A zsoltárok könyve 122

KÁLDI-NEOVULGÁTA	CATHOLIC PUBLIC DOMAIN
1 Zarándok-ének. Dávidtól. Örvendeztem, amikor azt mondták nekem: »Az Úr házába megyünk.«	1 A Canticle in steps. I have lifted up my eyes to you, who dwells in the heavens.
2 És lábunk már itt áll udvaraidban, Jeruzsálem!	2 Behold, as the eyes of the servants are on the hands of their masters, as the eyes of the handmaid are on the hands of her mistress, so our eyes are upon the Lord our God, until he may be merciful to us.
3 Jeruzsálem városnak épült, részei pompásan egybeillenek.	3 Have mercy on us, O Lord, have mercy on us. For we have been filled with utter disdain.
4 Oda járnak fel a törzsek, az Úr törzsei, hogy Izrael törvénye szerint hálát adjanak az Úr nevének.	4 For our soul has been greatly filled. We are the disgrace of those who have abundance and the disdain of the arrogant.
5 Ott állnak a bírói székek, Dávid házának székei.
6 Kívánjatok békességet Jeruzsálemnek: »Bőségben éljenek, akik szeretnek téged!
7 Békesség legyen falaid között és bőség tornyaidban!«
8 Testvéreimért és a hozzám közelállókért mondom: »Béke legyen veled!«
9 Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért jót kívánok neked.