A zsoltárok könyve 22

KÁLDI-NEOVULGÁTA	JERUSALEM
1 A karvezetőnek. A »Szarvastehén hajnalban« dallama szerint. Dávid zsoltára.	1 Du maître de chant. Sur "la biche de l'aurore." Psaume de David.
2 Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? Távol van szabadulásomtól hangos jajveszékelésem.	2 Mon Dieu, mon Dieu, pourquoi m'as-tu abandonné? Loin de me sauver, les paroles que je rugis!
3 Én Istenem, kiáltok nappal, de te nem hallgatsz meg, és éjjel is, de nyugtot nem találok.	3 Mon Dieu, le jour j'appelle et tu ne réponds pas, la nuit, point de silence pour moi.
4 Pedig te szent vagy és Izrael dicsérete között laksz.	4 Et toi, le Saint, qui habites les louanges d'Israël!
5 Benned bíztak atyáink, bíztak, és te megszabadítottad őket.	5 en toi nos pères avaient confiance, confiance, et tu les délivrais,
6 Hozzád kiáltottak és megszabadultak, benned bíztak és meg nem szégyenültek.	6 vers toi ils criaient, et ils échappaient, en toi leur confiance, et ils n'avaient pas honte.
7 Én azonban féreg vagyok, nem ember, embereknek gyalázata, népnek utálata.	7 Et moi, ver et non pas homme, risée des gens, mépris du peuple,
8 Aki csak lát, mind gúnyt űz belőlem, félrehúzza ajkát, fejét csóválgatja:	8 tous ceux qui me voient me bafouent, leur bouche ricane, ils hochent la tête:
9 »Az Úrban bízott, mentse meg őt, szabadítsa meg, ha kedvét leli benne.«	9 "Il s'est remis à Yahvé, qu'il le délivre! qu'il le libère, puisqu'il est son ami! "
10 Hiszen te vagy, aki kihoztál engem anyám méhéből, te vagy reménységem anyám emlője óta.	10 C'est toi qui m'as tiré du ventre, ma confiance près des mamelles de ma mère;
11 Rád voltam utalva anyám ölétől, anyám méhétől fogva te vagy az Istenem.	11 sur toi je fus jeté au sortir des entrailles; dès le ventre de ma mère, mon Dieu c'est toi.
12 Ne légy távol tőlem, mert közel a nyomorúság, és nincs, aki segítséget nyújtana.	12 Ne sois pas loin: proche est l'angoisse, point de secours!
13 Körülvett engem sok tulok, Básán bikái körülfogtak engem.	13 Des taureaux nombreux me cernent, de fortes bêtes de Bashân m'encerclent;
14 Kitátották felém szájukat, mint ragadozó és ordító oroszlán.	14 contre moi bâille leur gueule, lions lacérant et rugissant.
15 Szétfolytam, miként a víz, minden csontom kificamodott, szívem, mint a viasz, megolvadt bensőmben.	15 Comme l'eau je m'écoule et tous mes os se disloquent; mon coeur est pareil à la cire, il fond aumilieu de mes viscères;
16 Ajkam, mint a cserép, kiszáradt, nyelvem ínyemhez tapadt, lesújtottál a halál porába.	16 mon palais est sec comme un tesson, et ma langue collée à ma mâchoire. Tu me couches dans lapoussière de la mort.
17 Körülvett engem nagy sereg kutya, a gonoszok zsinatja körülfogott engem. Átlyuggatták kezemet és lábamat,	17 Des chiens nombreux me cernent, une bande de vauriens m'entoure; comme pour déchiqueter mesmains et mes pieds.
18 megszámlálhattam minden csontomat. Néznek rám, bámulnak engem,	18 Je peux compter tous mes os, les gens me voient, ils me regardent;
19 elosztották maguk között ruháimat, és köntösömre sorsot vetettek.	19 ils partagent entre eux mes habits et tirent au sort mon vêtement.
20 De te, Uram, ne légy távol tőlem, én erősségem siess segítségemre!	20 Mais toi, Yahvé, ne sois pas loin, ô ma force, vite à mon aide;
21 Szabadítsd meg lelkemet a kardtól, egyetlenemet a kutyák karmából!	21 délivre de l'épée mon âme, de la patte du chien, mon unique;
22 Ments meg az oroszlán torkából, engem, a megalázottat, a bölény szarvától!	22 sauve-moi de la gueule du lion, de la corne du taureau, ma pauvre âme.
23 Hadd hirdessem testvéreimnek nevedet, a gyülekezetben hadd dicsérjelek:	23 J'annoncerai ton nom à mes frères, en pleine assemblée je te louerai:
24 Ti, akik félitek az Urat, dicsérjétek őt, Jákob minden utóda, magasztaljátok őt! Félje őt Izrael minden utóda,	24 "Vous qui craignez Yahvé, louez-le, toute la race de Jacob, glorifiez-le, redoutez-le, toute la raced'Israël."
25 Mert ő nem veti meg és nem nézi le a szegény nyomorúságát, nem fordítja el tőle tekintetét, és meghallgatja, amikor hozzá kiált.	25 Car il n'a point méprisé, ni dédaigné la pauvreté du pauvre, ni caché de lui sa face, mais, invoquépar lui, il écouta.
26 Rólad szól dicséretem a nagy gyülekezetben; amit fogadtam, teljesítem azok előtt, akik félik őt.	26 De toi vient ma louange dans la grande assemblée, j'accomplirai mes voeux devant ceux qui lecraignent.
27 Jóllakásig esznek majd a szegények, akik keresik az Urat, dicsérik majd őt: »Éledjen fel szívük mindörökre!«	27 Les pauvres mangeront et seront rassasiés. Ils loueront Yahvé, ceux qui le cherchent: "que vivevotre coeur à jamais! "
28 Észbe kap és megtér az Úrhoz a föld minden határa, és leborul színe előtt a nemzetek valamennyi családja.	28 Tous les lointains de la terre se souviendront et reviendront vers Yahvé; toutes les familles desnations se prosterneront devant lui.
29 Mert az Úré a királyi hatalom, és ő uralkodik a nemzeteken.	29 A Yahvé la royauté, au maître des nations!
30 Csak őt imádják mind, akik a földben alszanak; leborulnak előtte mindazok, akik a porba leszállnak. Neki él majd a lelkem,	30 Oui, devant lui seul se prosterneront tous les puissants de la terre, devant lui se courberont tousceux qui descendent à la poussière: et pour celui qui ne vit plus,
31 Neki szolgálnak majd utódaim. Az Úrról beszélnek az eljövendő nemzedéknek,	31 sa lignée le servira, elle annoncera le Seigneur aux âges
32 az ő igazságát fogják hirdetni a születendő népnek: »Így cselekedett az Úr!«	32 à venir, elle racontera aux peuples à naître sa justice: il l'a faite!