1 IO me ne stava nella mia vedetta, e mi teneva in piè nella fortezza, e considerava, per veder ciò che il Signore mi direbbe, e ciò che io potrei rispondere a quello che mi sarebbe opposto. | 1 Kiállok őrhelyemre, megvetem lábamat a sáncon, és figyelek, hogy lássam: mit szól majd hozzám, és mit felel panaszomra. |
2 E il Signore mi rispose, e disse: Scrivi la visione, e distendila chiaramente sopra delle tavole; acciocchè si possa leggere speditamente. | 2 És felelt nekem az Úr és mondta: »Írd fel e látomást, és vésd olvashatóan táblákra, hogy könnyen átfuthassa, aki olvassa. |
3 Perciocchè vi è ancora visione fino ad un certo tempo, e il Signore parlerà ancora delle cose che avverranno alla fine, e non mentirà; se tarda, aspettalo, perciocchè egli per certo verrà, e non indugerà. | 3 Mert amit a látomás mond, meghatározott időre vonatkozik, s már teljesedéséhez közeledik, és meg nem hiúsul; ha késlekedik is, higgy benne, mert biztosan eljön és el nem marad. |
4 Ecco, l’anima di colui che si sottrae non è diritta in lui; ma il giusto viverà per la sua fede | 4 Íme, abban, aki felfuvalkodott, nem igaz a lélek, az igaz azonban hite által élni fog.« |
5 E inoltre, il vino è perfido; e l’uomo superbo non sussisterà; perciocchè egli ha allargata l’anima sua, a guisa del sepolcro; ed e stato come la morte, e non si è saziato, ed ha accolte a sè tutte le genti, ed ha radunati a sè tutti i popoli. | 5 Bizony, a gazdagság rászedi a kevély embert, többé nem lesz nyugta. Kitátja a torkát, mint az alvilág, és telhetetlen, mint a halál: magához von minden nemzetet, magához gyűjt minden népet. |
6 Tutti questi popoli non prenderanno essi a proverbiarlo, ed a motteggiarlo, e a dire: Guai a chi accumula ciò che non è suo? infino a quando si ammasserà egli addosso dello spesso fango? | 6 Vajon nem mondanak-e majd mindezek példázatot róla, és magvas mondásokat felőle, így szólva: »Jaj annak, aki halmozza azt, ami nem az övé! – ugyan meddig? – és zálogokkal terheli magát!« |
7 Non si leveranno eglino di subito di quelli che ti morderanno? e non si desteranno eglino di quelli che ti scrolleranno, ed a cui tu sarai in preda? | 7 Vajon nem támadnak-e majd hirtelenül mardosóid, és nem kelnek-e fel zaklatóid? És te zsákmányukká leszel! |
8 Perciocchè tu hai spogliate molte genti, tutto il rimanente de’ popoli ti spoglierà; per gli omicidii degli uomini, e per la violenza fatto alla terra, alle città, ed a tutti i loro abitanti. | 8 Mivel oly sok nemzetet kifosztottál, kifosztanak majd téged a megmaradt népek, mivel embervért ontottál, és igazságtalanul elnyomtad a földet, a várost és minden lakóját. |
9 Guai a colui che è acceso di malvagia cupidigia per la sua casa, per mettere il suo nido in luogo alto, per iscampar dal male! | 9 Jaj annak, aki gonosz kapzsisággal gyűjt javakat házának, hogy a magasban legyen fészke, és azt hiszi, hogy megmenekül a veszedelemtől! |
10 Tu hai preso un consiglio che sarà di confusione alla tua casa: di tagliare a pezzi molti popoli; ed hai peccato contro all’anima tua. | 10 Saját házad számára tervezted a gyalázatot, amikor kiirtottál számos népet; önmagad ellen vétkeztél. |
11 Perciocchè la pietra griderà dalla parete, e il mattone testimonierà di ciò d’infra il legname. | 11 Bizony, még a fal köve is kiáltja, s a házak gerendázatának fája ráhagyja! |
12 Guai a colui che edifica la città con sangue, e che la fonda con iniquità! | 12 Jaj annak, aki vérontással épít várost, és gonoszsággal emel várost! |
13 Ecco, questo non procede egli dal Signor degli eserciti, che i popoli si sieno faticati per lo fuoco, e le nazioni si sieno stancate intorno ad un lavoro che dovea esser ridotto al niente? | 13 Vajon nem a Seregek Urától van-e az, hogy a tűznek dolgoznak a népek, és hiábavalóságért fáradnak a nemzetek? |
14 Conciossiachè la terra abbia da esser ripiena della gloria del Signore, siccome le acque coprono il fondo del mare; acciocchè quella sia riconosciuta | 14 Bizony, megtelik majd a föld az Úr dicsőségének ismeretével, mint ahogy a vizek elborítják a tengert. |
15 Guai a colui che dà bere a’ suoi compagni! guai a te, che versi loro il tuo veleno e li innebbrii, per riguardare le lor vergogne! | 15 Jaj annak, aki italt ad barátjának és belekeveri mérgét, és lerészegíti, hogy láthassa mezítelenségét! |
16 Tu sarai saziato di vituperio, e spogliato di gloria; bevi ancora tu, e scopri le tue vergogne; la coppa della destra del Signore si rivolgerà a te, e vi sarà vomito vituperoso sopra il seggio della tua gloria. | 16 Gyalázattal telsz el dicsőség helyett, iszol majd te is és elkábulsz, amikor körülvesz téged az Úr jobbjának kelyhe, és undok hányás jön dicsőségedre. |
17 Perciocchè la violenza usata contro al Libano ti coprirà, e il guasto fatto dalle bestie ti spaventerà; per cagione del sangue degli uomini, e della violenza usata contro alla terra, alle città, ed a tutti i loro abitanti. | 17 Bizony, visszaszáll majd rád a Libanon ellen elkövetett gonoszság, és megrémít majd titeket, hogy kipusztítottátok rajta a vadat, hogy embervért ontottatok, és igazságtalanok voltatok a föld, a város és minden lakója ellen. |
18 Che giova la scultura, perchè il suo formatore la scolpisca? che giova la statua di getto, e il dottor di menzogna, perchè l’artefice si confidi nel suo lavoro, facendo degl’idoli mutoli? | 18 Használ-e valamit a faragott bálvány, mert alkotója kifaragta? Az öntött bálvány és a csalárd kép, mert alkotója reménykedett alkotásában, s a néma bálványokat elkészítette? |
19 Guai a colui che dice al legno: Risvegliati! ed alla pietra mutola: Destati! potrebbe quella insegnar cosa alcuna? Ecco, ella è coperta d’oro, e d’argento; e non vi è dentro di lei spirito alcuno. | 19 Jaj annak, aki mondja a fának: »Ébredj fel!« a néma kőnek: »Kelj fel!« Vajon adhat-e az feleletet? Íme, arany és ezüst borítja, de semmiféle lélek sincsen benne. |
20 Ma il Signore è nel Tempio della sua santità; fa’ silenzio per la sua presenza, o terra tutta | 20 Az Úr azonban szent templomában van, az egész föld némuljon el előtte! |