Proverbia 16
12345678910111213141516171819202122232425262728293031
Gen
Ex
Lv
Nm
Deut
Ios
Iudc
Ruth
1 Re
2 Re
3 Re
4 Re
1 Par
2 Par
Esd
Neh
Tob
Iudt
Esth
1 Mach
2 Mach
Iob
Ps
Prov
Eccle
Cant
Sap
Eccli
Isa
Ier
Lam
Bar
Ez
Dan
Os
Ioel
Am
Abd
Ion
Mi
Nah
Hab
Soph
Agg
Zach
Mal
Mt
Mc
Lc
Io
Act
Rom
1Cor
2Cor
Gal
Eph
Phil
Col
1 Thess
2 Thess
1 Tim
2 Tim
Tit
Philem
Hebr
Iac
1 Pt
2 Pt
1 Io
2 Io
3 Io
Iud
Apoc
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
VULGATA | KÁLDI-NEOVULGÁTA |
---|---|
1 Hominis est animam præparare, et Domini gubernare linguam. | 1 Az ember dolga a szív előkészítése, de az Úrtól érkezik a nyelv helyes válasza. |
2 Omnes viæ hominis patent oculis ejus ; spirituum ponderator est Dominus. | 2 Az ember minden útja hibátlan a saját szemében, a lelkeket azonban az Úr veti latra. |
3 Revela Domino opera tua, et dirigentur cogitationes tuæ. | 3 Az Úrra bízzad dolgaidat, akkor terveid sikerülnek. |
4 Universa propter semetipsum operatus est Dominus ; impium quoque ad diem malum. | 4 Az Úr mindent önmagáért alkotott, így a bűnöst is a balsors napjára. |
5 Abominatio Domini est omnis arrogans ; etiamsi manus ad manum fuerit, non est innocens. Initium viæ bonæ facere justitiam ; accepta est autem apud Deum magis quam immolare hostias. | 5 Minden gőgös ember utálat az Úr előtt, a kezem rá, hogy nem marad büntetlen! A jó út kezdete: megtenni, ami helyes, ez kedvesebb Istennél, mint áldozatot bemutatni. |
6 Misericordia et veritate redimitur iniquitas, et in timore Domini declinatur a malo. | 6 Könyörület és hűség eltörlik a vétket, s az Úr félelme távol tart a gonosztól. |
7 Cum placuerint Domino viæ hominis, inimicos quoque ejus convertet ad pacem. | 7 Ha kedvét leli az Úr az ember útjában, ellenfeleit is békességre téríti. |
8 Melius est parum cum justitia quam multi fructus cum iniquitate. | 8 A kevés többet ér becsületességgel, mint dús jövedelem igazságtalansággal. |
9 Cor hominis disponit viam suam, sed Domini est dirigere gressus ejus. | 9 Az ember kieszeli útját szívében, de az Úr az, aki lépéseit irányítja. |
10 Divinatio in labiis regis ; in judicio non errabit os ejus. | 10 Jóslat van a király ajkán, az ítéleten nem véthet a szája. |
11 Pondus et statera judicia Domini sunt, et opera ejus omnes lapides sacculi. | 11 Súly és mérleg az Úr törvénye szerint van, az efód minden köve az ő műve. |
12 Abominabiles regi qui agunt impie, quoniam justitia firmatur solium. | 12 A királyok utálják azokat, akik igaztalant cselekszenek, mert igazságosság teszi a trónt szilárddá. |
13 Voluntas regum labia justa ; qui recta loquitur diligetur. | 13 Az igaz ajkak kedvesek a királynál, szereti azokat, akik helyesen beszélnek. |
14 Indignatio regis nuntii mortis, et vir sapiens placabit eam. | 14 A király haragja a halál hírnöke, de az okos ember le tudja csillapítani. |
15 In hilaritate vultus regis vita, et clementia ejus quasi imber serotinus. | 15 A király arcának derűje életet jelent, a kegye olyan, mint a késői eső. |
16 Posside sapientiam, quia auro melior est, et acquire prudentiam, quia pretiosior est argento. | 16 Szerezz bölcsességet, mert jobb az az aranynál, szerezz okosságot, mert becsesebb az ezüstnél! |
17 Semita justorum declinat mala ; custos animæ suæ servat viam suam. | 17 Az igazak pályája távol marad a gonosztól, aki kitart az útján, megmenti lelkét. |
18 Contritionem præcedit superbia, et ante ruinam exaltatur spiritus. | 18 Romlás előtt kevélység jár, és bukás előtt a lélek fennhéjázása. |
19 Melius est humiliari cum mitibus quam dividere spolia cum superbis. | 19 Többet ér szerényekkel együtt megalázkodni, mint gőgösökkel prédán osztozkodni. |
20 Eruditus in verbo reperiet bona, et qui sperat in Domino beatus est. | 20 Aki az igére hallgat, szerencsét talál, és boldog, aki az Úrba veti bizodalmát. |
21 Qui sapiens est corde appellabitur prudens, et qui dulcis eloquio majora percipiet. | 21 Aki szívében bölcs, azt okosnak hívják, de az édesajkú többet ér el. |
22 Fons vitæ eruditio possidentis ; doctrina stultorum fatuitas. | 22 A belátás élet forrása birtokosának, a balgaság pedig fenyíték a balgáknak. |
23 Cor sapientis erudiet os ejus, et labiis ejus addet gratiam. | 23 A bölcs szíve bölccsé teszi száját, és növeli ajka kedvességét. |
24 Favus mellis composita verba ; dulcedo animæ sanitas ossium. | 24 Lépes méz a szép szó, édesség a léleknek, és egészség a csontoknak. |
25 Est via quæ videtur homini recta, et novissima ejus ducunt ad mortem. | 25 Van út, amely helyesnek látszik az ember előtt, de végül a halálba vezet. |
26 Anima laborantis laborat sibi, quia compulit eum os suum. | 26 A munkást éhsége munkára hajtja, mert a szája készteti. |
27 Vir impius fodit malum, et in labiis ejus ignis ardescit. | 27 A semmirekellő ember gonosz vermet ás, és ajkán perzselő tűz izzik. |
28 Homo perversus suscitat lites, et verbosus separat principes. | 28 A hamis ember civódást szít, s a besúgó fejedelmeket idegenít el egymástól. |
29 Vir iniquus lactat amicum suum, et ducit eum per viam non bonam. | 29 Az erőszakos ember elcsábítja barátját, s olyan útra viszi, amely nem jó. |
30 Qui attonitis oculis cogitat prava, mordens labia sua perficit malum. | 30 Aki hunyorgat szemével, csalárdságot tervel, aki összeszorítja ajkát, kész már a gonoszra. |
31 Corona dignitatis senectus, quæ in viis justitiæ reperietur. | 31 Az ősz haj ékes korona, tisztesség útján lehet ahhoz jutni. |
32 Melior est patiens viro forti, et qui dominatur animo suo expugnatore urbium. | 32 Többet ér a türelmes a hősnél, s aki uralkodik önmagán, különb annál, aki városokat hódít. |
33 Sortes mittuntur in sinum, sed a Domino temperantur. | 33 Ölbe vetik a sorsot, de minden döntése az Úrtól van. |