A zsoltárok könyve 139

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Uram, te megvizsgáltál és ismersz engem,	1 For the leader. A psalm of David. O LORD, you have probed me, you know me:
2 tudod, ha leülök és ha fölkelek. Messziről ismered gondolataimat,	2 you know when I sit and stand; you understand my thoughts from afar.
3 szemmel tartod akár járok-kelek, akár pihenek. Előre ismered minden utamat.	3 My travels and my rest you mark; with all my ways you are familiar.
4 Még nyelvemen sincs a szó, és te már érted egészen, Uram.	4 Even before a word is on my tongue, LORD, you know it all.
5 Minden oldalról körülveszel engem, és fölöttem tartod kezedet.	5 Behind and before you encircle me and rest your hand upon me.
6 Oly nagy, oly csodálatos nekem ez a tudás: ésszel föl sem érhetem!	6 Such knowledge is beyond me, far too lofty for me to reach.
7 Hová mehetnék lelked elől, hová bújhatnék színed elől?	7 Where can I hide from your spirit? From your presence, where can I flee?
8 Ha fölmennék az ég magasába, te ott vagy, ha alászállnék az alvilágba, jelen vagy.	8 If I ascend to the heavens, you are there; if I lie down in Sheol, you are there too.
9 Ha felölteném a hajnal szárnyát, s a tenger szélső határára szöknék,	9 If I fly with the wings of dawn and alight beyond the sea,
10 ott is a te kezed vezetne, és jobbod tartana engem.	10 Even there your hand will guide me, your right hand hold me fast.
11 Mondhatnám: »Borítson be a sötétség, s váljon éjszakává köröttem a fény«,	11 If I say, "Surely darkness shall hide me, and night shall be my light" --
12 de neked nem sötét a sötétség, s az éj mint a nappal, oly világos előtted. Fény és sötétség közt neked nincs különbség.	12 Darkness is not dark for you, and night shines as the day. Darkness and light are but one.
13 Hiszen te formáltad bensőm, s anyám méhében te szőtted a testem.	13 You formed my inmost being; you knit me in my mother's womb.
14 Dicsőítlek téged, mert olyan csodálatosan alkottál, és tudom jól, milyen csodálatos minden műved!	14 I praise you, so wonderfully you made me; wonderful are your works! My very self you knew;
15 Létem nem volt titokban előtted, amikor a föld ölén rejtve formálódtam.	15 my bones were not hidden from you, When I was being made in secret, fashioned as in the depths of the earth.
16 Még alakot sem nyertek tagjaim és szemed már látott engem. Könyvedben már minden fel volt jegyezve rólam: napjaim már eltervezted, mielőtt egy is eltelt volna belőlük.	16 Your eyes foresaw my actions; in your book all are written down; my days were shaped, before one came to be.
17 Milyen tiszteletreméltók előttem gondolataid, Istenem, milyen hatalmas a számuk!	17 How precious to me are your designs, O God; how vast the sum of them!
18 Megszámlálnám őket, de számosabbak a homokszemeknél, s ha végükre is érnék, még mindig csak nálad tartanék.	18 Were I to count, they would outnumber the sands; to finish, I would need eternity.
19 Bárcsak megsemmisítenéd a gonoszokat, Istenem, és eltávolítanád tőlem a vérszomjas embereket,	19 If only you would destroy the wicked, O God, and the bloodthirsty would depart from me!
20 akik gonoszul beszélnek: hiába kelnek föl ellened.	20 Deceitfully they invoke your name; your foes swear faithless oaths.
21 Ne gyűlöljem, Uram azokat, akik gyűlölnek téged, ne utáljam ellenségeidet?	21 Do I not hate, LORD, those who hate you? Those who rise against you, do I not loathe?
22 Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeim lettek.	22 With fierce hatred I hate them, enemies I count as my own.
23 Vizsgálj meg Istenem és ismerd meg szívemet; tégy próbára és ismerd meg utaimat,	23 Probe me, God, know my heart; try me, know my concerns.
24 lásd, vajon a gonoszok útján járok-e, és vezess az örökkévalóság útján engem.	24 See if my way is crooked, then lead me in the ancient paths.