánykodnak szentjeid ellen.	4 Anche il passero si trova una casa e la tortorella un nido dove porre i suoi piccini. (Io desidero) i tuoi altari, o Signore degli eserciti, mio re e mio Dio.
5 Így szólnak: »Gyertek, irtsuk ki őket a nemzetek közül, hogy ne is emlegessék többé Izrael nevét!«	5 Beati coloro che abitano nella tua casa, o Signore: ti loderanno sempre!
6 Bizony, megegyeztek közös akarattal, egymással szövetségre léptek ellened:	6 Beato l'uomo che trova in te la sua forza: ha disposte nel suo cuore le ascensioni,
7 Edom sátrai és az izmaeliták, Moáb és az agariták,	7 Dalla valle delle lacrime, nel luogo detto.
8 Gebál, Ammon és Amalek, Filisztea Tírusz lakóival.	8 Siccome darà la benedizione il legislatore, andranno di virtù in virtù, e in Sionne si rivelerà il Dio degli dèi.
9 Asszúr is szövetkezett velük, segítői lettek Lót fiainak.	9 O Signore, Dio degli eserciti, ascolta la mia preghiera, porgi l'orecchio, o Dio di Giacobbe.
10 Tégy velük, mint Mádiánnal és Siserával, mint Jábinnal Kíson patakjánál,	10 O Dio nostro protettore, volgi il tuo sguardo e mira la faccia del tuo Cristo.
11 akik Endornál elvesztek, s hasonlókká lettek a föld sarához.	11 Val più un giorno negli atrii tuoi che mille altrove. Preferisco d'esser l'ultimo nella casa del mio Dio, che abitare ei padiglioni, dei peccatori.
12 Tégy fejedelmeikkel, mint Órebbel és Zebbel, mint Zebahhal és Calmunnával, minden fejedelmükkel,	12 Siccome Dio ama la misericordia e lo verità, il Signore darà grazia e gloria.
13 akik így szóltak: »Foglaljuk el örökségül Isten földjét!«	13 Non negherà i beni a coloro che camminano nei l'innocenza. O Signore d'gli eserciti, beato l'uomo che spera in te!
14 Én Istenem, tedd őket olyanokká, mint a porfelhő, s amilyen a pelyva a szél előtt!
15 Mint a tűz, amely megemészti az erdőt, és mint a láng, amely felperzseli a hegyeket,
16 úgy kergesd meg őket fergetegeddel, és rémítsd meg őket viharoddal.
17 Töltsd el arcukat gyalázattal, hogy keressék, Uram, nevedet!
18 Szégyenüljenek meg és zavarodjanak össze örökre, zavarodjanak össze és pusztuljanak;
19 Hadd tudják meg, hogy Úrnak hívnak téged: te vagy az egyetlen Fölség az egész földön.