Hebrews 8

DOUAI-RHEIMS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Now of the things which we have spoken, this is the sum: We have such an high priest, who is set on the right hand of the throne of majesty in the heavens,	1 Mindabból azonban, amit mondunk, ez a legfontosabb: olyan főpapunk van, aki a Fölség trónjának jobbján ül az egekben ,
2 A minister of the holies, and of the true tabernacle, which the Lord hath pitched, and not man.	2 mint a szentély szolgája és az igaz sátoré, amelyet nem ember, hanem az Úr épített .
3 For every high priest is appointed to offer gifts and sacrifices: wherefore it is necessary that he also should have some thing to offer.	3 Mivel minden főpapot az ajándékok és áldozatok bemutatására rendelnek, ezért szükséges, hogy neki is legyen valamije, amit bemutat.
4 If then he were on earth, he would not be a priest: seeing that there would be others to offer gifts according to the law,	4 Ezért, ha ő a földön volna, nem is volna pap, mert már vannak olyanok, akik a törvény szerint mutatnak be áldozatokat.
5 Who serve unto the example and shadow of heavenly things. As it was answered to Moses, when he was to finish the tabernacle: See (saith he) that thou make all things according to the pattern which was shewn thee on the mount.	5 Ezek a papok a mennyei dolgok képmásának és árnyékának szolgálnak, ahogyan Isten Mózesnek megmondta, mikor a sátrat készítette: »Nézd – mondta –, készíts mindent arra a mintára, amelyet neked a hegyen megmutattam!«
6 But now he hath obtained a better ministry, by how much also he is a mediator of a better testament, which is established on better promises.	6 Ő azonban most annyival kiválóbb szolgálatot nyert, amennyivel kiválóbb szövetségnek közvetítője, amely kiválóbb ígéreteken alapul.
7 For if that former had been faultless, there should not indeed a place have been sought for a second.	7 Mert ha az az első kifogástalan lett volna, bizonyára nem lett volna szükség másikra.
8 For finding fault with them, he saith: Behold, the days shall come, saith the Lord: and I will perfect unto the house of Israel, and unto the house of Juda, a new testament:	8 Inti ugyanis őket, és mondja: »Íme, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor új szövetségre lépek Izrael házával és Júda házával,
9 Not according to the testament which I made to their fathers, on the day when I took them by the hand to lead them out of the land of Egypt: because they continued not in my testament: and I regarded them not, saith the Lord.	9 nem aszerint a szövetség szerint, amelyet atyáikkal kötöttem azon a napon, amelyen megfogtam kezüket, hogy kivezessem őket Egyiptom földjéről. Mivel ők nem maradtak meg szövetségemben, én is megvetettem őket – mondja az Úr. –
10 For this is the testament which I will make to the house of Israel after those days, saith the Lord: I will give my laws into their mind, and in their heart will I write them: and I will be their God, and they shall be my people:	10 Ez az a szövetség, amelyet Izrael házával kötni fogok azok után a napok után – mondja az Úr: – Elméjükbe adom törvényeimet, s a szívükbe írom azokat; én Istenük leszek, ők pedig az én népem lesznek.
11 And they shall not teach every man his neighbour and every man his brother, saying, Know the Lord: for all shall know me from the least to the greatest of them:	11 Akkor senki sem fogja majd tanítani a polgártársát, és senki sem mondja a testvérének: ‘Ismerd meg az Urat!’, mert mindnyájan ismerni fognak engem, a legkisebbtől a legnagyobbig;
12 Because I will be merciful to their iniquities, and their sins I will remember no more.	12 s én megbocsátom gonoszságaikat, és bűneikre többé már nem emlékezem« .
13 Now in saying a new, he hath made the former old. And that which decayeth and groweth old, is near its end.	13 Azzal, hogy »új«-ról beszélt, az előzőt elavulttá tette. Ami pedig elavul és megvénül, közel jár az enyészethez.